Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-15 / 12. szám

15- 12 SZARAZ ANOD és zseblámpa elem SAVMENTES TARTÓSSÁGBAN UTOLÉRHETETLEN fl 20 filléres igazolvány és a 30 filléres recept A beteg, az orvos és a gyógyszerész a legújabb OTI-feherről (A Délmagyarország munkatársától.) Az OTI szegedi intézeténél is életbelépett a 20 filléres munkaadói igazolvány, a 20 filléres igényjogosultsági igazolás és a gyógyszerek árával kapcsolatos 30, illetve 20 filléres különdíj fizetésének rendszere. Ismeretes, hogy az OTI-rendelet milyen izgalmat és elkeseredést okozott a pénztári tagok és az orvosok körében. A rendelet egyrészt megterhelte a tagokat, másrészt csökkentette a pénztári orvosok illetményeit. Az uj rendelet életbelépése óta az intézetnél a betegforgalom jelentékenyen megcsappant Megtörtént az is, hogy egy napon mindössze 4—5 uj beteg jelentkezett, mig azelőtt átlag 25 uj beteg esett egy napra. A rendelet ugyanis költségessé teszi a betegnek a jelentkezést, mert egy egészen enyhe lefolyású betegségnél is meg kell fizetni a 20 filléres munkaadói igazolványt és a 30 filléres recept diját. A pénztári tagok között nagy az elkeseredés. Eddig sem volt valami rózsás a pénztári tagok helyzete, most azonban a nehéz gazdasági viszonyok között, egy ilyen uj megterhelés újból megnehezíti a betegellátást. A Délmagyarország munkatársa felkereste dr. Baár Jenőt, az OTI szegedi kerületének igazgatóját és nyilatkozatot kért tőle. Dr. Baár Jenő azonban ki jelentette, hogy ebben az ügyben nem tehet nyilatkozatot mert erre felhatalmazása nincs. Más oldalról nyert információnk szerint az uj rendelet nem okozott nehézséget az adminisztrációban, mert a tagok jelentkezése megcsappant. A munkaadói igazolvány beszerzését a nagyobb vállalatok ugy igyekeznek megkönnyiteni alkalmazottaiknak, munkásaiknak. hogy nagyobb tétel blankettát vásárolnak és ezeket esetenként a betegek rendelkezésére bocsájtják. Beszélgettünk egy pénztári orvossal, aki a következőket mondotta az uj rendeletről: — Az orvosok a havi 130—140 pengős fizetéssel igen rosszul vannak dotálva. Ezért a fizetésért szinte emberfeletti munkát kell végezniük. 1928-ban körülbelül 1500 pénztári tag esett kerületenként. A taglétszám csökkenése folytán ezévben 1100 tag esik ugyan egy-egy kerületre, de ezeknek családtagjaikkal való ellátása óriási feladatot ró az orvosra. — Ami a rendelet további, a betegeket illető részét illeti, azt rendkívül sérelmesnek tartom. Az a helyzet, hogy mig azelőtt a beteg rossz néven vette, hogy az orvos nem irt számára orvosságot, most egyenesen kéri, hogy borogatással és hasonlókkal gyógyítsuk őt. Ennek az a magyarázata, hogy a betegnek 30 fillért kell térítenie receptenként az OTI-nek. Ha tehát az orvos 40 filléres orvosságot ir, akkor ezért a betegnek 30 fillért kell fizetnie. Legtöbbször pedig nincs miből. Ilyen esetben nem egyszer az történtik, hogy az orvos ad pénzt a betegnek. Az intézet mindenképen jól jár, mert egyrészt csökkenti a betegforgalmat az ujabb megterheléssel, másrészt pedig a 30 fillérekkel csinos summára tesz szert. Beszélgettünk a gyógyszerésszel is. aki elmondotta, hogy az intézeti orvosok által irt receptek átlag 90 fillér értékű orvosságot jelentenek. Az uj rendelet tehát az OTI gyógyszerszámláját egvharmdával csökkentette. Igen sokszor megtörténik — mondotta a gyógyszerész —, hogy a beteg elhozza a reeptet, de a 30 fillért nem tudja megfizetni. Ilyen esetben a gyógyszerész alig tehet mást, minthogv 30 fillér nélkül is kiadja a gyógyszert jóllehet azon a recepten alig keresi meg a 30 fillért. Az OTI tehát nemsak a betegekre, az orvosokra, de a gvógyszerészekre is terhet rótt Beszéltünk egy pénztári taggal, aki ezeket mondotta: — Eddig sem igen vettük igénybe a pénztárt, legföljebb akkor, ha múlhatatlan szükség volt rá. Elseje óta azonban költséges passzió betegnek lenni, mert az külön pénzbe kerül. Most jobban örülünk a borogatásnak, mint az aszpirinnak, mert a borogatás legalább nem kerül pénzünkbe... VASÁRNAPI KONFERANSZ Hercegek, Hercegnők, hát megjött a tél is, hó is, — de talán még szabad reménykedni: hátha megjön a tavasz is?... Egy kis virágzás, egy kis napfény és remény — és talán a hó is leolvad a tetőkről és a szivekről. Egyelőre szagom tél van nemes színházunk vidékén, befűtötték az összes kazánokat; a paranos: teljes gőzzel előre! A legközelebbi páncélos cirkáló a héten: írja hadnagy ur, Meller Rózsi képeskönyve. A cirkáló nagy sikerrel járja a tengereket, Szegeden tizszer egymásután tűzték műsorra. Hosszú tárgyalások előzték meg a páncélos vizrebocsájtását, mert meg kellett oldana a díszletek és a kosztümök gibraltári problémáját. A helyzet végül is az, hogy megszerezték a Belvárosi Színház hadikikötőjének rajzait és Szegeden is felépitik a stilizált meséket mesélő képeskönyvet. Egy síkban oldják meg a meséket és már nagy iramban rendezgetik az első próbautakat. A cár őfelségét — Harsányi Rezső szerepét — Deréky János fogja játszani, Tnray Ida szerepét Pallay Manci és Delly Ferenc hadnagy urát Lázár Tihamér. A szárnysegéd: Csellé Lajos, az irnok: Várady Pál és Huszár Pufi szörnyű sonkakincseivel Bellák Miklóst tisztelték meg. A képeskönyvet Vándor Andor rendezi öszsze, a haditervek szerint tizszer egymásután ... És írja hadnagy után — a prózai fronton — Nikoláj hadnagy ur következik, ó, „Boldogság völgye" Dobay Gyula ecsetjével... És utána még egy szegedi szerző: Görög igazgató elfogadta Madár Imréné színmüvét, a „Soror Benigná"-t... Hétfőn rabló urak jelennek meg a színen Louis Verneuil asszonyáért. A szépségében legizzóbb Kizárólag CSUK AZ UDV9RBMN OrotzIAn ti. O. *z. alatt eladásra kerfllnek a városi zálog- &*vArécf>n visszamaradt tárgyak, n. m. bntor, szSházi ulTCICOCII nyeg,függöny, varrógép, ágy- és asztalteri tSk, toll, fehérnemüek, férfi- és nSifelöiMSk, télikabátok, szövetek zon íróra, csellé, rézmozsár, festmények, stb. Megtekinthető: d. e. 8—12-ig, d. a. S—7-ig. 14« fekete Lázár Mária ma este érkezik Szegedre — tizenhat év után. Tizenhat év előtt már volt egy kivételes premierje Szegeden január 16-án: akkor nyitotta ki szemeit kisfia és Lázár Mária azóta nem járt Szegeden... Törzs Jenő rabló ur csak hétfőn érkezik, mert szombaton este még Szomory Dezső II. Józsefét — az isteni Josephust — költötte újra a Magyar Színház színpadán Tnrnay Ernő főrendező ur nagyszerű orkeszterében. Kétnapos szegedi sejour után Josephus folytatja tragikusan hamleti életét a pesti rivalda fényében ... Ujabb vendégszereplésekről is be kell számolnom. A Szegedi Fészek Klub nagyszabású ünnepi előadást rendez a színházban: Csortos Gyulát invitálta meg Szegedre, hogy eljátsza magasságos művészetének megindítóan nagyszerű szerepét: a hetvenéves Clausen professzor márciusi illatú, októberi palettáju szerelmét Gerhardt Hanptmann esti opuszában, a „Naplemente előtt" költészetében. Csortos Gyula legelső szabad estéjén megjelenik Szegeden Gerhart Hauptmann maszkjában. Rövidesen Kiss Ferenc is megérkezik, ezúttal fiatal férii minőségében és — operetti produkciókban. A Mézeskaláes-ot —sziv küldi Sílvnek szívesen — és a Muzsikus Ferkó-t fogja eljátszani. És a legközelebbi hölgwendég: a fiatalok táncos triójának harmadik tagja, Hubay Elzi (a trió: Rökk Marika, Tabódy Klári és Hubay Elzi.) A tervek szerint a Békefi—Lajtai Latriola-operettel, a „Fekete Iány"-nval fog debütálni... Egy-két operettvásárlás is szerepel műsoron: az „Aranypáva", Békefi—Doleoskó költeménye, ami még a Városi Színházban páváskodott, a „Felség csókja", Szántó Mihály és Erdélyi Mihály érzékeny szonettje. És végül a kitűnő spanyol „Garamba", — zenenélküli operett zenével", ami ötszázszor zenélt Madridban és Barcelonában és ami most startolt a Kamara Színházban. E bizarr kis muzsikában, ha igazak a tervek, a színigazgató szerepét — Görög Sándor fogja lejteni... Székelyhidy Adrienne művésznőre még méltóztatnak emlékezni, tavaly Szegeden működött, most Kassán szerepel, ahol Vágó Artúr ur lett — • főrendező. Megszőkült művésznőnk a napokban egy napra Pesten virágzott és a legfelejthetetlenebb Kiss Manyinkról hozott nagy híreket A felvidéki Havas-jelentések szerint Tommy-Manyi kisasszonyunk signor Uferini Fredy bűvészete nélkül Munkácson vendégszerepelt, mert minden varázslat ellenére sem tudja elfelejteni a szinpad mámorát. A hírekre nagy versenyfutás kezdődött meg Manyinkért, de még nincs döntés, hogy merre felé indul: Kassára-e, vagy — Szegedre... Hangversenyéletünk lelkes dirigenséhez, Kan doktorhoz levél érkezett Genfből: Anna Marié Gugliolmetti irta, aki elfogadta a meghívást és február 13-án Szegeden fog énekelni. Telmányi Emil is jelentkezett, aki a Sibelius koncert mellett el fogja játszani Fichtner Sándor vadonatúj hegedüszonátáját. Kivételes premier: Telmányi mutatja be Szegednek Fichtner Sándor legújabb opuszát... Hétfőn vadonatúj tag érkezik nemes társulaturkhoz: Márkus Lajos bonviván-mester, aki véglegesen Szegedre szerződött. Közben azonban több ifjú művésszel és művésznővel szerződésfelbontási mazuri csata kezdődött meg... El kell mondani még Könyves-Tóth Erzsi édes esetét a kritikával. Éjfél felé édes beszélgetés kezdődött a kandalló árnyékában. Pesti vendégek' Is voltak a társaságban és a sok színházi szó után újságok és kritikák körül pergett az éjszaka. Régi emlékezések elevenedtek meg és a vitában Leila hercegnő is elbeszélt egy történetét. Miskolcon történt ahol egy ismeretlen, induló fiatal művésznő háromszavas szerepet játszott a Jedermann előadásán Az előadás nagyszerű volt, mégis másnap a háromszavas ifjú színésznőről jelentek meg nagy áradozó szavak az újságokban. — Hogy milyen színésznő volt, nem tudom, — folytatta Könyves Tóth Erzsi —, de a bőre gyönyörü-fehér volt. Még sokáig folyt a sző, majd csöndesen megszólalt az egyik pesti ur. — És mi lett a művésznővel? — Eltűnt. Senki sem tudja. — Az ifjú színésznők férjhez szoktak meimT, — szólt egy másik ur —, biztosan ő is férjhez ment... — Biztosan, — válaszolt szerényen pesti vendégünk —. a művésznő az — én feleségem... Csütörtökön Pirandello IV. Henrike vendégszerepelt a művészet és a költészet fényében. A premier esemény volt és élmény volt, a nézőtéren megjelent egv kitűnő ur is, aki az évek múlásával kicsit megtestesült az élet és az irodalom lelkes szeretetében. Megtestesült lelkesedéssel nézte a szugesztiv előadást, mégis a második felvonás után — tiz óra előtt két perccel — hirtelen felállt helyéről és sürgősen kabátiát kérte a ruhatárban. — Nem tetszik az előadás? — kérdezték tői; meglepetten. — De Igen, a darab remek, az előadás kitűnő! — válaszolta megtestesült hősünk. — Akkor hát miért siet el? — Mert X-ékhez vagvok hivatalos a negyedik emeletre és az Y-palotában — csak Hz óráig jár a lift... Kczimnnkafoiialak nálunk a legolcsóbbak. Tessék meersryőződni. TISZA iÍRIIIIi|Z(»fz°8pnüri5rMnettl