Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-15 / 12. szám

i. IS MOST VEGYEN CIPÓT! « napig 151,-os GRÁCIA CIPOÜZLET Kárász ucca 3. Telefon 32—76. Néne meq szenzációs áras kirakatainkat! Bánfinak az a kijelentése, hogy 6 a katonaság soraiból tudna hiveket toborozni, nem meriti ki a vád tárgyává tett bűncselekményt. Ellenben miután tudomást szereztek Füssy terveiről és azt kötelességszerűen a hatóságnak nem jelentették be, elkövették azt a cselekménvt, amiért a biróság őket bűnösöknek mondotta ki. Füssynél súlyosbító, körülménynek vette a bíróság. hogy hasonló cselekményekért már büntetve volt." Az ítélet felolvasását Füssv csendesen sírdogálva hallgatta végig, Hegedűs és Bánfi örömtói kipirult arccal hallgatták, hogy szabadlábra kerülnek. Dr. Liszkav Lóránd ügyész az ítélet ellen fellebbezést jelentett be, mert a bíróság nem mondta ki bűnösnek Füssyt a gyilkosságra való szövetkezés bűntettében, a másik vádlottakkal szemben fellebbezett a vádtól eltérő minősítés miatt. Füssy fellebbezett a bűnösség megállapítása miatt és a büntetés enyhítése végett Hegedűs István és Bánfi Ferenc az Ítéletben megnyugodtak, Dinnyés fellebbez, mert ártatlannak érzi magát. A fellebbezések bejelentése után Füssy szabadlábra helyezését kérte. A biróság továbbra is fenntartotta Füssy fogvntartását IDEM kelmefestő és YegutlsztitO llzem megnutu BATTHYÁNYI :l!CCA 2. SZAPI ALATT. (Stefánia sétánnyal szemben.) ttah&fenés tetszés szerinti mintákban. Papim, rnha, áffytoll atb. rngyt tisztítása, tohérnemflmoeás, gallértisztitág gyorsan, pontosan ét olcsón 22Tessék megpróbálni! AZ ÉLET MOZIJÁBÓL (Csőszfogadás Nagytarjánban) Ünnep délutánján komoly magyarok szállingóznak a feJsŐvárosi vendéglő felé. Annak a nagyterme körhelyiség, de most szívességből átengedték a nagytarjámi kertgazdaságnak, amely évi közgyűlését tartja « ennek során elintézi legfontosabb kérdését, * csőszfogadást. A terem fődisze Rákóczi és Petőfi olajnyomatu képe, — a felsővárosi magyarok ennél jobban nem jelenthetik a függetlenségüket. Elnöki szíves engedéllyel jelen meghallgathatom a közgyűlést, letelepedek egy kis asztalhoz és engedve az általános szokásnak, síiért parancsodok magam elé Nem sokáig maradok egyedül, komoly idősebb gazda áll meg előttem, kezet nyujit, mintha régi ismerősök volnánk, aztán leül mellém. Két jóvágású gyerek szakadatlanul tömi a vaskályhát, a meleg reszketős hullámokban szeli át a szobát, a jelenlevők nagyobbik része mégis télikabátban 03, kalappal a fején. — Bácsi, mondom a szomszédomnak, rámelegszik a kabát. Csak legyint, hogy hagyjam, ne vegyem észre. (Most tovább kell ugranom jó félórával, akkor ad magyarázatot, nekem mégis itt kell elmondanom): — Könnyesen vagyok öltözve, ingujjban maradnék, hát azért Háromra volt meghirdetve a gyűlés, telnek a negyedórák, aztán szállingózva még mindig érkeznek a gazdák. Ki hinné, hogy ők se pontosak? Már negyedmagammal ülök az asztalkámnál, egyetlen régi ismerős van köztük, de a többi épp olyan barátságos kézfogással húzódott ide, mintha naponként találkoznánk. Ezen hely a Bristol Szálloda Budapest részére van fenntartva. Figyeltük az itt megjelenő további hirdetéseket! « A beszélgetés a kertgazdaság körül folyik, amelyik a sziliért sugáruttól a gyevi temetőig terjed, körülbelül 52 holdnyi területen. Apró parcellákban többnyire gyümölcsösök, szép, reménytkeltő alakulás és komoly gazdálkodás. — Van itten már egy ezredesnék is parcellája, meg több hivatalnoknak! — világosítanak fel, büszkén az asztaltársaim. — Ez időveJ oda lyukad, magyaráza az öreg szomszéd, immár vörösre főve a télikabátban, hogy olyan lesz, mint a Gedó oldala. „Atvillatelepül" az egész. (Az érdekes szóképzést feljegyzem Zolnai professzor ur számára.) Csak az a baj, hogy rontja a tisztviselő kis-telep. — Nem rontja 1 — vágja oda kurtán egy másik asztaltársunk, szintén kalapban és télikabátban, ellenben közvetlenül a kályha mellett. Látom, hogy saigoni ember, bizonyos tekintetben fölényes is, mindenre legyint, vagy elkapva a fejéit hümmög lekicsinylő módon. A vita akörül forog, hogy „örökbe mennek-e" azok a földek, vagy csak huszonötévesék, végre az egyik fél határozott tudomásról tesz vallomást. — Az én fiamnak is van! Tavaly gyütt ki, hogy meg lehet váltani. — Nem sokat érnek a villák, hallok további véleményt. Itt is ház. ott is. maradnak kimaradt kis darabka földek, amikkel nem lehet mit csinálni. Az ember a végén ugy adja oda. ahogy mondják. — Hol van az a tisztviselőtelep? — szállok be a témába én is. — Az a Hauseres, világosit fel tömören régi barátom, István. Már négy felé jár az idő, még mindig nem kezdték meg a közgyűlést ellenben egy öreg bácsi ivet hord körül, hogy tessék aláírni, — nyilvánvalóan a jelenlevőket akarják tudni a jegyzőkönyv számára. — Mit írjak? — kérdi az egyik gazda. — A nevét — Hát nem tudja maga az éti nevemet? Megértem a tartózkodását, mert sose lehet tudni, mi kerekedik a névaláírásokból. A végén még adó is. Végre szól a csengő, megnvitiák a közgvülést, felolvassák a tavalvi Jegyzőkönyvet, abból kiderül, hoffv akkor hat férfiú jelentkezett csősznek. Az igényük breitéja meglehetős, mert 280 és 1100 oengő évi bér között váltakoztak, mig végül egv 380-as ajánlkozóban állapodtak meg. A zárszámadás tételei közt szerepel a meszelővásárlás 1 oengő 80 fillérrel, a pisjitoly-javitás 2 pengő volt, töltényt számos Ízben kellett venni, a kályha rendbehozatala a csővel együtt nvolc és fél pengő. A csőszház folvik, javítani kellene azt is, — ui kiadás a láthatáron. A folvóügyeken hamar átesnek, bftr kurtasSgukban is szigorúak a hozzászólások, — itt ma mindenkit a osőszfogadás izgat, ez a gyűlés fénypontja. — Van-e nagy tülekedés? — kérdem. — Egy uj ember jelentkezett csak, világosit fel öreg barátom. Láttam, de jobb, ha otthon marad. A két férfit valóban behívják. Az uj vállalkozó alacsony, vörhenyeges, a régi gyönyörű, szinte tulfinomult, típus. Kopasz a feje bobja, az alakja karcsú, arisztokratikus, a bajusza kicsi, szeme két fekete izzó golyó, — az ember elképzeli, hogy kiadjusztálva milyen szép régi huszárezredest mutatna. Mondjuk, filmen. Az elnök megmagyarázza, hogy mi a csősz kötelessége Szent Józseftől Szent Józsefig, aztán kiküldik az uj jelentkezőt, Zomboryt kezdik faggatni. •— Mennyiért vállalja a tisztséget? — A régi bérért 380 pengőért. öreg gazda szólal meg: — Pista, olcsóbbnak kell lentii, nehezek a helyzetek. Egy kicsit alacsonyabban gondoskodj. A végekről felharsan a szó. — Mennél olcsóbban fog, annál tőbet lop Pistát kiküldik, jöjjön be az uj férfiú. — Mi az igénye? — 320 pengő. — Van felesége? — Van. — Családja? — Egy. Egyébként Tápén volt már csősz, most napszámos. — Lépjen ki. Most magára maradt a gazdaság, megindul a vita. Egv horgas orrú szikár ember rövid, de szenvedélyes beszédet mond. — Inkább egy tudott, mint egy tudatlan. A külömbözetért nem megyünk tönkre. öreg szomszédom teszi be a garast — Nékem se ingem, se gallérom egyik is, de inkább kilépek, mint az ujjal gyüjjek össze. Ha nem gondolkoznak, hívjunk másik gyűlést Nem a tisztessége ellen van kifogásom, de félek, hogy nem marad meg. — Miből gondolja? — Látom a szemibül, hát abból. A régi csőszt dicséri a kővetkező szónok. — fin nyáron sokszor félnégykor ott találtam Razziát tartott a vejével, meg a fiával. — Azért mégis volt lopás! — ovakodik eM esrv türelmetlen hang. — A Csillag-téren sok a gyerek, me^t^P ázz&k a gyümölcsöst. Némelyik ember Beán kerítette be a Csillag-teret, — ha ő nem tudta, más 9e tndja megőrizni. Bizonyos filozófia van ebben a megjegyzésben: — A bekerítettért nem fizetek a csősznek. Sose tudhatom, hogy én lopok-e, vagy ő? Az egész délután nagy kritikus voM az, ak' annyit mond: — Igaz, hogy ellopták három fámat azért a Pista megfogta. Jó ember az! Most újból behívják és közlik vele, hogy sokat kért. — Elengedek 15 pengőt feleli. — Meggondoltad rendesen? Pista, olcsóbba» gondoskodj! — repül feléje a sző. — 365 pengőt kérek, egy pengő }«t belől« fv napra. — Hol egy kalendárium? —- kérd! vaJaki. HMha szökőévünk van! Pista megint kivonul, arra hamar megállapodnak benne, hogy a S65 pengőt meg lehet neki adni Sokkal jobban járnak, mint ha sok gyerekest fo-. gadnának fel, mert ember legyen, aki bs tudja, kötni azoknak a száját. Utoljára vonul be Pista és örömmel veszt tudomásul. hogy álláséban megerősíttetett Kezek repülnek feléje, jókívánságok. — Fogd meg a nyulakat is! — Engem ts, ha kilenc után megfogsz! — ajánlja egv kedves öreg gazda. — A jányóknál... toldja be valaki tréfásan. Amire felcsillan az öreg szeme. — Az kék nekem, semmi más! Az elnök nyuitja Pistának a tíz pengő foj^alót. mire kedves indítvány hangzik el: — Adjuk most össze ezt a tiz pengőt, ne kelljen tőle levonni, legyen újévi ajándék. Pista szép karcsú ötvenhat éves alakja éli finom pózban. Határozottan meg van illetődve, hiszen álláshoz jutott ezekben a szigorú időkben! — Remélem, mondja, a tisztelt gazdaságnak nincs velem baja. Nagyon szépen köszönöm a bizalmat Kimegyek, keresem az uj jelentkezőt már sehol semmi nyoma Bob.