Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-22 / 18. szám

1. A makói hamistanu-gyáros a Csillagbörtönben (A Délmagyarország munkatársától.) A makói rendőrség a műit év tavaszán leleplezte Vig Lajos makói gazdálkodót, aki teljesen kiépített és jól szervezett hamistanuzási irodát tartott fenn. A gazdálkodó éveken keresztül folytatta üzelmét és állandó alkalmazottakat tartott, akik mindenféle vallomásra készen állottak. Vig Lajos a hamis tanuk segítségével sok pénzt keresett. Kiszemelt áldozatok ellen pereket indított és a pereket mindig megnyerte, mert a tanuk az ő javára döntötték el (\ per sorsát. A nyomozás'sorára kiderítették, hogy a tanuk egy-egy per elótlt írásban megkapták a gazdától a hamis vallomást, azt be kellett tainulniok és a tárgyalás előtt Vignek felmondaniok. A rendőrségnek sikerült megállapítania a hamis tantik kilétét is és ezek Vig Lajossal együtt a vádlottak padjára kerültek. A gazdát a szegedi törvényszék háromesztendei fegyházra ítélte. Vig Lajos jelenleg a Csillagbörtön lakója. Néhány nappál ezelőtt a börönből egy makói rab szabadult, aki hazaérkezése után felkeresle Vig válófélben lévő feleségének ügyvédjét és érdekes dolgokat mondott el. Előadta, hogy Vig Lajos a börtönben őt arra igyekezett rávenni, hogy legyen hamis tanúja a felesége elleni válóperben. A gazdálkodó határozottan tagadta, hogy volt fegyenctársát hamis tanura sr a igyekezett volna rábírni. Az eljárást folytatjak. Kcszfliclijl Nelly* Paôï mm 2 song or ás Ja&s, Duó sxensációs vendégszereplése Ma e§ minaen J eife KASS éttermében Hangulatos tarsangi esték! Kis lökével vezelltelő na^tg.aíoz6 Jóforgalmu üzem átadó. Leveleket .10.000* jeligére a kiadóba kérek. Csak teljes cimü levélre válaszolok 1 wo HáztartáfS cikkeim árát ismét lényegesen leszámítottam. V< L garantált Ví 1. garantált 8A 1. garantált 1 1. garantált 1"5 1. garantált 2 1. garantált 2'5 1. garantált 3 1. garantált tűzálló barna lábas v. fazék —'52 tűzálló barna lábas v. fazék —'68 tűzálló barna lábas v. fazék — "92 tűzálló barna lábas v. fazék 1-02 tűzálló barna lábas v, fazék 1*28 tűzálló barna lábas v. fazék 1*58 tűzálló barna lábas v. fazék 1*76 tűzálló barna lábas v, fazék 1*98 Kérem figyelmesen Molvasnil Tut Valódi réz mozsár 5-ös P 3*98 6-os P 4-48, 7-es P 4-98, 8-as P 5-48 1 drb nehéz csiszolt vasaló P 4*80 1 , valódi réz kávédaráló P 3'6S Zománcedényeim tdiállóságáért felelősséget vállalok. 1 drb va ódi réz habűst, 20 cm. zsemle v. dió daráló (gar. minőség) húsdaráló, patent tengellyel alumínium weidling1, 2S cm. alumínium kávéfőző, 1 1. 5 kg. háztartási mérleg Ví 1. Isotherma hőtartó palack nehéz valódi alpakka evőkanál v. villa P 4*10 4*48 5-48 3-78 2*48 7*48 2-98 -•98 Továbbá az összes háztartási és asztali edények u. m.: üveg, porcellán, fajáno, zománcedény, aluminiumedény, alpakka evőeszköz stb. stb, dus választékban. Vásárt nem rendezek! Mindig olcsón árnlohf 358 JAPÁN PROBLÉMÁJA Irta TONELLI SÁNDOR Hosszú fejtegetések helyett beszéljenek a számok. A tulajdonképeni Japán területe, értve e kife,'ezés alatt a négy főszigetet és a mellettük fekvő kisebb szigeteket, 381.250 négyszögkilométer, lakosainak száma pedig 60 millió. Ebből azonban, ha reálisan akarunk számolni le kell számitanunk a 95.000 négyszögkilométer területü Jeszo vagy Hokkaido szí getét, amely északi fekvésénél fogva az emberi településre csak korlátolt mértékben alkalmas. Marad ezek után egy akkora ország, hogy kiterjedésében nem éri el a régi Magyarországot, 57 millió lakossal, vagyis 190 lakos esik egy négyszögkilométerre. Ha azon. ban figyelembe vesszük, hogy a szigetországnak nagy része hegyvidék és csak az emberi lakhatásra alkalmas termőterületeket vesszük számításba, akkor könnyen megállapíthatjuk, hogy Japán egyik legsűrűbben lakott országa a földkerekségnek. Ebben van adva Japán problémája. Ezzel lehet megmagyarázni a kilencvenes évek elejétől kezdve Japán egész politikáját és a távol keleten ma lejátszódó eseményeket is. A tulnépesség Japánban ötven esztendő óta ugyanolyan jelenségeket okozott, mint Olasz, országban. A nyolcvanak évektől kezdve nagy japán kivándorlás indult meg egyrészt a kontinens, Korea, Mandzsúria és Szibéria déli része, másrészt az óceán szigetvilága és az Egyesült Államok nyugati partja, Mexikó, sőt Délamerika felé. A belső megerősödés után a terjeszkedés, melyet a kényszerítő szükség pa. rancsolt Japánra, politikai program formájában is jelentkezett. A Japán-tenger túlsó partján szinte kínálkozott a hódításra a névleg kinai fenhatóság alatt álló Korea, rizs- és gyapottermelésre alkalmas földjeivel, mely százmeg százezer kivándorlónak .biztosíthatott megélhetést. Kínának katonai tehetlensége könnyűnek tüntette fel a hódítást, sőt Korea megszer. zésén kívül még azzal a lehetőséggel is kecsegtetett, hogy Japán a legősibb keleti birodalomban keresse azt a szenet és vasércet, melyre iparának és azt az elhelyezési területet, melyre kereskedelmének szüksége van. Ez a terjeszkedési törekvés és a nyomán tá. madt ellentét vezetett 1893-94. években a japán-kínai hátorura, amely az egész vonalon Japán javára dőlt el. A shimensekü béke megszerezte Japánnak Formosa szigetét, a Liaosung félszigetet és Koreát függetlenítvén Kínától, tényleg japán gyarmattá változtatta. Győzelmeinek gyümölcsét ezúttal Japán nem élvezhette teljesen. Három európai hatatom: Orosz-, Francia- éi Németország együttes fellépése arra kényszeri'ették, hogv kínai térhódításairól lemondjon. Névleg Kína területi integritását védték, tényleg Oroszország akarta Japánt Mandzsúriától távoltartani, mely saját aspirációinak volt végcélja. Japán azonban, hacsak életlehetőségeiről nem akart lemondani, nem tűrhette, hogy Oroszország vesse meg a lábát a terjeszkedésének céljául szolgá'ó partokon. Mindkét fél készülődött. Oroszország érezvén a Japán oldalán megnyilvánuló nagy helyzeti előnyöket, húzta a mérkőzést. Közben lázas tempóban építette a nagy szibériai vasutat és nagy te'epi'ési politikát fejtett ki az Amur vidékén és attól c'élre is, hogy terjeszkedése ne csupán katonai jellegű legyen. Soha Oroszországnak a politikája Európa felé őszintén békésebb nem volt, mint ezekben az esztendőkben. A Balkáron megyegyezést keresett a monarchiával és kezdeményezte a hágai békekonferenciát, hogy szabad kezet nyerjen a távol keleten. Nem rajta mult, hogy a háború előbb tört ki, mint szerette volna. Az orosz—japán háború Japánnak teljesen megszerezte Koreát, Szakhalin sziget dé'.i részét s ő lépett bérlői, tényleg korlátlan tulajdonosi minőségben Oroszország helyébe Port-Arthur és Dél-Mandzsuria birtokában. Japán egy 700.000 négyszögkilométer kiterjedésű birodalomnak lett az ura, 85 millió lakossal. Soha a háború előtti magyar közvélemény külpolitikai iskolázatlanságának fényesebb tanújelét nem szolgáltatta, mint az orosz-japán háború idején. Tisztán érzelmi momentumok által indíttatva tapsolt a »kis« Japán győzelmeinek, holott minden érdeke amellett szólt volna, hogy Oroszország a Balkán helyett Keletázsia felé maradjon elfoglalva. A másik fa. tális tévedése volt a magyar közvéleménynek, mikor a világháború kitörésekor alig várta a pillanatot, hogy Japán hátbatámadja Oroszországot. Pedig ekkor a viszonyok már gyökeresen megváltoztak. Japán Angliával és Oroszországgal szövetségben elindult a kelet, ázsiai és csendes-óceáni német gyarmatok meghódítására, a szibériai vasúton pedig szállította a muníciót Oroszországnak — ellenünk. És most mi történik Kelet-Ázsiában? A pártvillongások által darabokra szaggatott Kina teljesen tehetetlen, Oroszország külső akciókra alig alkalmas, Európa és Amerika pedig távol van. Az érzelgős és humanitárius szempontok által sohasem vezetett Japán most látja elérkezettnek az időt, hogy teljesen a hatalmába kerítse Mandzsúriát. Megint egy millió négyszögkilométer terület 25 millió lakossal. Azzal ugyanis tisztában lehet mindenki, hogy Mandzsúria függetlenségének kimondása és egy árnyék-császárnak a trónra ültetése csak Japán tényleges uralmát jelenti. Az öszszes mandzsúriai vasutak japán kézben vannak, japán helyőrségek székelnek Mandzsiria városaiban, — igy fest Pu-ji császár birodalma. De Japán még tovább megy. Kinyújtja a kezét Jehol tartományra, amely se Mandzsúriához, se a sajátképeni Kínához nem tartozik, hanem Mongo'iának keleti országrésze. Aki ura Mandzsúriának és Jeholnak, az ura Pekingnek és Kina egész északi részének is. Ide irányulnak a japán politika céljai és törekvései. Valahogy az az érzése az embernek, hogy Kézigniiiift&fomk nálunk a legolcsóbbak. Tessék mecrsyőzödni. TISZA ÁRHII&Z(• ^wSSt^ettt