Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-28 / 23. szám

SZCOED. SzerKesztötég: Somogyi ucca 22.1.cm. Telefon: 23.33.^KladAhIvalaI, kDlctOnkOnyvlAr «s tegylroda ; Aradi ucca ». Telefon: 13-00. Nyomda : L»w Linót ucca 1«. Telefon : 26-34. TAvIrnfl é* levélcím • Délmagyarorsz&g Szeged A takarékpénztár nem jótékonysága intézmény A főszereplőt, aki a jelen esetben a takarékpénztár helyettes-igazgatója, nincs szerencsénk ismerni. Illetőleg lehet, hogy ismerjük, de a főispán diszkréciója folytán nem tudjuk, hogy ő — a nap hőse. Ez a diszkréció s a nyomán támadt, ez alkalommal valóban jótékony homály megkönnyíti a helyzetünket. A legismertebb legrosszabb májú emberben sem támadhat gyanú, — bár nemcsak az ördög nem alszik soha, a gyanú sem — hogy személyeskedés miatt érezzük a szivünket a torkunkban dobogni. Ebből a jajszóból viszont nehogy arra következtessen valaki, hogy ágyúval akarunk lőni verébre. Az ilyesminek még a gondolata ellen is tisztelettel óvást emelnénk. Az óvást ¡kérjük kiterjeszteni arra az esetre is, ha valaki föltételezné rólunk, hogy odáig megyünk el a stilus merészségében, (egyéb merészségben messzebbre is elmegyünk) hogy verebet állítunk párhuzamba a takarékpénztári helyettes-igazgatóval. Nem kérem. Idáig nem megyünk el. Bár a veréb ártatlan, kedves kis állat. A takarékpénztári igazgató viszont nem mindi? kedves és különösen nem mindig ártatlan. A veréb a jelen pillanatban nem is a személy, hanem az ügy jelentéktelenségét óhajtja jelképezni. Szürkén. A lá veréb. Hogy pedig idejében szakítsunk mindenfajta jelképezéssel, mindenek előtt meg kell védenünk a takarékpénztári helyettes igazgatóval szemben a — takarékpénztárt. Nem jelképesen. Valósággal. Nyíltan. És nyersen. Nem tudjuk, mikor fognak emelni egyetemi katedrát a bankárság (nem bankkórság) tudományának. De hogy az illető helyettes igazgató veszedelmes tévtanokat hirdetne azon a katedrán, ha megkapná, arról meg vagyunk győződve. Huszonnégy órával azután, hogy elhangzott a helyettes igazgatói ige, amely szerint a takarékpénztár nem jótékonysági intézmény, a takarékpénztár minden szegedi vállalatnál többet adott a nyomorgó tanyai gyermekek téli ruházatára. A takarékpénztár elnöke, egyik értéke és erőssége a szegedi közéletnek, évtizedek óta a legtöbbet jótékonykodó magánember ebben a városban. Csak a Kenderfonógyár érdemes vezérigazgatója állítható melléje. A szegedi bankok általában kiveszik a részüket a jótékonykodásból. Valamikor talán lehetett volna beszélni arról, hogy eleget adnak-e jótékonysági és kulturális célokra? De ma, amikor egyik szegedi banknak sem jut osztalékra — most ne firtassuk se az országos, se a helyi, se az általános, se a személyi okokat — amikor a részvényesek — köztük nagyon sok kisember is — kénytelenek a változhatatlanba belenyugodni, amikor sokszor járunk késélen és sokszor állunk tűhegyen, ma ne álljon elő egyik takarékpénztári helyettes igazgató se és ne izgasson olyan beállítással, mintha a takarékpénztári vezetőségeknek nem lenne se belátásuk, se szivük, se szociális, se gazdasági, se pénzügyi érzékük a humanitáshoz. Lehet, hogy igy van. De akkor hallgasson a helyettes igazgató. És örüljön, ha más nem beszél. Két nap óta a legtöbbet ebben a városban Szombat, Í933 Január 28 Ara 16 fillér IX. évfolyam, 23. S2. Elő FIZETÉS: Havonta helyben 3.20 vtd«ken «• Budapetlen 3-ÖO. lilllíHldün «•40 peng<* - F.nyei uAm Ara h«k«znap 1«. vaaAr» éí Unnepnao 24 fiit. Hlrrietftek felvétele ««rt'a «rrlnl. Meqlelentx hét«« kivételével nniontn regoei gWPMUB OKI a Helyettes takarékpénztári igazgatóról tárgyalnak. Bennünket a levelek özönével árasztanak el. Van, aki azt állitja, hogy kizárólag a takarékpénztárak dolga, hogy kit alkalmaznak akár igazgatói, akár helyettesigazgatói minőségben. Veszedelmes tévhit ez is. Láttuk már, amikor takarékpénztár védelmére a polgármesterrel az élén az egész társadalom összefogott. Ha ilyen nagy közérdek fűződik ahhoz, hogy meg ne rendüljön, sőt még csak meg se inogjon egyik pénzintézet se, akkor természetes, hogy az is közérdek, hogy azok az urak, akik illetékesek rá, a takarékpénztárak élére nagy áttekintésü, emelkedett gondolkodású, koncepciózus, kezüket a kor ütőerén tartani tudó, szociális gondolkodású és humánus belátásu vezetőket állítsanak. A rövidlátó előítélet hamar kész van a verdikttel, amikor baloldali közéleti emberek támadást intéznek a rövidlátás és kislelkűség ellen, nemcsak a beteg és rokkant szegénység, Kanem az utóbbi időben többször megingott és még mindig állandóan veszélyeztetett rend védelmében is. Van-e emberszerető beszéd, amely jobban izgat, részvét hevével lázító szónoklat, amely az indulatokat jobban felkorbácsolja, mint a hároméves gyerek, aki a hatfokos hidegben az ucca havára kitett bútorok között motoszkál s a takarékpénztári helyettes ignzgató, aki — bocsánatot kerünlc, de est az igazság — a cinizmusával lázit? Fölhasználhatnánk érvül a miniszterelnök beszédeit, aki nem könyörtelenséget és kilakoltatást, hanem testvériséget és meleg ott-; hont hirdet. Érvelhetnénk a belügyminiszterrel, aki a héten is kijelentette, hogy különösen a tél folyamán nem lehet kilakoltatni olyanokat, akik saját hibájukon kivül nem. tudnak lakbért fizetni. Dehát kell még ide érv? Igazságtalan helyzet, hogy a hatvanszázalékos állami adót be kell fizetni az olyan lakás után is, amelyért a tulajdonos nem kapja meg a bért. De meg kell próbálni ezen segíteni. Nem hisszük, hogy a kormány, amely szociális belátást hirdet és követel, el fog zárkózni. Az illető helyettes igazgató egész bizonyosan jár vadászni. Esetleg megtörtént hót vele is, hogy az ujjai a hidegtől meggémberedtek. A prémkeztyüs ujjai. A hideg nagyon éget Nagyon fáj. Rettenetes, mikor egész a fagyásig érzi az ember a testében a pusztítását. Meleg és mély részvéttel gondoljon hát a helyettes igazgató azokra, akik; családjaikkal együtt egész télen át szenvednek a hidegtől. S ne legyen /elük szemben olyan szigorú. Olyan érzéketlen. Olyan elzár-1 kózó. S ne izgasson a — takarékpénztárak' ellen. Jobboldal! ostrom Schleicher ellen Hitler kancellársága előtérben ? Szombaton: a kancellár döntő kihallgatása Hlndenburgnál (Budapesti tudósítónk telefonjelerttse.) Berlinből jelentik: A belpolitikai helyzet még mindig tisztázatlan, de kétségtelen, hogy a Sclilei<h<?r-kormány helyzete tMiSOBR bizonytalanná vált. A herzburgi egységfront, a német nemzeti párt és a nemzeti szocialisták dönti5 offenzívára készülnek és attól függ minden, hogy Schleicher támogatásra talál-e Hindenburgnál. vagy pedig a herzburgiaknak sikerül az államfőt maguk iránt hangolni. Pozitívum mindeddig csupán az, hogy a birodalmi gyűlés szenioraínak tanácsa elhatározta, hogy a birodalmi qyülés plénumát január 3l-re összehívja, hogy meghallgassa Schleicher kormányprogramját. Schleicher kancellár szombaton kihallgatáson jelenik meg Hindenburgnál és felhatalmazást kér a birodalmi gyűlés feloszlatására. Politikai körökben valószínűnek tartják, hogy a, kancellár nem kapja meg a felhatalmazást. Ha ez bekövetkeznék, akkor Schlelcher azonnal lemond. Erre a lemondásra számítanak a herzburgi front tagjai és lázasan készülnek a h'italom átvételére. A hirek szerint Hitler kancellársága alatt akarnak kormányt alakítani- A nemzeti szocialista párt hangsúlyozza, hogy nem akar diktatúrát, hanem parlamentáris kormányzatot óhajt. A szombati elnöki audiencia után dől el, hogy a német belpolitikai helyzet hogyan fog tovább alakulni. Beí$Ieu és Gömbös a Külügyi biszoli&ágban 1 iiulescu nyilaíteoszattíról Vita az osztrák kereskedelmi szerződésről Budapest, január 27. A Budapesti Értesitő közli: A képviselőház külügyi és közgazdasági bizottsága ma délután együttes ülést tartott, amelyen az osztrák-magyar kereskedelmi szerződést tárgyalták. Napirend előtt gróf Bethlen István szót kért Titulescu román külügyminiszter tegnap megjelent nyilatkozata tárgyóban és azt a kérdést intézte a kormányhoz: mi az álláspontja a nyilatkozat tekintetében. Kiemelte emellett azt," hogy ugy a gazdasági közeledés, mint a kisebbségi kérdés ügyében olyan súlyos kijelentéseket tett Titulcscu, hogy azok mérlegelése kívánatos. Gömbös miniszterelnök Bethlen felszólalására a következő választ adta: — A magyar kormány, amikor a képviselőházban bemutatkozott, külügyi vonatkozásban a többi közt hangsúlyozta, hogy a dunai államokkal való együttműködés elől nem zárkózik el, ennek előfeltétele azonban a kisebbségi jogok teljes érvényesülése. Az annak idején tett kormánynj'ilatkozat után csak természetes, hogy a román külügyminiszter a fenti kormánynyilatkozat szellemének megfelelő kijelentései után konkretizálja az általa feltett kérdéseket, akkor részünkről nincs akadálya annak, hogy ezeket mérlegeljük. Buchinger Manó és Eckhárdt Tibor hozzá-