Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-25 / 20. szám

Ha olcsó, éti legyen olcsó! Egy tétel la szinos Zefir, Puplin és fehér férfi Ing P 3-50 Legjobb bécsi nallér kevésbé divatosak minden számban — — — — — — — — — — p —-©o HamerlI és egyéb gyártmányú mosó, glasé és nappá börkeztyü férfi és női — — — — — p 3 Ameddig a készlet tart! mese olcsó árakon! Tiszta gyapjú kötött kabátok, mellények, pulloverek legjobb gyártmány gyermek P 4 -, nöi P 6-, férfi P 8'— Pécsi gyártmányú bélelt bőrkeztylik nöi P 5'— férfi P 5*50 Minden egyéb téli alsónemüek, harisnyák, keztyük stb. nagyon olcsón készpénzfizetéssel. Nem sele?tes áru! Poülák Testvéreknél. Csekoivcs u. és Széchenyi tér. alföldi fényképészeti kiállítást és kertésze'l ki­- állítást. Doránszky Károly ny. műszaki tanácsos el­mondotta, hogy a Szegedi Fészek Klub által rendezett nagysikerű városkiállitással kapcso­latban felmerült az állandó jellegű várostör­téneti kiálliíás megrendezésének gondolata. A baj az, hogy az anyag szétszórtan hever és összegyűjtése igen nehéz. Rendeznének a »Szegedi Hét* ide;e alatt alföldi resprospekflv képkláVitrs' ts, amelyen az elmúlt harmadszázad legértékesebb festő­művészeti dokumentumait mutatnák be. A Szegedre érkező közönség szórakoztatá­sáról kerti és vizi ünnepélyekkel, orgonahang, versenyekkel, térzenével, gondoskodnának. A szabadtéri előadások problémájának előkészí­tésére a bizottság Hont Ferencet kérte fel. aki i bejelentette, hogy az »Ember tragédiája« sza- j badtéri előadásának kérdésével foglalkozik. A 1 Temp'om-tér azért nem alkalmas a szabadtéri ; előadások megrendezésére, mert itt igen nagy lenne a költség. Alkalmas lenne azonban az ujszegedi sportpálya, ahol csak színpadot kel­lene építeni. Felvetette Hont Ferenc azt a gondolatot l ogy Szege ' I Idekapcsolódhatna a »Szegedi Héten« a nemzetközi Liszt-Ünnep­ségekbe, esetleg egy scenirozott Liszt-oratórium szabadtéri előadásának megrendezésével. Felmerült a keddi megbeszélésen az a terv is, hogy a Szegedi Hé'en esténkint a kémiai intézet épületének tetőterraszdn hangversenye­ket kellene rendezni. A tervet elfogadta a bi­zottság és elhatározta, hogy ebben az ügyben is megteszi a szükséges lépéseket. Hajdúm egye a szérűink artell megrendsaibáiyo­zásáért indított országos mozgalmat. A tanáos ebben az ügyben nem javasol ujabb feliratot, mi­vel egyszer már főiirt az ügyben, de azt a választ kapta, hogy a szérumgyárak nemrégen leszállí­tották az árakat és ujabb árengedményre a ma­gas rezsiköltségek és a nagy kockázat miatt nem hajlandók. Hódmezővásárhely • vadászati törvény módosítását kérte a törvényhozástól. Az 1883 évt 20. törvény­cikk szerint ugyanis csak azok a birtokosok gya­korolhatják szabadon a vadászati Jogot, akiknek a birtoka meghaladja a kétszáz holdat, vagy azok a legalább ötven holdas birtokosok, akiknek a birtokuk egymás mellett fekszik és területeiket vadászat szempontjából egyesitik A kisebb bir­tokosok maguk nem gyakorolhatnak vadászati jogot, területeik vadászati jogát kötelesek az il­letékes közületeknek átadni és azt a közületek a maguk javára hasznosíthatják Vásárhely tör­vényhatósága a törvénynek ezt a rendelkezését igazságtalannak tartja és olyan értelmű módosí­tását kéri, hogy ezentúl a nagybirtokok vadá­szati jogát is a közületek hasznosíthassák és szabadon senki se gyakorolhasson a saját terüle­tén se vadászati jogot A tanács a vásárhelyi mozgalomhoz nem csatlakozik, nem kívánja a törvény megváltoztatását, mivel az az elhangzott vélemények szerint erősen belevágna a magán­jogba. A gazdasági felügyelő azt Jelentett« a tanács­nak, hogy Szegeden 78-aí kevesebb a tenyészbi­kák és 97-tel a serté^kanok száma az előtrottaál. Az állomány sürgős pótlására van szükség, ezért! azt javasolja, hogy a város vegye igénybe a föld­művelésügyi miniszter által felajánlott kedvez­ményes kölcsönt és szerezze be a szükséges te­nyészállatokat. A kedvezmény abból áll, hogy a kölcsönt a város két ér alatt, félévi kamatmen­tes részletekben fizetheti vissza és hogy a tenyész­állatok vételárából a miniszter tiz százalékot megtérít a városnak. A tanács megállapította, hogy a tenyészállatok beszerzése elsősorban a magánosok, a gazdák érdek«, a városnak már ugy is hatvanezer pengője fekszik a tenyészállatok­ban. Bárányi főispán Javaslatára mégis ugy hatá­rozott a tanács, hogy államsegélyt kér a tenyész­állatok beszerzésére a földművelésügyi minisz­tertől. A főispán megígérte, hogy eljár ks ügy­ben a miniszternél. A szombati közgyűlés napirendjén igen sok" választás is szerepei. A belügyminiszter ismeretes döntése alapján, amellyel összeférhetetlenség dinén meg* semmisítette a közigazgatást bizottság három tagjának megválasztását, a közgyűlés most uj ta­gokat választ; a három tagon kivül még kettőt, ugyanis ezzel a hárommal együtt öt hely ürese­dett meg a bizottságban. Két tagot választ a kő»« gyűlés a számonkérőozékb«, 22-öt a« egészség* ügyi bizottságba, 24-et a népmivelési bizottságba, 40-et a községi Iskolaszékbe és kettőt a róazkeí népiskolai gondnokságba. A közgyűlés elé kerül a polgármesternek a társasbéri etek megszűnt fű­téséről szóló javaslata is. Kitűzi a közgyűlés a IX. választókerül etben Horváth József bizottság! tag lemondása következtében szükségessé véit városatya választás időpontját. Az indítványok kőzött szerepel Göneri Ká­rolynak a kózkórház elkülönítő osztállyal való kibővítésére vonatkozó indítványa, valamint a Kálvinista Körnek, a Katolikus Körnek és a Lu­ther-Szövetségnek az az indítványa, amelyben azt kérik, hogy ezentúl a hétköznapokon tartsák meg az országos vásárokat, ne vasárnap. Legpraktikusabb éa 1 • e « x e b b bútordarab epr* Kaszfa-féie Fotelágy! (T8rr. védve.) Eleműn», tetazet6a kLU*S, epryazerü, kSirnyU kezetáa, Olcsón, résziedre la kapható. Díjtalanul bamutatj&k a ké"ilők: Kaszía Testvérek BfiS&'iSSIií Mindonnemtl kárpitosmnnkák gyorBan, pontosan ós olcsón, 311 TATAI Hindenburg ma Rí r KOKSZ szaloFiszén fotásbrlkeff kokszbrikett 8 Budapesti m fuvar- és zséktételekben házhoz SzAllltva VERTES Telefon 19-58. Boldogasszony sugárul 17. Indítványok, Javaslatok a szombati közgyűlés napirendién Uj tagokat választanak a közigazgatási, az egészségügyi és a népmlvelésl bizolt» ságba, a számonkér őszékbe és az Iskolaszékbe (A Délmagyarország munkatársától.) A város tanácsa dr. Pálfy József polgármesterhelyettes elnökletével kedden délelőtt készítette elő a szom­batra összehívott közgyűlés napirendjét. Az elő­készítő ülésen részt vett Bárányi Tibor főispán is, aki az ülésen elreferált fontosabb kérdésekről jegyzeteket készített. A közgyűlés napirendje elég változatosnak Ígérkezik. Igen fontos tárgya lesz a mult évben szükségessé vált póthitelek engedélyezése, amely a pénzügyi bizottság leg­utóbbi ülésén már szerepelt. A város az elmúlt évben 539.000 pengővel költött többet a költség­vetési előirányzatnál. Ennek a tulkiadásnak a fedezetére jelölt ki pólhiteleket a pénzügyi bi­zottság. Érdekes körirattal szerepel Hódmezővásár­hely a közgyűlés napirendjén. A szomszéd város fölirt a kereskedelmi miniszterhez és az árammérő órák állami hitelesítésének elrendelését kérte. Hivatko­zott arra, hogy erről a törvényhozás még 1907­hen tőrvényt alkotott és annak végrehajtásával a kereskedelmi minisztert bizta meg. A törvény­nek a villanyórák hitelesítésére vonatkozó részét azonban a ma/i napig sem hajtották végre. Az árammérők hitelesítésére elsősorban azért van szűkség, mert az áramfogvasztó közönség nagy része bizalmatlan a világítási vállalatok áram­mérői iránt. Ha a miniszter elrendelné az órák kőtelező állami hitelesítését, ezzel számos gé­pészmérnököt juttatna álláshoz és munkát adna a szerelőiparnak is. A szegedi tanács elhatározta, hogy a körira­tot pártoló javaslattal viszi a közgyűlés elé, bár a mérnöki hivatal megállapítása szerint Szege­den Jól működnek az árammérő szerkezetek, sőt ha rosszul működnek, annak a kára a gázgyárat éri. Irltz Béla indítványát, amelyben a gedói villamosvonal meghosszabbítási munkálatainak azonnali elren­delését kéri, a tanács nem tette magáévá, miután a közgyűlés már korábban április elsejéig adott haladékot a villamosvasutnak a kérdéses vonal­épités megkezdésére és a mostani havas, fagyo6 idők nem alkalmasak erre a munkára. A napirenden szerepel a Pick-szalámigyár vágóhídi kedvezménykérelme is. A gyár kérel­me az volt, hogy a város minden Szegedről ki­vitt szalámi minden kilója után térítsen vissza 6 fillér vágóhídi dijat. A tanács a kérelmet ebben a formában nem találta teljesíthetőnek, ellenben abban az esetben, ha a gyár ezt a kérelmet visz­szavonja, más városok példája alapján azt ja­vasolja a közgyűlésnek, hogy a szalámigyár ál­tal a vidékről behozott sertéshúsra külön közgyű­lési határozattal kivetett évi négyezer pengő vá­góhídi szemledíj átalányt iparpártolás cimén en­gedje el. A város sokszorosító üzemének papír- és egyéb szükségletére kiirt versenytárgyalás eredményeképpen a gazdasági ügyosztály azt ja­vasolta, hogy a város a dr. Gestettner budapesti céget bizz.a meg. A tanács ezt a javaslatot nem fogadta el, hanem ugy határozott, hogy a szállí­tással a szegedi Keller Márton céget bízza meg, amely mindössze nyolcvan pengővel drágább a pesti cégnél, ez pedig a 4300 pengős vállalati ősz­szeg mellett jelentéktelen különbség. Iritz Béla második indítványában ártézi ki­folyót kért a Hóbiártbasa-ucca és a Retek-ucca sarkára. A mérnöki számvetés szerint a kifolyó 1595 pengőbe kerülne. A tanáos megállapította, hogy a városnak erre nincsen pénze, de a tanács szerint a kérdéses városrész vízellátása semmivel sem rosszabb, mint más városrészeké, ezért nem javasolja az indítvány elfogadását. Somogymegye körirata alapján javasolja a ta­nács, hogy Szeged közgyűlése is írjon fel a kor­mányhoz az export- és devizakorlátozások meg­szüntetéséért. • tffjy 1» ff} gfflpT— fffjf l

Next

/
Thumbnails
Contents