Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-22 / 18. szám

i. 1 Porosz szén ** koksz vetekszik a 6900 kalóriás ff0VS?0S0f!d sza' Kapható: Pécsi Kösiín leiepén, Zrinyl ucca 4-8. sz. TeSefon 28—02. Kelet-Ázsiában megismétlődik a farkas és a bárány meséje. Japán átkel a tengeren, egy­másután szaggatja le Kina testéről a tartomá­nyokat, repülőgépekkel bombázza Sanghai ki­nai városrészét, elfoglalja Sanhaikvant, mind­ezek után pedig kijelenti, hogy ai egészrek Kina provokáló magatartása volt az oka. Sőt az a japán tábornok, aki Sanhaikvant elfog­lalta, még azt is megmagyarázza, hogy fö­lösleges volt az egés^: vérontás, de nem tér­hetett ki előle, mert a kinalak nem átallották, hogy védekezzenek a japán csapstmozdulatok­kal szemben. A legszomorúbb, de egyúttal legmulatságo­sabb szerepet ellenben az egész kelet-ázsiai kavarodásban a Népszövetség játssza. Az ősz­szel, mikor japán csapatok szállották meg Vu­szung erődöt Sanghai előtt, nem mert nyi­latkozni, hanem tanulmányozó bizottságot kül­dött ki a helyszínére. A bizottság még most is tanulmányoz. Most talán ujabb bizottsá­got fog kiküldeni a sankhaikvani és jeholi kér­dés tanulmányozására. Közben pedig Japán Népszövetségre és egyéb mellékszempontokra való tekintet nélkül vérrel és vassal megoldja a problémáját: megteremti a felkelő nap orszá­gának igazi világbirodalmát. I Kedvező részletre beszerezheti rádiók Philips, Standard, Orion és az összes márkás gépek raktáron. Amerikai Írógépek ujjak és használtak, Gramofonok és lemezek Alkatrészek. Kelemelt Márton, Kelemen ucca 11. Javítóműhely. Az ethn-mörfin, a gyógyszerész és az Oll (A Délmagyarország munkatársától.) Érde­kes OTI-pert tárgyalt szombaton dr. Ráday László büntetőiárasbíró. Nemrégen egy OTI­tisztviselő beállitott Mózes Elemér algyői gyógyszerészhez és ott egy SCüi Mihály névre kiállított receptet mutatott fel azzal a kérés­sel, hogy szolgáltassák ki számára a receptre felírt egy gramm ethil-morfint. Hogy minden gyanút eltereljen, még a szeanét is fogta, hogy a gyógyszerész azt hjgyje, ama kell az orvos­ság. A gyógyszertárban azonban nem volt etnil-morfin, a gyógyszerész kijelentette, hogy Szegedről elhozatja a gyógyszert, amely két órán belül a beteg rendelkezésére áll. Az OTI­tisztviselő, „Süli Mihály" ekkor azt felelte, hogy nem is fontos a gyógyszer, de adja neki a gyógyszerész írásba, hogy nem tudta a gyógyszert azonnal kiszolgáltatni. A gyógysze­rész az irást átadta, de azt is belevette, hogy két órán belül a gyógyszert rendelkezésre tud­ta volna bocsájtaní. Az OTI ezek után a gyógyszerészt a kihágá­si tőrvény alapján feljelentette a /árásbirósá­on. A szombat!i tárgyaláson az ügyészi meg­ázott nem vállalta a vád képviseletet, mire az OTI megbízottja átvette a vád képviseletét. Kihallgatták a gyógyszerészt, aki többek kö­zött előadta, hogy az OTI-mek nincs is ilyen irányú ellenőrzési joga. Dr. Korber Endre ter­jesztette elő a védelmet, majd a bíróság Mó­zes Elemért bűncselekmény hiányában fel­mentette. A bíróság megállapította, hogy az ethil-morfin nem oilyan gyógyszer, melyei azonnal köteles kiszolgáltatni a gyógyszerész, illetve a gyógysererész tnem alapos indok nél­kül halasztotta el a gyógyszer kiszolgáltatását. 6 0 FELSEGE A VENDÉG! Ez a mi jelszavunk és a mi sike­rünk titka. Mindent a vendégért és mindent a vendégnek! A legjobbat, a legolcsóbbat! A legjobb helyen fekvő szállodánk­ban nagyon jó szobát kitűnő ellátáss J 12'- P-ér. adunk. Bristol Szálloda Budapest Dunapart I 4 Az OTI megbízottja az Ítélet ellen fellebbezést jelentett be. A bíróság elmarasztalta a feljelen­tő OTI-t az összes költségekben. Színházbarátok társaságát! Irta Hont Ferenc Szegeden a színházművészet terén a kulturális fejlődés egyre biztatóbb jelei mutatkoznak. Ma­gyarországon nincs színháztudományi egyetem, mint a külföld nagy kulturállamaiban, de a szegedi egyetemen van színháztörténeti tanszék! Az egyetem pszáhotechnikai intézetében kisérle­tek folynak, amelyekkel a színészi tehetségvizs­gálat tudományos módszerének kidolgozására tö­rekszenek. Színházunk, noha a gazdasági hely­zet legsúlyosabb éveiben folytatja heroikus mun­káját, mégis jelentős kulturális eredményeket mutathat fel. Műsorán megtalálhatjuk a világ­irodalom legkiemelkedőbb neveit: Shakespearet, Shaw, An-ski, PagnoL Pirandello stb. A nagy­jelentőségű kulturális események közé számít­hatjuk az Operaház és a Nemzeti Színház tava­lyi vendégjátékait is. Az utóbbi években az egész ország területén egyedül a szegedi színházban történtek korszerű szinpadmüvészeti próbálkozá­sok. A szegedi szabadtéri előadások ismétlődő kí­sérletei szintén városunk színházművészetének fejlődésképes voltáról tesznek tanúbizonyságot. Mindezekből a jelenségekből két fontos kö­vetkeztetést vonhatunk le. Először is: Szegeden igenis van komoly kulturális szükséglet a szín­ház iránt Másodszor: ezt a szükségletet nem sza­bad kielégítetlenül hagynunk, hanem meg kell ta­lálnunk a módját, hogy a mai súlyos gazdasági viszonyok közt is a színház kulturális tevékeny­ségének továbbfejlődése biatositva legyen. Két­ségtelenül jogos az az unos-untalan hangoztatott követelés, hogy a színház teljesítsen kulturhiva­tást tűzzön műsorára egyre sűrűbben irodalmi értékű müveket és produkáljon minél gyakrabban a korszerű művészet színvonalának megfelelő elő­adásokat. Csakhogy nem szabad arról sem meg­feledkeznünk, hogy ennek .a jogos követelésnek a kielégítése nem a legegyszerűbb föladat. Í5s nem a színház hibája, ha csak ritkán tűzhet műsorá­ra kiemelkedő értékű irodalmi és művészeti al­kotásokat. A hiba a vidéki színház adottságai­ban, valamint a szinház és a közönség egymás­hoz való viszonyának szervezetlenségében rej­lik. Ezt a hibát azonban könnyen orvosolhat­juk és sürgősen orvosolnunk, is kell. Mi az orvoslás módja? Mindenekelőtt tisztá­ba kell lennünk a vidéki szinház adottságaival és a közönség fölvevőképességének nagyságával. A vidéki szinház, rendszerint a város egyetlen szín­háza, műsorának tehát változatosnak kell lennie és sokkal több színdarabot kell bemutatnia, mint bármelyik fővárosi színháznak, mert csak igy te­het eleget a közönség minden rétegének. Ezért a legészszerübb idő- és munkabeosztással kell él­nie. A rendelkezésére álló rövid időn belül vi­szont a lehető legjobb előadást kell előkészítenie, különben a közönség kielégítetlenül távozik. No már most, miért játszanak a vidéki színházak tulnyomórészben könnyebb fajsúlyú színdarabot? Azért talán, mert a közönségnek csak a könnyebb fajsúly kell? Általában ez a vélemény az uralko­kodó. Ez azonban tévedés. A közönségnek jó előadáis kell. A könnyű fajsúlyú színdarabot pe­dig könnyebb jó előadásban szinrehozni, mint a remekmüvet, azonkívül az átlagközönséget sok­kal könnyebb kielégíteni, mint a műértőket. A színházak tehát mikor azt látják, hogy ugyan­annyi próbával, munkával és költséggel szinre­hozott két színdarab közül a remekmű nem kell a közönségnek, a szezonsláger pedig telt házakat vonz, kénytelenek lemondani a nehezen kielégít­hető műértékről a könnyebben kiszolgálható át­lagközönség kedvéért. Annak a vidéki színháznak, amely műértő kö­zönséget is ki akarja elégíteni, nagy áldozatokat kell hoznia. Az irodalmi értékű színdarab betaní­tása kétszerannyi műgondot, kétszerannyi próbát, kétszerannyi időt követel a szinház munkarendjé­ből, mint az átlagszinműé. A modern művészi elő­adás megfelelő stílusban festett uj diszletet, bú­tort és kelléket, speciális világítást, különleges színészi játékstílust stb. kíván. Ha tehát a sze­gedi színháztól azt kívánjuk, hogy a műértők kul­turális szükségletét továbra is fokozottabb mér­tékben kielégítse, lehetővé kell tennünk, hogy a szinház ezeket az áldozatokat nasryobb rizikó nélkül meghozhassa. Ezt pedig csak ugy érhet­jük el, ha a mii ért ók magnk határozzák meg, hogy mire van szükségük, milyen irodalmi értékű szín­darabokra és hány komoly művészi előadásra és ezeknek a színdaraboknak nívós előadáséit n>»g­határozott számú eistére biztositják. Meg kell tehát alakítanunk a Szinházhe-«-'tr>,­Társaságát! Ennek a társaságnak tagja lehet mindenki, aki kötelezi magát, hogy ebben a s7Íniévadban mondjuk hat irodalmi értékű bemutatóra elmegy a színházba. A jegy árán kívül semmiféle külön tagdíj nem lenne. A darabok kiválasztását illeően a szinház figyelembe venné a társaság kívánsá­gait és igy az előadássorozat valóban a meglévő kulturszükséffletet elégítené ki. Görög Sándor, a szegedi színház Igazgatója már kétszáz tag számára hallandó megrendezni ezt a magas színvonalú előadássorozatot. Szinte elképzelhetetlen, hogy az ország második városá­ban ne akadjon kétszáz ember, aki havonta két­szer egy-egy estéjéit arra szánja, hogy modern rendezésben, újszerű játékstílusban megtekintse a világirodalom egv-egy remekét. Az intellek­tuális. pályán mozgók közt, egyetemi, főiskolai, középiskolai tanárok, orvosok, ügyvédek, mérnö­kök, birák és diákok közt nem akadna kétszáz ember, akinek komoly kulturális szükséglete a Színház? A Színházbarátok Társaságának meg­alakulása azt hiszem alaposan rácáfol a kishi­tűek re. Kétszáz ember. Minimális száim. De a szegedi színházművészet jövőjét jelent­heti. SAJT, VAJ CSAK STAÜFFER legyei»! 813 Mindenütt ezt leérjek Parisba 8 napos társas utazás február 4—12-ig. A rendkívül kedvezményes áru részvétel dija P 225­Jelentkezés január 25-ig Qélntagyarország és Neu Ernő banküzlet kiadóhivatalában utazási irodájában

Next

/
Thumbnails
Contents