Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-13 / 10. szám

1. u ellenére került bele a dologba. Pipás démonikus hatalma, szuggesztív ere;.ü tekin'e'e, nagy akaratereje vitte Vecsernyést a bün útjára. Dr. Reich Zoltán Horválh-Bende János védelmében azt adta elő, hogy védettje, Horváth János, az orvosszakértői vélemény ellenére sem mutatta azt az embert, aki képes volna az előre megfontoltság kri'ériumának megfelelni, egy ilyen bűncselekményt hidegei, megfontoltan, a következn-én veket előre kiszámítva véghezvinni. Az orvosi vizsgálat nem volt olyan alapos, amely megnyugvást kelthetne. Hiába mondják az orvosok, hogy Horváth a bűncselekmény elkövetésekor teljesen beszámítható volt, mert tény aj, hogy mások szuggesztív behatása alatt állott, éhezett, kop. lalt és igy nem lehetett abban a fizikai és pszihikai állapotban, hogy csekkménvét tervszerűen kövesse el. Dr. fföckl Antal védte Dobák Anfalnéf. — Dobák Antalné — mondotta - olyan súlyos bűncselekménnyel áll itt, amelynek büntetése a halál... Ezután azzal foglalkozott, hogy Dobákné felbujtó ja \olt-e Fi -ásnak Rábírásról rem lehet szó, mert lehet, hogy feldúlt lelki állapotban tett valami ilyen emlitést Pipásnak, de kétséges, hogy komolyan akarta-e a gyilkosságot. Nem is tudta, hogy kivel áll szemben, amikor . Pipásnak panaszkodott, nem tudta, hogy olyannal, aki ezt komolyan veszi, akinek a gyilkolás mestersége. Pipás nem Dobákné felbujtására követte el tettét, Pipás olyan valaki, aki egy szemrebbenésre öl, aki készen áll arra mindig, hogy kioltsa bárki életét. Dobákné ellen egyedül Pipás Pista vallomása szól, de ez a vallomás nem megnyugtató Végül dr. Fekete László, Pipás Pisla védőié mondotta el beszédét. — Súlyos feladatra vállalkoztam — kezdte —, amikor Pipás Pista védelmét elvállaltam. Itt ül a vádlottak padján a hét gonosz, a tanyavilág rémségei, akik egész külön világból kerültek ide, olyan világból, ahol más az erkölcs, más a világszemlélet. Ezt a világot mi nem ismerjük, tehát az ő helyzetükbe nem tudjuk magunkat beleképzelni. A védő ezután Pipás Pista életéről beszélt. — Pipás Pista, aki már 25 éve férfiruhában járt, valamikor békés, toldom, megelégedett asszopy volt, aki hat gyermeket szült és táplált, akinek dolgos férje mellett meghitt családi fészke volt. Innen indult egy napon a bün útjára. Semmi oka nem volt arra, hogy elhagyja házát, gyermekeit, azután egyedül, társ. talanul bolyongjon az országutakon, férfiruhában. Ha keressük az okát sn iak. ho^y. Pipás egy napon átöltözött és mint férfi bolyongani kezdett, magyarázatot adni alig lehet Miért történt a hirtelen átváltozás, miért állt el cse'édnek, béresnek, miért végzett nehéz férfimunkát, nő létére? Itt valami patalogikus eset, valami abberáció történt, csakis ezzel lehet megmagyarázni a változást. Bolyon?ás"i során — vesztére — összeköttetésbe került eiy rossz asszonnyal, Börcsökr.ével, aki gyilkosságra bérelte fel. A felkérést jó helyen intézte, mert Pipás Pista, mint egy patalogikus valaki, hálás talajnak mutatkozott. Ki volt itt a rossz? Kétségtelenül Börcsökné. aki mégis csak hites urát akarta elpusztítani és nem Pipás rtki számára Idegen ember é eiére kötött alkut. Börcsökné jómódú is volt, mig Pipás szegény, aki sokszor éhezett, sokszor szenvedett és amit telt, azt a vérdifért telte... Pipás Pista a védő szavai alatt slrvafakad és sokáig törölgeti a szemét. A védő ezután azt fejtegette, hogy Pipás cinizmusa is nemi abberáiója terhére irható, majd azzal foglalkozott, hogy Pipás Pista személyét legendák övezik. Gonosznak és elvetemültnek tartják és jelenleg is töb'i gyilkossági ügyben nyomoznak, mert azt h's ik, hogy Pipás mindenre képes, mindenre kapható. Az orvosszakértők szerint Is tény az, hogy Pipásnak a nőkhöz nagyobb gusztusa Van, mint a fér. fiakhoz. Külső elváltozások nélkül Is elismeri a modern orvostudomány az átváltozás lehető, ségét. Erre mutat Pipás Pista minden férfias passziója is. Mindezek a dolgok oly értelemben változtatták meg Pipás helyzetét. Az orvosszakértőknek alaposabban kellett volna megvizsgálniok Pipást. A védő enyhitő körülményekként büntetlen előéletét, beteges hajlamát, nagy nyomorát, az erkölcsi nevelés teljes hiányát, a bűncselekmények beismerését sorolta fel és a halálbüntetés kiszabásának mellőzését kérte. (A Délmagyarorsüág munkatársától.) A röszkei határőrség laktanyájában tragikus szerencsétlenség játszódott le. Egy Manlicher.fegyver golyója megölt egy 20 éves cselédleányt, akinek a golyó szemén keresztül az agyába hatolt és azonnali halált okozott. Szerdán a késő délutáni órákban több fiatalkorú legény bement a határőrség laktanyájába és ott a fegyvereket nézegette. Az egyik fiu kezébe vett egy Manlichert, vállához emelte, Az elnök ezután a vádlottakhoz a következő felszólítást Intézte: — Hallották, hogy a védőik mindent elmondottak, amit a maguk védelmére előadhattak. Azokon kívül akarnak-e valamit előadni? — En akarok! - jelentkezik Dobákné. Pipásjette a kötelet az uram nyakába.. . A többi vádlott nem kívánt semmit sem mondani. ítéletet pénteken hirdetnek. majd kifelé célzott vele. A fegyver hirtelen elsült, a golyó átütötte a szoba ablakát é* az éppen ott elhaladó Opletán Etel cseléd, leány szemébe fúródott. Opletán Etelt egy ismerőse hivta a kaszárnyához, a szerencsétlen leány abban a pillanatban ért oda, amikor a fegyver eldördült. Most azt igyekeznek a hatóságok megállapítani, hogyan kerül ek a fiatal, korúak a határőrség laktanyájába cserélhet havi egy pengőért a DÉLMAGYARORSZÁG leölt sönkBnyvtárában Jegyzetek ! a szegedi kútfúróról Nem rendszeres anyag az, amit a Szegedi szek Klub kiállítása gyűjteményemből beír erre elegendő hely sincs és igy csupán arra ritkoztam, hogy a közönség figyelmét egyes gokra felhívjam. Vagyis anyagom afóle szél. zet, amely mindenkit figyelmeztet arra, hog; zonyos lim-lomokat ne dobáljon el, hanem őrizzen meg az utókor számára, mert valamikor ezek a holmik lesznek a mai kultnra bizonyítékai. Nem szabad egyes tárgyaknak túlságos jelentőséget adni és magas értéket tulajdonítani, de mégis meg kell őrizni azokat, — mert igen gyakran éppen a pusztulásra szánt papirnemü az, ami ha egvmagába marad, pótolhatatlan. Mintegy három évtizede annak, hogy minden szegedi vonatkozású, kezemügyébe kerülő képeit, nyomtatványt, kéziratot és más tárgyat elraktároztam s ime, ma gyűjteményemmel ott tartok, hogy az a 250 darab, amit kiállítottam, gyűjteményemnek csak egy kis töredéke. Amellett nem egyszer — nem dicsekvésül mondom, — most kötelességemnek tartom — a Somogyi-könyvtár részére két izben, összesen mintegy 300 Szegeden kiadott olyan könyvet és füzetet ajándékoztam, amelyek a könyvtár hatalmas anyagából hiányoztak. Az, akinek könyvei már könyvtárrá szaporodtak, nem szívesen veszi kezébe az 1—2 ives füzetet, bajos ezeket kezelni és fáradtságos dolog rendben tartani, — az antikvárus sem ad pénzt érte, — minél fogva az ilyenek rendesen a tűzbe kerülnek. Egy-egy ilyen nyomtatványunk, régi színlapnak, kottának, levélnek, fényképnek, — addig tart az élete, amig birtokosának élete ahhoz emlékeket tud hozzáfűzni. Egy alkalommal jóismerősöm bevezetett éléskamrájába s dicsékedve mutatta a sok szép befőttes üvegei, a madzagon lógó sonkákat, — nekem felitünt, hogy egv halom élelmiszer alatt kottalapok vannak. Kéréseimre előhúzta s ime elém került a hires vásárhelyi dalszerzőnek. Vizsnyay Gusztávnak Szegeden kiadott, szegedi nyomdában készült nótagyűjteménye, melv ma már óriási ritkasá*. Elkértem a füzeteit ismerősömtől. aki nem is tudta, hogy milyen örömetokozott szívességével s csak azon röstelkedett, hogy a füzet első oldalait már átitaíta a zsír. Nevetve mondta, hogy ugy lőcsölték azt a megjelenés idejében az édesanyjára, akit minduntalan zaklattak a szegedi szerzők azzal, hogy kiadmányaikat vegye meg. Ismerősöm azonban, — bár liiterátus ember volt, — ha csak lehetett, kályhagyujtásra használta a régi Szeged legbecsesebb nyomtatott emlékeit. Nem szórványos jelenség az ilyen történet, csak az a baj, hogy senki sem tanul belőle. De nemcsak Szegeden van ez igy, hanem másutt is. Azért teszi jól mindenki, hogy ha van valami megsemmisítésre itélt dolga, inkább adja oda nemeslelküen a városi gyűjteménynek, vagy valamelyik gyűjtőnek. aki azt nemcsák megbecsüli és megőrzi, hanem megvédi az enyészettől. r* ,„-.:Í —^ .— tu, ~ ~ —L.I * ' Ö tárgyaksutt megjelent hangjegyeit mutatja be. Anyagomban sok kép is található, — s ezeket tekintse mindenki illusztrációknak Szeged kuJturtörténeíéhez. Gyűjteményem szellemi tartalmát egészíti ki Hont Ferenc néhány általa kiállított színpadi terve és a „Harmónia" hangversenyrendez^ iroda tanulságos gyűjteménye az általa Szegeden félléptetett zeneművészek aroképével. Lngosi Döme. * A Szegedi Fészek Klub „Szeged 60 éve« kiállításának keretében rendezett előadássorozat szombaton este 6 órakor az iparostanonciskola elsőemeleti fizikai előadótermében, dr. Lngosi Döme érdekes előadásával zárul. „Van-e Szegednek kulturális múltja" címem fog érdekes dolgokat elmondani. Belépődíj az előadásra nincs. P szeletül kih8vStése és a kecskeméti törvényszék Kecskeméti küldöttség az Igazságügyminiszternél Kecskemét, január 12. Ismeretes, Lázár Andor Igazságűgyminiszt?rnek az a szándéki, hogy a szegedi Ítélőtábla területét klbővitt és ahoz csatolja a kecskeméti törvényszéket is. Tegnap délelőtt dr. Zs'dvay Tibor volt Igazságügyminiszter veze'ésével küldöttség jelent meg Lázár igazságügyminiszter előtt, akit arra kért, hogy mielőtt a kérdés törvényjavaslat formájában a parlament elé keri'lne, adjon módot arra. hogy az érdekelt területek képviselőt szükebbkörü megbeszélés keretében vitathas. sák meg a kérdést. Lázár Andor igazságügyminiszter a kérelem teljesítését megígérte. Halálos szerencsétlenség a röszkei határőrség laktanyáiéban