Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-22 / 18. szám

22. 11 Pap Géza államtitkár Szegeden Vasárnap helyszíni szemlét tartanak az OTI épületében (A Délmagyarország munkatársától.) Meg­írta a Délmagyarország, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézet igazgatósága vég­re komolyan foglalkozik a szegedi uj székház megépítésének problémájával és az ügybetti helyszíni szemlét tart Szegeden. Szombaton egte Szegedre érkezett dr. Pap Géza államtit­kár, az OTI vezérigazgatója dr. Mann Kálmán aligazgató, Gál Benő, a Szakszervezeti Bizott­ság elnöke és Pap József elnökségi tagok kí­séretében. At, érkezőket az állomáson Baár Je­nó, az OTI szegedi igazgatója, Lájer Dezső és dr. Cserzy Mihály fogadták. Vasárnap reggel kilenc órakor kezdik meg az OTI székházában a helyszíni szemlét, ame­lyen résztvesznek a budapesti elnökség tag­jain kívül a szegedi választmány kiküldöttei, az ügyvezető, a város képviseletében dr. Pálfy József polgármesterhelyettes. A helyszíni szemlével kapcsolatban felmerült az a teljesen lt kívánság, hogy az OTI uj székház­terveit szegedi építésszel készíttesse el és sze­gedi iparosoknak adjon munkát az építkezés­nél. Garami Ernő optánscikke miatt 5000 pengőre Ítélték Farkas Istvánt Budapest, január 21. A „Népszavában" «Nincs kölcsön, távozzék a kormány" címmel Garami Er­nő aláírásával cikk jelent meg, melyért Farkas Istvánt, a lap felelős szerkesztőjét vonták felelős­ségre. A cikk Bethlen Istvánt személyes érdekelt­séggel vádolta meg az optánsüggye! kapcsolat­ban. A cikk miatt Bethlen sérelmére elkövetett, felhatalmazásra hivatalból indult meg az eljárás. Garami Ernő távozása után a törvényszék Töre­ky-tanácsa Farkas István országgyűlési képvi­selőt kétszáz pergő pénzbüntetésre ítélte, de az Ítélet végrehajtását felfüggesztette. Az ítélet in­dokolása szerint enyhítő körülményként mérlegel­ték, hogy a cikk közérdekűnek és tendenciájában hazafiasnak mondható és hogy objektív tartalmát mérlegelve, néhány vonatkozásban való. A tábla szombaton megsemmisítette az Ítéletet, azzal az indokolással, hogy a bűnösséget helyesen állapította meg, de a büntetés nagyságát helyte­lenül szabta ki. A tábla Fnrkas Istvánt ötezer pengő pénzbüntetésre Ítélte. beleférne — Ne tessék attól félni. Elbántunk mink az óriás­kígyóval is, amit akkor kaptunk ajándékba, mi­kor miniszterképviselőnk volt. — Miniszter? Akkor az nem óriáskígyó volt, hanem tengeri kigyó. Hazai termés. — Hát nem tudom, kegyelmes uram, mi volt, de nagyon hosszú volt. Akkora fatörzsön teker­gődzött, mint egy kútágas. Se fektetve, se állít­va nem fért volna el a szekrényben, de azért be­letettük. — Hogy, te? — Ugy, hogy kivágtunk egy pár métert a kí­gyónak a vastagából. Ugy a dereka táján. Az­tán összevarrtuk a fejét, meg a farkát. Mondha­tom, remekelt vele az intézeti suszter. Lehet, hogy az édesanyja nem vállalta volna óriáskígyó­nak, de nekünk jő az így is. A természet alkotóerejének és a pedagógiai célnak ilyen gyakorlati összepászitásán elmulat­gattak a tudósok. Aztán letelt a boszniai vaká­ció, Thallóczy hazament Bécsbe államférfinak, a tanár nr pedig elfoglalta helyét a katedrán és tanítgatta a tudományszomjas kim utódoknak, hogy mit müveit Egeria nimfa a barlangban Nu­ma Pompilis őfelségével, Bóma valahányadik ki­rályával. (Tudnivaló, hogy törvényekre tanítgat­ta, azóta érzik meg minden törvényen az isteni eredet) Bizony álmában se járt többet a tanár nr se Bécsben, se Boszniában, legföljebb olyankor, ha a tanári szobában a kezébe akadt Thallóczynak egy-egy uj tanulmánya valamelyik történeti fo­lyóiratban. (A tanár ur volt a könyvtáros s hi­vatalból neki kellett felvágni minden folyóiratot. Föl is vágta még a Kazinczy idejéből való Tudo­mányos Gyűjteményt is.) a rossztól külseje utón nehéz megkűtonfeoxYífti A fogyasztó csak használat közben jön rá, Hogj míg a tökéletes lámpa kis áramköltséggel egyen* 'etes, erős fényt ad, addig a silány lámpa nagy áramfogyasztás mellett folytonosan csökkend fénnyel ég. Az izzólámpa vásárlás tehát bizalom dolga. Bizalmat csak ismert név kelthet Á TUNGSRAM NÉV 50 év óta bizalmat nyert Hadik János a titkos választójogot követelte programbeszédében nithatja akaratát, akkor méltó felháborodásá­ban elsöpri a hatalomról azokat, akik azt megakad ályozzák A kerületben szombaton lezárták az a jánlás! iveket. A kormánypárti Szalag László 3573 aláírást nyújtott be, Hadik János 983-at. En­nek ellenere Tonnán biztosra veszik Hadik győzelmét. (Budapesti tudósítónk telefonjelentésc.) Gróf Hadik János szombaton Hidvégardón mon­dott programbeszédét. Hangoztatta, hogy olyan rendszier keli, amely mellett a magyar nép szabadon dönthet sorsa felől. Az általános tit­kos választójog hívének mondotta magát és hangoztatta, hogy nincs olyan kormány, amely ez elől kitérhet. Távol áll tőle az izgatás szán­déka — mondotta —, de ha a nép nem nyilvá­Három ui tagot kell választani a közigazgatási bizottságba A belügyminiszter kei ev után megsemmisítette a közgyűlés határozatát A közigazgatási bizottságnak nem lehel tagla törvényhatósági tisztviselő (A Délmagyarország munkatársától.) Két évvel ezelőtt, 1930 decemberében a törvényha­tósági bizottság uj tagokat választott a köz­igazgatási bizottságba. A törvény rendelkezé­sei szerint ki kellett sorsolni a közigazgatási bizottság választott tagjainak felét és a sorso­lás eredményeként dr. Dobay Gyula, dr. Kó­szó István, dr. Pap Róbert, dr. Szivessv Le­hel és Wimmer Fülöp veszítette el mandátu­mát. A közgyűlés a megüresedett tagsági he­lyekre dr. Kószó Istvánt, dr. Dobay Gyulát, dr. Hunyadi-Vass Gergelyt, dr. Debre Pétert és dr. Pap Róbertet valasztotta meg. A vá­lasztást azonban a tiszti főügyész hivatalból megfellebbezte a belügyminiszterhez azzal, hogy az 1876. évi VI. törvénycikk 3. paragra­fusa szerint a közigazgatási bizottság tagjai közé nem lehet sem tényleges, sem tör­vényhatósági tisztviselőt választani, már pedig a közgyűlés által megválasztott bi­zottsági tagok egvrésze tényleges, illetve tisz­teletbeli tisztviselője a városnak. Az iratok felkerültek a belügyminiszter­hez, aki végre most, több, mint két év multán, meghozta döntését. A miniszter helyt adott a főügyész fellebbezésének és a közgyűlés ha­tározatának azt a részét, amely dr. Debre Péter, dr. Hunyadi-Vass Ger­gely és dr. Pap Róbert megválasztá­sára vonatkozott, megsemmisítette, az igy újból megüresedett közigazgatási bi­zottsági tagsági helyekre uj választást rendelt el. A miniszteri döntés indokolása lényegében megegyezik a főügyész fellebbezésének índo­kolasaval. Megállapítja a miniszter, hogy az 1876. évi törvény szerint a közigazgatási bi­zottság ta«>ai közé nem választhatók be a törvényhatóságnak sem a tényleges, sem a tiszeletbcli tisztviselői. Ez a törvény ebben a vonatkozásban nem különbözteti meg a tény-i leges közigazgatási tisztviselőt a tiszteletbefi-i tői azon az alapon, hogy a tiszteletbeli. tiszt­viselőt mindig be lehet rendelni tényleges szolgálatra. A közgyűlés határozata tehát, amellyel tényleges és tiszteletbeli tisztvise-i löket is beválasztott a közigazgatási bizott­ságba, a törvény határozott rendelkezésével ellenkezik. Törvénytelen volt tehát dr. Debre Péter kórházigazgató főorvos megválasztása és törvénytelen volt Hunyadi-Vass Gergely és Pap Róbert megválasztása is, mert mind­ketten tiszteletbeli főügyészei a törvényható­ságnak. Or. Pálfy József polgármesterhelyettes a miniszter döntéséről a következőket mon­dotta: — A belügyminiszter döntése teljes mér­tékben igazolta a tiszti ügyész álláspontját és annak alapján a miniszter megsemmisítette három bizottsági tag megválasztását, mert MOZI Belvárosi Vasárnap hétfőn Széchenyi Vasárnap utoljára Hétfőn Korzó Vasárnap utoljára Hétfőtől ANNAMARIA (flz ezred menyasszonya.) ZSUZSANNA A FÜRDŐBEN Szünet! Strogoff Mihály Szünet!

Next

/
Thumbnails
Contents