Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-22 / 18. szám

I.Stil MOST VEGYF.N CIPŐT! 15 napig 15°|„-os iÄ',Itá,sa, GRACIA CIPŐÜZLET Kárász ucca 3. Teleion 32—76. Nézze me«i szenzációs áras kirakatainkat! kettő közülük tiszteletbeli tisztviselő, egy pedig a város közkórházának igazgató főorvosa. Mivel a miniszter erre a három tagsági helyre uj választást rendelt el, a januári közgyűlés he fogja tölteni a közigazgatási bizottág három megüresedett helyét. Ha a két mandátu ától megfosztott bizottsági tag lemond tiszteletbeli állásáról, akkor azokat a közgvülés ismét megválasztja, dr. Debre Péter azonban semmiesetre sem választható meg ismét, legföljebb akkor, ha állásáról lemond, vagy pedig nyugdíjba vonul. TATAI szalonszln fGfósbrlhcff hoftszbriftett H Budapesti fuvar- és zsáktételekben házhoz szállítva Hindenburg R ai h r VERTES ÄÄÄ Telefon 19-58. Boldogasszony sugárul 17. Szegedi grafika A Szegedi Fészek Klub most befejeződött kiaiiitásának — amely Szeged ötven éves fejlődését mutatta be — egyik főerőssége, sőt egyes részleteiben szenzációja a grafikai anyag volt. Érdekes, liogy Szegeden, amelynek képzőművészeti kulturája vidéki méreteidben az egyetlen Nagyhányát kivéve, a századforduló óta az egész országban a legjelentősebbek között foglal helyet. A grafika, ez az ujabban oly nagy jelentősegü és a piklurával egyre eredményesebben versenyző kifejezésfonna, aránylag mostobaisorsra jutott. Szeged reprezentatív művészei: Szőri, tíeller. Károlyi és Nyilassy alig foglalkoztak vele, bár Szőrinek és Paroheknek egypár igen finom rézkarcát ismerjük és Szegedről indult el két európai hirü grafikusunk: Góth Imre, Moholy Nagy László. Furcsa ez már azért is, mert az impresszionizmus ¡egyében álló szegedi képzőművészet a réz- és I inotechniká ju grafikában „mondanivaló"iraak adekvát eszközét találhatta volna meg, mint azt a külföldi és a magyar nagymértékű grafikai impresszionista irányú alkotások hosszú sora is mutatja. Igaz, hogy az impreszszionizmus igazi területe, a szinproblematika annál érdekesebb megoldásokat mutathat fel, — gondoljunk csak Nyilassy néhány pompás tápai jelenetére és Károlyi virágcsendéleteire. A most befejeződött kiállítás grafikai anyagában egyik érdemes szegedi grafikusunknak, Tardos-Tauszig Árminnak néhány lapjával találkoztunk. Kőztük néhány, a századforduló Ízlésében tartott síremlék terve mellett szegedi könyvek cimfedél terveivel és egy impresszió ni sít a felfogású, jó technikájú linómetszetével. Kár, hogy régebbi, igen finom és elsőrangú nívót képviselő rézkarcait a kiállításon nem láttuk viszont A másik szegedi grafikus, altitői néhány lapot láthatunk: Magyar Lásaló, aki kiiunő jellemzőere jü és jó humoru lino-karikr'.urait állította ki. A szegedi grafikának magyarországi relációban is legnagyobb ígérete a fiatal és roham'retekben fejlődő fíuday György, a szegedi modern törekvéseknek ma már jól ismert nevű munkába. Az ő kollekciója a kiállítás egyik szenzációja, mert jólismert munkái mellett kitűnő régebbi és eddig nem látott lapjait is kiáll; te tita. Ezek a szén- és krétarajzok mutatják, hogy fejlődése, amely néltány régi lapja tanúsága szerint a korai posátímpresszionizmus talajából indul el, milyen szinte szükségszerű irányben jut el a legnemesebb hagyományokkal büszkélkedő és a legnagyobb mondanivaIuk kifejezésére is alkalmas grafikai műfajig: a fametszetig. Budav ma kétségtelenül egyik legkiválóbb fnmetszőnik. Mindjárt legelső sorozatában — Berezeli Anzelm Károly verseihez készült illusztrációiban — kész művészi egyéniséggel áll előttünk. További munkái: a Magyar Bibliophil Társaság diját nyert fametszetsorozatán kezdve, amely néhol egész elemi erővel jeleníti meg a paraszt nép mély eksztázisát, folytatva Karácsony Benő könyvéhez készült fametszetein legújabb két sorozatáig: Ortutay Gyula balladagyüjteményéhez és Aramy János balladáihoz készült metszeteiig, egyre markánsabbul domborodik ki egy határozott koncepciójú és bátor művész képe, kinek a művészet nem a művészetért való, hanem a nagy emberi vívódások és gondolatok mindenkihez szólni akaró és ezért egye'err" de mindig korszerű és művészi kifejezcsón;\belsö kényszere. Goethe Faust-jáihoz készüli illusztrációja elgondolásban., kompozíciójában és szatirikus ábrázolásának szellemességében szatirikus ábrázolásának szellemességében méltán megérdemli a lipcsei Goethe kiállításon elért sikerét. Legújabb lapja egy amerikai mappában megjelenendő „Piéta", mutatja fejlődésének jelenlegi stádiumát és ékesen tanúsítja, hogyan fér meg egy kis lapon a mondanivaló súlya és a stilus monumentalitása az eszközök szerénységével. És talán ez is Buday hatásának igazi titka: minél kevesebb eszköz, minél súlyosabb és maibb mondanivaló kifejezésére és az ábrázolásban is mindig csak a lényegeset keresni, amely nem múlik el a pillanattal, hanem mindenkor szól mindenkihez, aki a műalkotásban nemcsak az úgynevezett „tiszta" művészetet, hanem emberi dokumentu\..ol is keres. A kiállitás rendezőségének egyik nagy érdeme, hogy Budaynak alkalmat adott gazdag készletének felvonultatására. Róvó. BIZTOS, ENYHE, ARTALMATLAN í in mi •• min«« ——— - • A kereskedők és a kirakalvilágiíás A karácsonyi vásár az idén nem végződött a várt eredménnyel. A közönség soha nem volt ennyire pénztelen, mint most. A forgalom teljesen összezsugorodott, a karácsonyi áru nem talált gazdára és így üresen maradtak az üzleti kasszák. Pedig,'mint milhden évben, most is a karácsonytól vártak a kereskedők egy kis bevételt, adóra, üzletbérre, — életre. A forgalom egyre jobban csökken, karácsony után teljesein megdermedi! és a kereskedelmet fedezetlenül, vagy egyre kevesebb fedezettel terheli a rezsi. A szegedi kereskedők már mindent elkövettek, hogy megbirkózzanak a lehetetlen állapotokkal. 'Csökkentették kiadásaikat, amenlnyire csak csökkenthették, de helyzetük még mindig bizonytalan. Legutóbb mozgalom indult, hogy szüntessék be a kirakatok esti vi< lágitását, ezzel is megtakarítanak valamenynyit, amennyiből estleg megtarthaítják utolsó alkalmazottjukat. A mozgalom nem a gázgyár ellen irányul, célja csak az, hogy megkemynyitse azt a kinlódásos átmenetet, amelynek időtartama még mindig bizonytalan . Eddig kilencven kereskedő irta alá azlt a nyilatkozatot, amelvben kijelenti, hogy nem világítja üzletének kirakatait. A mozgalomhoz csatlakoztak a Tisia Lajos-köruti kereskedők is, akik tegnap már be is szüntették kirakataik világítását. Mttttík tïedôêlt* Ss fóg&sitjúk a kitűnő ízű B tok mait' cukorkát m fú&í&a** ^kedtsM M«gkíméU magdf mm utánzatoktól, ha valódi Blokmaltot b4r ém mir arcdoM c»o magban ragadt m <i Késedelem nélkül fel kell épiíeni az OTI szegedi székházát A szegedi munkásság, de a munkaadók is évek óta követelik az OTI. szegedi székházának felépítését. A Városi hatóság épen igy sürgeti az építkezést, mert a jelenlegi állapótok tarthatatlanok. Az a kis épület, amelybe az OTI szegedi kerületének adminisztrációját és az orvosi szakrendeléseket bezsúfolták, nemcsak a minimális követelményeknek nem felel meg, de a város közegészségügyét is veszélyezteti. A régi „Munkásbiztositó Pénztár", amelynek székházában van most Szegeden az OTI., egy tizedrészét sem jelentette a mostani intézménynek. Az uj törvények alapján megnőtt az érdekeltek száma, a személyi és dologi szükség let, kibővült minden — esak a helyiségek nem. Amennyivel rosszabb lett azután az elhelye zés, annyivei romlottak az épületben az egészségügyi állapotok is. Mi a helyzet ma? A földszinti és emeleti ső tét, keskeny folyosók az úgynevezett „várószobák", amelyeknek ablakai a körülzárt kis udvarra néznek és szellőztetést sem tesznek lehetővé. Ezeken a levegőtlen kis folyosókon kell összepréselődve várni a legkülönfélébb betegeknek, amíg bejuthatnak a „rendelőbe". Itt vár a sebészeti beteg, a nőgyógyászati, ide jön a belgyógyászati, a szemészeti, venereás és fogászati, a fül, orr, gége és bőrgyógyászati beteg, de idejön a gyermekgyógyászati beteg is erre a folyosóra, ebbe a közös „váróterembe", ahonnan a főorvosi ellenőrző szoba nyílik. Az orvosi rendelés, a főorvosi felülvizsgálat azokban a „rendelő-helyiségek"-ben folyik, amelyeknek egyik része régebben tisztviselői előszobának épült. Ezekbe — a szobának alig nevezhető — helyiségekbe egyszerre hat-nyolc beteg nyomul be és állja körűi a vizsgáló orvost. Egy-egy ilyen csoportnak kell állandóan a szobában lenni az átöltözködés miatt, mert vetkőzőhelyiség hiányában az a néhány perc, amit egy betegre szánhat az orvos, nem futná ki az öltözködésre is. Orvosi titoktartásra gondolni itt elképzelhetetlen volna, mert mások előtt, nyilvánosan folyik a rendelés. Ha az egyik orvos befejezte rendelését, rögtön kell utána jönni a másiknak. A sebész orvos még ott van, a használt, véres kötszereket, vattákat még ki sem vihetik, már jön a szemorvos, a bőrgyógyász ugyanabba a terembe és gyorsan néhány seprőbuzás; már kezdődni kell az uj rendelésnek. Uj kezek fogdossák az előbbi kilincseket, tárgyakat és fújják beit az uj bacillusokat a levegőbe. A tudóbajosoknak fel kell vánszorogni a másodjk emeletre, mert csak ott lehet részükre külön szobában biztosítani rendelést. Naponkint száz és száz beteg járja ezeket az apró szobákat és terjeszti tovább társaira szomoiu betegségét De nemcsak betegtársaikat fertőzhetik meg, hanem az egészségeseket is, akiket az adminisztráció, vagy a járulékfizetés szólit ide. Az ötezer munkaadó részére befizetési Helyül szoleáló pénztár váróhelyisége: 8 lépés jobbra. 3 balra. Ez a váróhelyiség a pénztáros és ellenőr fülkéjével nemrégen még egy la-* kás előszobája volt, abból avanzsált három „helyiséggé". „ , t A hivatalnoki szobákban járni is alig lehet az íróasztaloktól. Hatan-nyolcan zsúfolódnak itt össze egy szobában a tisztviselők, de még igy is jutott a pincébe belőlük. Nehéz volna ezekről a tarthatatlan állapotokról kimerítő és hü képet adni, amelyek az uj székház építését elkerülhetetlenül szükségessé teszik. A Szegeden befizetett öregségi biztositási járulékokból közel másfél millió pengőt szállítottak fel eddig is Budapestre anélkül, hogy ezekből a tartalékokból Szegednek valamit is juttattak volna. A munkaadók és a munkásság joggal kívánhatják, hogy az általuk befizetett pénzekből itt is végezzenek befektetéseket és szüntessék meg ezeket a munkásság egészségét és életét veszélyeztető viszonyokat Dáni János.