Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-06 / 5. szám

1. 6 Hz OFII üzembefieiyezR a másféléve szünetelő Winkler-féle fatelepet Ha kap gömbía behozatali engedélyi, 350 munkást alkalmaz Nemcsak Szegeden ,de bizonyos szempontból az egész ország közgazdasági életére hatással volt annak idején a Winkler-oég fizetésképtelen­sége, majd pedig teljes összeroppanása. A vállalat európai viszonylatban is az elsők közé tartozott a faszaiméban és Szeged amúgy is gyenge lábon álló indusztriája fájdalmasan nélkülözte csaknem két éven át ennek a számottevő és jelentékeny számú munkást foglalkoztató gyárnak kapacitá­sát Tudvalevő, hogy a hitelezők hosszas kísér­letezés ufón végre értékesítették a Winkler-féle ssegedi ipartelepet, amely az OFA érdekkörébe tartozó Sylvania fakereskedelmi rt tulajdonába ment át Az érdeklődés most már természetesen a Syl­vania felé fordul és miután nyilvánvalónak lát­szik, hogy a vállalat nem sokáig fogja parlagon hevertetni uj telepét kérdést intéztünk az igaz­gatósághoz a jövő tervüket illetőleg. AÍ igazgatóság egyik tagja a kővetkezőkben in­formált bennünket: — Arra való tekintettel, hogy közel ÍM éve minden állam az önellátás politikáját foly­tatja, a magyar közgazdaságnak is eminens érdeke, hogy mindazon iparcikkeket, ame­lyeknek a belföldön való előálltása lehetséges, belföldi termelés utján állítsa elő. Ez a meg­állapítás elsősorban vonatkozik a fenyőfa­anyagokra, amelyekben tekintettel arra, hogy erdőségeinket elvesztettük, az ország 100 szá­zalékos behozatalra van utalva. — A fenyőfaanyagoknak belföldön való elő­állítása a hazai fűrészipar foglalkoztatása mellett jelentékenyen csökkentene a külföldi készáru behozatalát és ezáltal egyrészt ujabb nagy mukástömegek részére tudna állandó munkát teremteni, másrészt pedig évente né­hány millió pengő értékű valutaszolgáltatás alól mentesítené az országot azáltal, hogy csak a nyersanyagot kell valutában fizetni, ami minden belföldön előállított köbméter után 40 százalék valutamegtakaritást jelent A hazai fűrészek fokozottabb foglalkoztatása összeegyeztethető a környező államokkal lé­tesített kereskedelmi szerződésekben vállalt fenyőkészáru átvételi kötelezettségekkel, mi­után az országnak a mai viszonyok mellett is cca 600.000 m'-re tehető szükséglete mellett a hazai fűrészek teljes kapacitása mellett is legfeljebb 150—200.000 m« készanyag előállí­tásra képesek. — Az a feltevés, hogy a fentiek jelentőségé­vel az illetékes körök is tisztában vannak, késztetett bennünket arra az elhatározásra, hogy a másféléve üzemenkivül levő Winkler­féle fürésztelepet megvásároljuk. — Tervünk az újonnan megvásárolt fürész­telepet is kora tavasszal, amint a tiszai tuta­jozás megindul, nyersanyaggal ellátni és üzembe helyezni. Ezen tervünk alapján az eddigi termelési kapacitásunkat a háromszo­rosára növelnénk, miáltal az eddigi 110 mun­kás és tisztviselő létszámot körülbelül 300— 350 főre növelnénk. Miután ezen tervünk ke­resztülviteléhez szükséges anyagi feltételek biztosítva vannak, annak megvalósítása ki­zárólag attól függ, hogy a nyersanyag (fenyő­gömbfa) behozatalához szükséges behozatali engedélyeket kellő időben és kellő mennyiség­ben megkapjuk. — Reméljük, hogy ezen közérdeket és külö­nösképen Szeged város érdekeit szolgáló tö­rekvésünkben az illetékes körök megfelelő tá­mogatásban fognak részesíteni és nem leszünk kiteve annak, hogy a ÍM éve üzemenkivül levő fürésztelepet továbbra is leállítva hagy­juk. A magunk, illetőleg a város szempontjából ter­mészetesen igen kívánatosnak tartjuk azoknak a feltételeknek a teljesülését amelyektől a gyár prosperitása függ. Meg vagyunk róla győződve, hogy a város hatósága a legmesszebbmenőleg támogatni fogja a vállalat, illetőleg a szegedi fa­ipar boldogulását célzó kívánságokat és mindent elkövet, hogy azok illetékes helyen is meghall­gatásra találjanak, mert révükön töhbszáz mun­káscsalád megélhetése lesz ismét biztosítható. COLUMBIA CIPőü Garantált min5eé»ü kézimunka!! Cipflk, h<5- és «árcipSk javít«,»» f , szakszerűen és olcsón. .—i Elegánclóban a legszebb! Minőségben a legjobb! Árban a legolcsóbb! Gyári lerakat: ARADI UCCA 6. SZÁN, ALTH KAROLY . s Délmagyarorszátr lapkiadón tn'. s | n vasul szerepe Szeged 50 éves történetében 1854. március 4-én nyílt meg a cs. és kír. szab. osztrák államvasút társaság tulajdonát képező Kiskunfélegyháza—Szeged közötti vasnti vonal­réw, mellyel kapcsolatban Szegeden három pá­lyaudvar létesült r a személyforgalom céljára szolgáló Szeged állomás, a vonatoknak Irány és állomások szerint való rendezésére: Szeged-ren­dező pályaudvar és az árukezelésre szolgáló Sze­ged-Tisza pályaudvar. Az utazó és szállító kö­zönség őrömmel vette, hogy 1870-ben Szeged vá­ros még egy állomást kapott: Szeged-Rókust mely személy- és teherforgalomra berendezve nagy műhellyel és fűtőházzal létesült. Szeged-Rókus állomás és ezzel egyidejűleg a Szeged-Rókus és Szeged-rendező pályaudvarokat összekötő vonal, az alföld—fiumei vasút hódmezővásárhely— szabadkai vonalrészét 1870 november 16-án ad­ták át a forgalomnak. A magánvasutak államosítását gyors Iramban hajtotta végre Baross Gábor; ennek eredménye volt hogy 1890-ben legutoljára — az osztrák-ma- j gyar vasút államosítása is befejezést nyert s így ettől az időtől mind a négy szegedi pályaudvar a Máv. tulajdonát képezte. Az eredeti vasúti építmények ismertetése he­lyett csak röviden kettőre kívánok rámutatni. A szegedi felvételi épület mellett magas töltésen nyugszik a pálya. E magas töltést a város felöli oldalon 7.60 m. magas erős falazott támfallal biz­tosították. Műszaki szempontból igen érdekes rit­kaság az 1857-ben épült szegedi vasúti Tisza-híd (a Temesvár felőli ezen vonalrészt ezévben adták át a forgalomnak), melyet a zseniális angol mér­nök, Clark Ádám a budapesti lánchíd tervezője konstruált meg A híd pneumatikua (légsüritéses) alapozással készült, az elsők között az egész kon­tinensen. Többszörös r&csozatu, statikailag határozatlan több támaszu merev ivhíd. Vasszerkezete oly erős, amilyent ma már egyáltalán nem építenek. Hibája, hogy a hőmérséklet változások okozta tágulás nincs figyelembe véve, ami miaitt a Sze­ged felöli ellenfal meg is repedt. Emiatt az ellenfal­ba való kihorganyozá.st ki is kellett kapcsolni, Említésre méltó a híd Szeged felöli végéhez osat­lalkozó közúti aluljáró, mely ritkán látható ferde dongaboltozat. Az 1879-iki nagy árvíz Jelentékeny károkat .oko­zott a vasúti építményekben, ugy hogy az Algyő —szabadkai vonalrészen majdnem fél évig szü­netelt a forgalom. Megjegyzem e helyen, hogy a szegedi árvédel­mi körtöltés építésekor Tisza Lajos kormánybiz­tos rendeletére a város a körtöltésnek Szeged­Rókns és Szeged-rendező pályaudvarok közötti részét legnagyobb részben vasúti területen, a vasúti töltés felhasználásával oldotta meg. A szegedi állomások utas- és áruforgalma a vonalak megnyitása után fokozatosan növekedett a világháború kitöréséig. A háború alatt keveset csökkent az áruforgalom, az utasforgalom azon­ban lényegesen emelkedett. A forradalom után 1919. évben az utasforgalomban az előző évi for­galom egyharmadára esett le, a teherforgalom pedig cgykilencedére. Az ezt követő években TTTFUHIIIHIIIIBIimnmi— MMIMH»IIIMIII——I I K.OBTJEÓ MIOSKS. Szombaton, vasárnap Kél sláger egy műsorban i divatos, sikkes a legjobb minőség Fantom Dráma 8 felv. Fősz Warner Oland. i Szerelmi történet. Fősz.; Eleonora Ulrich. Mindig Mindig Soha vaer m ü nem drága Lusztig Imre kötött kabátja, harisnyája Széchenyi - tér Z. Tisza-szálló melleit. u megindult fejlődés 1928. évben érte el kulmináció­ját Ezután állandó csökkenés állott be a gazda­sági viszonyok fokozatos leromlása következté­ben. Még így is azonban elmúlt év forgalma kö­rülbelül megegyezák az 1910. év forgalmával. Jelenleg már minden L rangú vonalon 24 mé­ter hosszú sínekre térünk át és ezzel egyidejűleg a 42.8 kg-os gáliát felépítményt 44.3, illeőleg48.2 kg-os felépítménnyel cserélünk ki. A végrehajtott fontosabb al és magasépitményü munkákat idő­rendi sorrendben az alábbiakban ismertetem. A Máv. igazgatósága 1890-ben nj üzletvezető­ségi beosztást készített (5 üzletvezetőség között felosztva a vonalhálózatot). Ekkor állítottak fel Szegeden üzletvezetőséget a megszüntetett sza­badkai üzletvezetőség helyett. A szegedi üzlet­vezetőség az első években ideiglenesen bérépüle­tekben helyezkedett el. 1896-ban épült fel az üz­letvezetőségi palota. Ezt a szép német renaissance stilusu épületet Pfaff Ferenc tervezte és Szilágyi János tzegedi építőmester építette. A délvidék nemzetiségi területein szolgálatot teljesítő magyar vasutasok Szegeden tanuló gyer­mekeinek elhelyezése céljából Itt ls felállítottunk nevelő és tápintézetet, ahol a gyermekek csekély fizetés ellenében jó ellátásban részesülnek. A kö­rülbelül 220 gyermek befogadására alkalmas épü-í let rossz, feltöltóttt terepen épült ezért az ala­pozást oly módon oldották meg, hogy az egész épületet egy nagy betonlemezre helyezték. Az 1900-as években a forgalom emelkedése miatt szűknek bizonyult a szegedi felvételi épület Ezért 1903-ban uj épületet létesítettünk a régi helyén éspedig egyrészt azért, hogy a meglevő maga« támfal felhasználható legyen. E 2012 mg alapterületű (a régi épületnél 773 m'-rel nagyobb) csinos ranaissance stilusu épületet igazgatósá-1 gunk tervei alapján Robelly Aladár szegedi épí­tész építette A központi vasúti leszámoló hivatal az osztrák államvasút megváltása után megnagyobbodva és újonnan szervezve Szegedre került. Hosszú éveken át több bérépületben nyert elhelyezést, míg vég­re 1912-ben saját palotájába költözhetett A „le­számoló palota" részére Szeged város a hajdani Korcsolya-, jelenleg Szukováthy-téren engedett át területet azzal, hogy ennek árát 50 év alatt törleszti a Máv. E szép modern romám stilusu épület lépcsőháza impozáns megoldású. Belső berendezése is modern; ennek személyfelvonója (lift) volt talán az első ilyen Szegeden. Az épület szegedi építészek alkotása: Ottovay István műépí­tész tervezte,Ligeti Béla műépítész építette. A háború után Budapestre helyezték a leszámoló hivatalt az egyetemnek átadott épületet pedig a kultusztárca javára könyvelték át. 1924-ben a Boldogasszony sugárutoo 18 laká­sos, 1926-ban a Hattyas sor végén 6 lakásos és 1928-ban az Oldal-uccában 17 lakásos a M;> igazgatósága által tervezett modern lak-épülete­ket építettünk a lakásínség csökkentése céljából. 1926-ban építettük meg az uj víztornyot az ugy-1 "Korzó Mozi M8' csütörtökön Kétvilág szerelmese Szenzációs íi ni Kuba tiópikus világából. Fősz.: Lawrence Tibbel. Előadások 3,5,7,9

Next

/
Thumbnails
Contents