Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-25 / 20. szám

LZ5 Továbbra is kemény hideg várható: Bundabolyhos női nadrág 1*88 II Gyermek téli bolyhos keztyü —"78 || Női téli bolyhos keztyü —'98 Angol bordás női harisnya —"T8 Gamásni nadrág No. 1. 2'Ö8 ! Férfi téli zokni bolyhos —'68 Tiszta gyapjú női divatpullover J'98 II Norcoc svájci sapka 2*20 II Férfi pullover 4*68 Használta kt ön 1« ezt a páratlan ármérséklést .•í.ltttt BOROS-CÉG LELTÁRI VASÁRÁN llt?Anrtr Az uj iparostanonciskolába helyezik el az egyelem központi hivatalait? Megbeszélésre ülnek össze az egyelem és a város képviselői — Az ilélőíábla épülete és a város (A Délmagyarország munkatársától.) Ugy A város hatóságát, mint az egyetemet súlyos feladat elé állította az igazságügyminiszter rendelete, amely szerint az egyetemnek leg­később augusztus elsejéig vissza kell adnia az Ítélőtábla régi épületét, amelyben az egyetem központi hivatalai és intézetei kaptak tizen­két évvel ezelőtt ideiglenes hajlékot. A ren­delkezés váratlanul érkezett, nem igen ké­szülhettek rá, mert arra nem számított senki, hogy az uj központi épület felépítése előtt szükségessé válhat az épület visszaadása. A miniszter rendeletéről, mint azt a Dél­magyarország megírta, az igazságügyminisz­ter dr. Láng-Miticzky Ernő szegedi táblael­nököt értesítette, aki a miniszter rendelkezé­sét átiratban közölte a város hatóságával. Dr. Pálfy József polgármesterhelyettes személye­sen vitte el a hirt az egyetem rektori hivata­lába és felkérte dr. Pettykó János főtaná­csost, hogy a történtekről sürgősen értesítse dr. Schmidt Henrik rektort, aki jelenleg Bu­dapesten tartózkodik. A rektor azóta megkapta az értesítést és né­hány nappal meghosszabbította budapesti tar­tózkodását, hogy az illetékes minisztériumok­ban eljárhasson az ügyben. Dr. Pálfy József polgármesterhelyettes, aki­nél kedden délben megjelent dr. Pettykó Já­nos főtanácsos és hosszabb megbeszélést foly­tatott vele a tennivalókról, most hivatalos át­iratban is értesiti az igazságügyminiszter ren­deletéről az egyetemet. A rendéletre való hi­vatkozással azt kéri, hogy az egyetem ható­sága tegye meg a szükséges intézkedéseket a helyiségek kiürítésére és augusztus elsején vali» átadására. Közli a polgármesterhelyettes az egyetem rektorával azt is, hogy amilyen örömmel tölti el a város hatóságát a szegedi tábla területének tizenöt birósági székhellyel való kibővítésének terve, annyira súlyos fel­adatnak érzi az igazságügyminiszter rendele­tének végrehajtását. Az egyetem hatósága le­gyen meggyőződve arról, hogy Szeged város hatósága kötelességszerűen mindenben segít­ségére lesz az egyetemnek a nehéz kérdés megoldásában. Közli végül a polgármesterhe­lyettes azt is, hogy a város hatósága fölter­Í 'esztést intéz a kultuszminiszterhez és tájé­oztatja a történtekről segítségét kérve a pro­bléma megoldásához. A polgármesterhelyettes kijelentette a Dél­magvarország munkatársa előtt, hogy rövide­sen összeülnek a város és az egyetem képvi­selői, hogy megtárgyalják a lehetőségeket és megkeressék a legalkalmasabb megoldási mó­dot. Az eddigi megbeszélések során egy ujabb kombináció merült fel. Eszerint a központi épületben elhelyezett hivatalokat és intézmé­nyeket az iparostanonciskolában helyeznék el, az egyetemi könvvtárat pedig, mivel annak a tanonciskola énületében nem volna helye, a tornyos iskolában, ahol jelenleg a tábla mű­ködik, az iparostanonciskola pedig megkapná a régi felsőipari °kola Kálvária-téri épületét — Élben a pillanatban — mondotta a pol­gármesterhelyettes — ez látszik a legalkalma­sabb megoldásnak abban az esetben, ha az uj központi egyetem felépítéséről egyáltalában nem lehet beszélni. Természetesen ez a meg­oldás is csak ideiglenes jellegű és addig tart, amíg fel nem épülhet az uj központi egyetem. Az igazságügyminiszter rendelkezésével kap­csolatban egyesek vitat ják, hogy az igazságügy­minisztérium jogosan rendelkezik-e az énu­let felett Egyesek azt vitatják, hogy az épü­lettel, amely iskolának készült, a kultuszkor­mány jogosult rendelkezni és nem az igaz­ságügyminlsztérium. A Délmagyarország mun­katársa felkereste dr. Láng-Miticzky Ernőt, az ítélőtábla elnökét és kérdést intézett hozzn ebben az üívben. A tábla elnöke a következő nyilatkozatot tette: — Amikor 1891-ben Szilágyi Dezső iga> űgyminiszter az akkor Nagymagyarországon fennállott két ítélőtáblának decentralizálását határozta el és 11 Ítélőtáblának a felállítása vált szükségessé, Szilágyi Dezső a képviselő­háznak bejelentette, hogy minden nagvobb város részéről igen nagy versengés van abban az irányban, hogy ezek közül melyik jelöltes­sék ki ítélőtáblai székhelyül. Kijelentette azt i*, hogy a versengés teljesen indokolt, mert az ítélőtáblai székhelyül kijelölt városok idegen­forgalmára és gazdasági körülményeire néz­ve a szjékhelv megállapítása feltétlenül elő­nyös hatással lesz. Feltételül türfe ki, hot<r csak olyan várost fog székhelyül kijelölni, amelyik az Ítélőtábla elhelyezéséről önmaga gondoskodj k. — Szeged városa nagy megértéssel kezelvén ezt a kérdést, az itélőlabla céljaira felajánlotta a Dugonics-téri palotát, amely a város tulaj­donát képezle és amelyben akkor egv főreál­iskola, továbbá a Somogyi-könyvtár és a mn­zeum volt elhelyezve. Ezen felajánlás követ­keztében szerződés jött létre, amelynek értei­mében az ítélőtábla elhelyezése céljaira a város a kincstárnak aiándékba adta ezt az objektumot és az ajándékozási szerződés alap­ján az a kincstár javára »elekkönyvileg is át­hatott — A Szeged-belterületi 4976. számú betét­ben azután a Dugonics-téri palota a kincstár javára a következő módon telekkönyveztetett: „A., Birtoklap. Sorszám: 1. Hrsz.: 77. Szabad birtok. Ház. (kir. Ítélőtábla) Toldv-ucca 1. — Dugonits-tér 13. Somogyi-ucca 26 sz. alatt udvarral. Jegyzet: illeti a 78 hrsz. Ingatlant terhelő park fenntartási szolgalma." — A szegedi kir. járásbíróság telekkönyvi hatóságánál bárki által megtekinthető ebből a telekkönyvi bejegyzésből tehát nyilvánvaló', hogy a kincstár részére való ajándékozás al­kalmával a telekkönyvi betétbe is kitüntette­tett az a cél és rendeltetés, amelv mellett Sze­ged városa az ingatlant a kincstár javára en­gedte át. SZEPTEMBER 3-1 ÓL 10-1G: „SZEGEDI HÉV Kedvezményes utazások, kiállítások, szobor/féri elfí dós, hangversenyek (A Dé'.magyarország munkatársától.') Nem­régen — mint ismeretes — mozgalom Indult meg a »Szegedi Hét« megrendezése érdekében. Ebben az ügyben dr. Pálfy József polgármes­terhelyeites kedden délutánra értekezletet hí­vott össze. A polgármesterhelyettes részletesen Ismer­tette a rendezési terveztet, amely szerint gondoskodni kell arról, hogy a Szegedre érkező idegenek necsak külső látnivalókat kapjanak, hanem megismerkedhessenek a város szellemi, ipari, művészeti és kulturális életével is. A »Szegedi Hét« időpontjául szeptember elejét tartják a legalkalmasabbnak. Az előkészítő bi­zottság hozzájárult ehez a terminushoz és ki­mondotta. hogy a Szegedi Hetet szeptember 3. és 10. között rendezik msn. Az iskolákban ugyanis akkor még nem kezdődik meg a taní­tás. igy a Szegedre érkező tömegek elszáHáso­lásáról könnyebben lehet gondoskodni. Erre az időre rendezi meg a szegedi ipartestület az Ipari vásárt. M ^^ JXm í Be'városi Szerdán Szünet! Széchenyi "ára Fegyenc sziget Korzó Szerdától SzUnet! D\ Veress Gábor Máv. ü 'etl^azgató felsző-, lalá ában elmondotta, hogy a Szegedi Hétre háromféle kedvezményes utazás1, lehe' s Sg kí­nálkozik. Az első a 75 százalékos filléres vonat, amely azonban csak az ünneonnpokon közle­kedik, a másik a 66 százalékos knlhirVonat, amely meghatározott számú utas jelentkezése esetén mindenkor és mindenhonnan Indítható, a harmadik pedig a 33 százalékos uta~ási kedvez­mény. amelyet a Szegedi Hét látogatói egyé­nenkin t vehetnek idénybe az ország minden' részében. Kétségtelennek tartja, hogy a vssut­igazgatóság mindhárom vasúti kedvezményt 8 város rendelkezésére fogja bocsájtani. Dr. Tonelli Sándor kamarai főtitkár javas­latára elhatározta az előkészítő bizottság, hogy a »Szegedi Hét« előkészítésére állandó szer­vezet létesítését tartja szükségesnek. Elhatá­rozta a bizottság azt ís, hogy a »Szegedi Hét« propagálására plakátpályázat kiírását javasolja a városnak. Dr. Veress Gábor a muzeum régészeti ásatá­sainak eredményeiről emlékezett meg ezután. Kifejtette, hogy ez az anyag a muzeum leg­értékesebb része és párja talán sehol sincs a világon. Nagy baj az, hogy helyszűke miatt ládákban hever ez a rendkívül értékes anyag, amely pedig a »Szegedi Hét« egyik legvonzóbb érdekessége lehetne. Éppen ezért kívánatosnak tartja, hogy a város gondoskodjék valamilyen formában az ásatások gazdag anyagának ki­állításáról. Dr. Sebestyén Károly bejelentette, hogy a régiségek kiállítására csak egyeilen mód van a jelenlegi körülmények között, még pedig az, ha néhány láda tartalmát a képtár termeiben állítják ki a »Szegedi Hét« idejére. Dr. Pálfy József ezután tovább Ismertette a tervezetet, amely szerint a »Szegdi Hét« alatt rendeznék meg a tanyakiállitást, rendeznének

Next

/
Thumbnails
Contents