Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-08 / 6. szám

SZEGED. Szerkesztöíég: Somogyi ueoa Hit. I.ein. Telefon: 23-33.--Klndrthlrnlnl, kölcsönkOnyvtór és tcijylrortn • Aradi IICCR 8. Telefon : 13-00. - Nyomda s LHw Llpóf ucca 1». Telefon s 26-34. TAvlratl és levélcím - DélmaqyaronzAg Szeged Szeged muMfa Nem akarunk ezen a helyen glosszákat fűzni sem ahoz a kiállításhoz, amelyik az iparostanonciskolában méltán hivja fel magára két hét óta a figyelmet, sem ahoz az előadáshoz, amelyik Szeged város történetéhez szolgáltatott példátlanul érdekes adatokat. Sem a kiállításhoz, sem az előadáshoz nem füzünk megjegyzéseket, de rem hallgathatjuk el azokat a gondolatokat, amelyeket ez a kiállítás és ez az előadás útnak indított bennünk. Szeged története a fel nem tárt adatoknsk gazdag és rendezetlen gyűjteménye. Alig van valaki ebben a városban, aki csak sejtené, hogy milyen előzményekből rétegeződött össze a város mai élete, milyen történelmi változások s közéleti események voltak hatással az itt élő >nemzet«-re, honnan indult ki, milyen szakadékok mellett vezetett el, milyen örvényeken keresztül gázolt át az az ut, amin a város fejlődése keresztül ment. Alig van valaki már közöttünk, aki nem tisztában volna, de akinek csak valami képzelete lenne arról, hogy milyenek voltak Szegeden a népszokások, milyen tradíciók ágyazódtak be az itt élő nép lelkébe, mi érdekelte, mi foglalkoztatta, mi vonzotta Szeged népét évszázadokon keresztül s mik voltak azok a tapasztalatok, amelyek vezették az Itt élő öregeket s tarltoííák az öregek nyomába lépni hivatott fiatalokat. Senki nem tud semmit közülünk. Itt járunkkelünk a ¡¡ész városban s nem tudjuk, mit mesélnek a kövek. Nem ismerjük a hagyományokat, nem ismerjük az elődöket, a tegnapját még csak valahogy ismerjük ennek a városnak, de a tegnapelőtt je már ködbe merül fantáziánk előtt. Szegednek csak az árvíz utáni történetét ismerjük hiányosan, hézagosan és rosszul, de a városnak az árvíz előtti, talán nyolcszáz éves történetéről még hiányos és hézagos ismereteink sincsenek. Vannak könyvek, amelyek felvilágosítást adhatnának, de ezek a könyvek nem a történelemtudomány mai módszereivel dolgozták fel az anyagot s talán a feldolgozott anyag teljessége ellen is lehet kifogást emelni. Pedig a városi organizmus élete a szerves élet fejlődéséhez hasonlítható: a mult ismerete nélkül alig lehet dolgozni a jövőért Az orvos sem tudja, hogy mit tanácsoljon holnapra, ha nem tudja, hogy mi volt tegnap. Akik a szegedi közélet terén munkálkodnak ennek a városnak jövőjéért, azok a mult ismerete nélkül hibátlanul nem is láthatják el magukra vállalt, vagy rájuk bizott feladatukat. Ami másutt bevált, ami másutt helyesnek bizonyult, ami máshol a kívánt eredményhez vezetett, annak itthon még ki kell állni a szegedi lélek vizsgálatát, az élet halott anyaggal nem dolgozik s a helynek, a levegőnek, a kornak, az életviszonyoknak, a gazdasági körülményeknek, a hagyományoknak s a népléleknek különbözősége mellett meggyőző erejű analógiákra hivatkozni nem lehet. Példátlanul kedvezőtlen körülmények között alapították meg és tartották fennt elődeink ezt a várost — a mostoha sorssal való birkózás szakadatlanságában kialakult az a külön képesség, ami nélkül ezt a várost a tűznek, víznek és megszálló ellenségnek állandó sanyargattatásai között fenntartani nem lehetett volna. Se a most élő, se az utánunk jövő nemzedék nem mondhat le azoknak a tanulságoknak értékéről, amelyeket az elődök az évszázados viaskodásban szereztek. Ezért az élet mestere a Vasárnap, 1933 Január S Ara 24 fillér IX. évfolyam, 6. sz. történelem. Valamit kellene tenni annak érdekében, hogy a szegedi mult adatai feltárassanak. Mi ellenségei vagyunk minden egyletalapitásnak és társasági kedvtelésnek s most mégis arra gondolunk, életre kellene hlvnl olyan társaságot, amelyik Szeged város történetével foglalkozik. Ennek a társaságnak tagjai kutatnák fel s tárnák a nyilvánosság elé azokat az adatokat, melyek a multunk ismeretének cölöpéi, munkálkodásukkal kiegészíthetnék annak az érdemes munkának eredményeit, amit az elődök a város történetének feltárásával már elvégeztek, előadásokat és kiállításokat lehetne rendezni, melyek a város múltjának egy-egy darabját ismertetrék s talán arra Is akadna pénz, (vagy mecenás), hogy a társaságnak, vagy a társaság ELŐFIZETÉS! Havonta helyben 3.20 vid«ken é* Budapesten 3-00, knifSldOn (V40 pengd - Egyes tzám Ara hélkllznan 1«, vnsör- «s Ünnepnap 24 flll. Hirdetések felvétele t«rtfa «zrrlnt. MegfeIpnl'c hfttrn kivételével ntmontn reggel mii im'im MttairaTOWi tagjainak munkássága legalább jelentősebb eredményeiben publikáltassák. A város története megérdemelné a vele való foglalkozást, nemcsak kegyeletből az elődök,, hanem okosságból az utódok iránt. S ennek a munkásságnak eredménye lehetne egy várostörténelmi múzeum is, amelyben egy helyre kerülhetne minden megtalált adaléka és megmentett dokumentuma a város történetének. Feltárni a város múltját és összehordani a mult emlékeit, - valóban gazdag és gazdagitó munkásság számára nyújthatna alkalmat és nyitna teret. S ne felejtsük el: valamikor mi is majd elődök leszünk s mi sem érdemiünk több tiszteletet és kegyeletet, mint amennyit mi tudunk tanúsítani sirbahanyatlott atyánkfiaival szemben. Maniu vasárnap benyújtja as összHcormány lemondását Zavaros politikai §eJy»eí Bukarestben (Builapestl tudósítónk telefonjelenlése.) Bukarestből jelentik: A Maniu-kormány lemondását szombaton este óta Bukarestben befejezett térynek tekintik. A délutáni lapok ugyan azt irják, hogy csak Miehalaehe belügyminiszter adja be lemondását. A késő esti órákban azonban már nyilvánvalóvá vált, ho?,y a lionuáriy többi tagja szolidaritást vállalt a belügyminiszterrel és Maniu előreláthatólag vasárnap hivatalosan bejelenti az összkomiány lemondását, i Vasárnapra összehívták a nem eti parasztpárt elnöki tanácsát, hogy állást foglaljon az uj helyzettel szemben. Nem lehetetlen, hogy Maniu, mint az országos párt elnöke, nem fog hozzájárulni, hogy a parasztpárt továbbra is vállalja a felelősséget az eseményekért és megtiltja pártjának az uj kormányban való részvételét. A helyzet ezidőszerint zűrzavaros és vasárnap aligha fog tisztázódni. A döntés jórészt a király bizalmasától, Tltulescutól függ, aki hétfőn érkezik Bukarestbe. Schlelcher—Hitler — találkozás? Hitler hallandó fegyverszünetet líöínl (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Berlinből jelentik: a Berliner Tageblatt szombat esti száma egészen uj megvilágításban állitja be Hitler és Papén kölni találkozását. A lap szerint a két jobboldali vezér között tényleg nem volt szö összeesküvésről a Schleicher-kormány ellen, sőt c"3r.!:ezőleg Hitler és Papén éppen arról tárgyaltak, hogyan lehetne létrehozni olyan megoldást, amely biztosítaná a parlament munkaképességét Papén rá akarta beszélni Hitlert, hogy egyezzék meg a kormánnyal és a centrumpárttal. Hitler állítólag Ígéretet tett, hogy bizonyos Időre hallandó politikai fegyverszünetet kötni 'és a birodalmi gyűlés összeülése után ne n erőszakolja a szavazást a bizalmatlansági indítványok felett. Ezzel kapcsolatban a Temps azt irfa, hogy szó lehet esetleg Sehleieher és Hitler találkozásáról, ami talán már a jövő héten megtörténik. Papén Hitlerrel folytatott tanácskozásairól nemcsak Schleichert tájékoztatja, hanem jelentést tesz Hindenburg elnöknek., Az »Atlantique« roncsai a cfierbourgi Uilcötöben Páris, január 7. Az Atlantique még mindig füstölgő roncsait tegnap sikerűit vontatókötélre venni, a hajóroncsot bevontatták Cherbourg kikötőjébe. Amikor a hajóroncs a kikötő előtt megjelent hatalmas tömeg gyűlt össze a mólókon és a parton. Megrázó jelenetek játszódtak le. Cherbourg házait fekete drapériák borítják, a házak gyászlobogókat tűztek ki. Remélik, hogy az égő hajó gépeinek egvrészét sikerül megmenteni. Rövid időn belül az Atlantique már a negyedik óceánjárója a francia tengerészetnek, amelyet ismeretlen okból katasztrófa ért. Még élénk emlékezetében van a francia közvéleménynek a Georges Philippar óceánjáró katasztrófaja, amely tudvalevően az indiai tengereken gyulladt ki, elégett és elsülyedt. A francia közvélemény bűnös kezek munkáját látja a katasztrófában. Páörül (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) rísból jelentik: Az „Atlantique" roncsai k tengerészek állnak őrséget; a hajót csak a tűzoltók közelíthetik meg, akik megkísérlik a rgépteremben pusztító tűz eloltását A hajó tulajdonjoga körűi felmefölt konfliktus a tengerészeti hatóságok szerint tárgytalan, mert kétség sem férhet ahhoz, hogy a hajóra először francia ment fel, aki nyomban kitűzte a francia zászlót. Even hadnagyot a francia sajtó és közvélemény lelkesen ünnepli. Even hadnagy volt az, aki először kísérelte meg, hogy az égő hajóra szálljon, közben azonban súlyosan megsebesült, ugy, hogy az egyik lábát amputálni kellett Even hadnagyot a hadiflotta főparancsnoka a katonai érdemkereszttel tüntette kL