Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-13 / 10. szám

L 11 Felszabadítják a szegedi lakásokat? A belügyminiszter íelefonérdeklődése a polgármesternél (A Délmagyarország munkatársától.) A Sze­gedi Háztulajdonosok Egyesülete hosszú Idő öta harcol a lakások teljes felszabadításáért és mozgalmának eredményeként a közgyűlés mintegy félesztendővel ezelőtt felterjesztést in­tézett a népjóléti miniszterhez, kérve a korlá­tozó lakásügyi rendelkezések hatályon kivül helyezését Ezeknek a rendeleteknek az érvé­nyesssége az ország több városában megszűnt, Szegeden azonban tovább is fenntartották, mi­vel a szakértők megállapítása szerint itt nerrt ja­vaitok annyira a lakásviszonyok, hogy a teljes felszabadítás ne okozhatna nagyobb rázkódta­iásokat A közgyűlés felterjesztésére válasz nem ér­kezett illetve válasznak tekinthető az, hogy a kormány nem vonta ki Szegedet a lakásügyi korlátozások alól. Időkőzben a lakások legna­gyobb része automatikusan felszabadult ma már alig van kötött lakás Szegeden. Ugy lát­szik, a belügyminisztériumban most foglalkoz­nak a szegedi lakások felszabadításának kér­désével. Csütörtökön délelőtt a belügyminisztérium te­lefonon felhívta dr. Páljy József polgármes­terhelyettest és sürgős választ kért arra a kérdésre, hogy a város hatósága kívánatosnak tartja-e a lakások felszabadítását, vagy pe­dig olyanoknak tartja Szegeden a olszonyo. kat, amelyek a jelenlegi kötöttség további fenn. tartását teszi kívánatossá. Érdeklődött a belügy­rrinsztérium. T~o<rv a közgyűlés "oglalkozott-e már ezzel a kérdéssel és ha foglalkozott, mi­lyen határozatot hozott Felvilágosítást kért a belügyminisztérium arra is, hogy Szegeden mennyi üres lakás van, mennyi a kötött és a rendelet értelmében felszabadult lakások szá­ma. A polgármesterhelyettes sürgősen össze­I gyűjti a szükséges adatokat, hogy a választ mielőbb elküldhesse a belügyminiszternek. Péníeícen : iiéleí Pipás Pisla bűnügyében A vád és a védelem napja Ax Ügyész a legszigorúbb btlntetés Kiszabását leérte a bíró­ságtól — „Hossz hitvesek, kegyetlen feleségek szövetkeztek férjeik elpusztítására gyermekeikkel" A védők "Pipás Pista szuggesztív, dinamikus erejéről. . . (A Délmagyarország munkatársától.) Csü­törtökön folytatta a szegedi törvényszék Gö­möri-tanácsa Pipás Pista és társai bűnügyé­nek főtárgyalását. A csütörtöki nap esemé­nye: Pipás Pista összeroppanása volt Mind­eddig semmiféle megbánást nem mutatott, nem érzékenyült el egyetlen pillanatra sem és amig vádlottársai könnyeztek mellette, ő csak ült, maga elé meredve megátalkodottan. Csü­törtökön azonban, amikor védője beszélt, egy­szer csak szeméhez emelte zsebkendőjét és tö­rölgetni kezdte a szemét... Sirt. Először, ta­lán évtizedek óta... Kilenc órakor vezették be a vádlottakat Még mielőtt Gömöry elnök a tárgyalást megnyitot­ta volna, érdekes jelenet játszódott le. A vád­lottak padjáról felugrott Horváth-Bende és ezeket mondotta: — Kérem szépen, be akarom jelenteni, hogy tegnap délben nem kaptunk ebédet és vacso­rát se akartak adni... — Ez nem tartozik a törvényszék hatáskö­rébe — válaszolta az elnök. A vádbeszéd Ezután, tekintettel arra, Kogy szerdán befe­jezték a tanúkihallgatásokat dr. Szarvas Já­nos ügyész állott fel és mondotta el vádbeszé­dét — Szinte hihetetlenül hangzik az a vád, amelyet az ügyészség Pipás Pista és társai el­len emelt — kezdte beszédét az ügyész. Hihe­tetlen, hogy feleség a férje, gyermek az apja ellen támadjon és kivégeztessék bérgyilkosok által. Ezt az egész ügyet hajlandó volna az ember a regényíró szertelenül merész fantaz­magóriájának tulajdonítani, ha a bűncselek­mények részleteit nem maguk a vádlottak és a tanuk tárták volna fel a törvényszék előtt. Ki kell jelentenem mindenekelőtt hogy a vád­iratban foglalt vádat a főtárgyalás adatai alap­ján megerősítve látom és azt változatlanul, tel­jes terjedelmében fenntartom. Az ügyész ezután hosszasan foglalkozott a premeditáció, az előre megfontoltság kérdésé­vel. A jelenlegi ügyben minden vádlottnál iga­zolható — mondotta —, hogy tettét előre meg­fontoltan követte el. Ezt tulajdonképpen nem is tagadja egyikük sem. Egyedül Dobák An­talné az, aki ugy igyekszik beállítani az ügyet, mintha férje meggyilkolása az ő előzetes tudta nélkül történt volna. A vádlottak előadásából kétségtelenül kiderül, hogy a premeditáció kellékei: a bűncselekményt megelőző hosz­szabb idő, a hideg megfontoltság és elhatáro­zás, a tervezgetés, mindegyiküknél megvolt. Borzadva láttuk itt hogyan merült fel az" ölési gondolat olyanképen, hogy az asszonyok pa­naszkodtak Pipásnak, aki panaszaikkal szem­ben jóakaratú megértést tanúsított Hetekkel, hónpokkal előbb készültek a gyilkosságokra, a gondolat lassan érlelődött és a gyilkosok egy percre sem tántorodtak vissza. Pipás még siet­tette is a beteljesülést megfelelő tettestársakat keresett és talált akikben megbízhatott Bör­csök István megölésére pokoli tervet eszeltek ki és a fiút is beleavatták a dologba. kiált a legszigorúbb megtorlásért — Szörnyű, Kegyetlen maffiát alakítottak a gazda meggyilkolására. Az egész tervet kö­zölték Börcsök Imrével, aki a dologba bele­egyezett. Talán neki lett volna a legfőbb kö­telessége, hogy az apját megvédje, de ezt nem tette meg... — A Dobák-eset is tisztán áll a biróság előtt. Dobákné tagad, de az nem kétséges, hogy nélküle ez a dolog meg sem történhetett vol­na. Dobáknétól származik a terv, ő volt a magvető és Pipásnál hálás talajra talált. Do­bákné megteremtett egy olyan szituációt, amelyben a gyilkosság végrehajtható volt. Do­bákné komoly Ígéretet tett a vérdíj megfizeté­sére, ezt a készségét Horváth előtt is beismer­te, nem kétséges tehát felbujtói tevékenysége. Ennél a gyilkosságnál szembeötlik az a határtalan cinizmus, amellyel viselkedtek a gyilkosok és főleg Rieger­né viselkedése hátborzongató. Ez a bestiális asszony a pokoli tervet közölte a serdülő gyermekekkel, megmondotta nekik, hogy az apjukat fel fogja akasztani. Pipás Pista ezen az éiszakán minden emberi mivoltából kivet­kőzött, citerázva várta az áldozatát. És amikor a szerencsétlen ember még haláltusáját vivta, már a zsebéből kivette a nénztárcáját, már osztozott a vérdijon- A gyilkosság után pedig nyugodtan borozgattak. Ki olvasott már ilyent regényben, kinek a fanláziája közelíti meg ezt a valóságot? Ez olyan bűntett, mely Az ügyész ezután az egyes vádlottak bűn­ügyével foglalkozott. Pipásról megállapította, hogy mind a két gyilkosságban főszerepet ját­szott a Dobák-esetben még felbujtó is volt, mert ó szerezte meg Horváthot és Császárt — A vádlottak a gyilkosság legbrutálisabb, legbestiálisabb fajtáját, a bérgyilkosságot kö­vetlék el. Rossz hitvesek, kegyetlen felesések nnniiiniminmmim PRÓFÉTA Szeged városának minden időkben legkedveltebb ÉTTERME ÉS SÖRCSARNOKA. Elsőrangú ételek és italok. Figyelmes kiszolgálás. Polgári árak. immiTiiinn TT tíü szövetkeztek férjeik elpusztítására gyerme­keikkel, idegenekkel. Büntethetőséget, beszá­mithatóságot kizáró ok egyiknél sem forog fenn. — Az orvosszakértők megállapították, hogy egyikük sem szenved elmezavarban. Pipás Pis­tánál felemiitett sexuális aberráció ezzel az üggyel nem hozható okozati összefüggésbe. Pipás Pista átöltözésének egyébként is komoly és józan alapja volt: igy könnyebben megélt A vádlottak ellen egész sereg súlyosbító körülmény szól. Ilyen súlyos­bító körülmény a brutalitásuk, az aljas anyagi indok, a mérhetetlen cinizmus. Enyhítő kö­rülmény nincs, — ami enyhitő körülményt a védelem felsorakoztat: a szegénységüket a munkanélküliségüket, ezeket nem lehet a mentségükre beszámítani, hiszen ezek nem olyan okok, hogy ezek miatt gyilkolni kelljen. De különben is. egyik vádlott sem volt szorult anyagi helyzetben. Az ügyész ezzel fejezte be vádbeszédét: — Kérem a tekintetes törvényszéket mél­tóztassék méltó és igazságos Ítéletként a vád­lottakra a legszigorúbb büntetést kiszabni... Az ügyész súlyos szavaira a vádlottak lehor­gasztották a fejüket, legtöbbje csendesen sír­dogált. A védőbeszédek A védőbeszédek következtek. Dr. Márton József Börcsök István né és Csá­szár János védelmében beszélt. Kétséges — mondotta —, hogy a két áldozat halálálát akasz­tás általi fulladás okozta. Erre nézve semmi­féle bizonyíték nincs, mert ezt annyi év mul­tán megállapítani nem lehetett. Egyik áldozat sem volt már gyerek, az izgalmak veszélye­sen hatottak rájuk és lehetséges, hogy a kiállott izgalmak következtében szivguta végzett ve­lük. Ha pedig igy áll a helyzet, akkor nem lehet gyilkosságról beszélni, legfeljebb gyil­kosság kísérletéről. A védő ezután arról be­szélt, hogy ilyen borzalmas bűncselekményt nem lehet ép ésszel elkövetni. A vádlottak értelmi színvonala olyan alacsony fokú, hogy köztük és az állatok között alig lehet különbsé­get tenni Két védettjére a lehető legkisebb büntetés kiszabását kérte. Dr. Valentiny Ágoston BSrcsök Imre érdekében szólalt fel. Azt fejtegette, hogy a Börcsök-csa­ládban nem volt meg az az erkölcsi atmosz­féra, amely szükséges lett volna ahoz, hogy tagjai el ne tévelyedjenek. Börcsök Imrének i éjze nem volt a gyilkosságban, őt legfeljebb bűnpártolással lehetne vádolni. Börcsök Imre azonban nem is büntethető, mert mint fiatal suhanc nem állott az értelmiségnek azon a fo­kán, melynél a törvény büntetni rendeli a fiatalkorú bűnözőt. Dr. Polgár Péter, Vecsernyés János védője arról beszélt, hogy védettje Pipás Pista áldozata, aki vadidegen létére szinte rk .rata

Next

/
Thumbnails
Contents