Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-25 / 294. szám

Elegáadábaa a legszebb I COLUMBIA CIPŐI! nwuut k*timnnk»n Gyári lerakat: ARADI UCCA » SZAPI, ALTII HAR9IY ^J^U^SÜTlfS » Délmsgysrorsság tepkiadán fal. AZ 1932. ÉV HALOTTAI tiUl. Z5 L Ka ér végével rendszerint seregszemlét tart az újságíró, számbavéve. hogy távozott el az élők sorából olyan Is. akiről snnak idején nem emlékeztek meg az njságok, akiről nem bocsátot­tak ki gyászjelentést, esetleg egzotikumok vol­tak, de valamiképen minden esetre hozzátartoz­tak a város életéhez. JANUÁR. mfagyárt négy őreg lélek lekaszálásával kezdő­dik, ezekről külön emlékezünk meg. A többiek kőzött van a névben egzotikus ortografiáju Tssohökkel Hermann könyvnyomdász, Stnmpf Pál ny. postafőellenőr és Rényi Károly városi számvevő. Február virágjában viszi el Lukhaupné Kószó Babyt Kroó Sándorral a régi kereskedelem egyik agilis tagja száli »irha s általános megdöbbenés fogadja Bezdfn József belvárosi plébános, püs­pöki hely; ók, halálát A fogadalmi templom falai alig száradtak meg. kriptájába már a második papja száll alá. Megfázott egy temetésen, a baj egy-kettőre elintézte. Csodálatos valami volt az. mennyire nem szívesen jött haza a szülővárosá­ba Makóról, ahol olyan jól érezte magát — Olyan vagyok én, mondta örökös derűjével, mint a kövér hizó. Az se mozdul magától ugy kell n fülénél fogva kihúzni. Rám parancsoltak, hát pályáztam az állásra. De nyilván a szülőföld hivta, vonzotta, hogy ne Idegen főidben pihenjen. Petkóezy Lajos, minden rendőrtisztek legro­konszenvesebbje ls vérző szívvel fogadta az elő­léptetést mikor el kellett Szegedről mennie — Talán nemsokára visszakerülök én ide, vi­gasztalta mngát. Menekülve a régi otthonából. Szegeden találta meg a legbarátságosabb r] otthont, aztán — va­lóban — nagyon hamar visszakerült, mégpedig örökös lakónak. Ácm Vilmos doktort Is február viszi el, arány­lag fiatalon. A régi fürge, élet szeretettel teli kór­házi orvos bohó temperamentumát ngyan lehűtöt­ték az évtizedek, de nem ölhették ki belőle a de­rűt az emberszeretetet Bnday János ny. ítélőtáblai tanácselnökről sem hitte volna a mai generáció, hogy 88 éves. Elnöke volt az alapszabályok nélkül működő nyugdijasoknak, akik talán nem véleitlenűl őr­zik tavasz-jöttén a Ttsza-szobrot. Kell, hogy va­lami öntudat-alattiság legyen a vonzódásukban, mikor a régi Idők ércreprezentánsához közeled­nek. Vagy talán azért volna az egész, mert ott sűt a legmelegebben a tavaszi nap? Annyi bizo­nyos, hogy Budaynak sok minden nem tetszett a mai világból; kritizáló, zsörtölődő hangján tett megjegyzéseit soha el nem mulasztotta, viszont valószínű, hogy sok dolog nem tetszett neki ak­kor sem, amikor elmúlt korok voltak aktuálisak, különben János Írót Ars miért nevezte volna el Keserű Jánosnak? Már pedig hol van már fol­toskezü tímárivadék Felmayer János és hová vesztek az ő cservasnál mélyebben maró kiszólá­sai? FEBRUÁRBAN szabadítja meg hossru szenvedésétől a halál Baár Jenőnek, a Társadalombiztosító igazga'óiának, hitvesét s valósággal szinte azért tér vissza régi városába „Hephaistos", hogy itt haljon meg 71 éves korában. A göri*; mitológiában a sánta ko­vácsot hivták Hephaistosnak, — Kovács Anta!, a mindenütt jelenlevő pénzügynök ls bicegett, eaért ragadt rá a klasszikus elnevezés. Sre^ed krónikásai még csak ezután méltathat­juk. hogy ki volt Kühnl Vendciné, akit ezen a né­ven talán megközelítőn sem ismernek annyian, mintha Fodor Julcsit említünk. Kühnl ur vala­mikor a re^i 46-os ezred zenekarának derék tag­K aztán szegedivé formllódott polgár, — viszor. felesége regényekbe illő jótókonyságu, egyén ilj h roppant érdiikes asszony. Most nem foglalkoz­atunk vein részletesen, ezt a jogot fenntartjuk águnknak más alkalomra, annyit aronban nem ktoet «nliíís r.elkul hagyni, hogy neki volt Sze­n legtöbb keresztlánya. Részletes sta­tisztika neui all a rendelkezésünk re, ile emleget­nek legalább százat, viszont igen harcias az a vi­tatkozó ellentábor, amely megtetézi ezt az ada­tot vagy ötvennel. Aztán nem is olyan akármi­lyen keresztanya volt, amilyennek a parádézás okából felkértek szoktak lenni, hogy Isten neki, a megtiszteltetést lehetetlen visszautasítani kül­dök ;gy pár olcsó fülbevalót sztáa vége. Fodor Julcsa a kereszt] anyai mellett állt még férjbez­m'-netelükkor is, részt vett a gondjaikban s a megelőzetéstől tartva elsőnek sagta a menyasz­szony fülébe: — Aztán ha lány lesz... A m agyar-zamatunak mondott novellákban, kevés ilyen érdekes típus szerepet Szokatlanul nagy és főleg változatoa a halot­tak februári listája, mintha csak azt mondaná a kurta hónap, hogy azért se hagyja magát megrö­vidíteni. Két nagyrabecsült matróna távozik el csaknem egyszerre Az egyik Gál Kálmán, a má­sik Vass Károly özvegye. Az uruk élete, működé­se valamikor egybeforrott a Szeged-Csongrádi takarék életével, fejlődésével. Gál Kálmán még közelebbi emlékütkben van. Vass Károly előd­je volt a vezérigazgatóságban Koós Elemérnek. özv. Dékány Ferencné is felcseréli földi biro­dalmát a tulvilágivaL Valamikor Felsőtanya leg­nevezetesebb bábaasszouya, akit mindenki ismer — hosszú idők óta visszavonult matróna, aki csak a templomban érzi jól magát Vonatkozásaiban a mi halottunknak tekintjük Dömötör Sándor tüzérhadnagyot, aki csak Átme­netileg teljesített máa városban szolgálatot „Du­ci bácsi" kedélye elpusztithatatlannak tetszett, a kacagása valósággal orvosság, aki műkedvelői színpadon látta, az csak a színészi pályát sajnál­hatta, mint amely meg van fosztva egy ilyen szü­letett tehetségtől. Mekkora utat kell megtennie az övéhez hasonló léleknek, amig tragédiába ful­lasztja a porhüvelyét? Miénk marad a másik halott ls, Rerrieh Béla nevét őrökké hirdetik alkotásat főleg a fogadalmi Templom-tér. De ki váltja valóra megszűretlenűl maradt sok álmát akárcsak a lelkesitőjeért szár­nyalásra késztőét? Valahogyan nem szívesen gon­dol az ember rá, hogy a fogadalmi templommal és as egész nj. varázs-szerüen kialakult környe­zetével, emlékévet kapcsolatben már három nagy halottunk van: Várhelyi József, Rerrieh Béla és Klebelsberg Kunó gróf. Máreins ls szépen arat Mindenek' előtt Bokor Adolfot viszi ei, hogy vele annyi, de annyi ra­gyogó aktivitást lelkesedést, lelkesátwji tudást döntsön a semmibe. Szeged kereskedelmi életé­nek korszakos történelmét jelenti az eltávozottak sorában Kúp Gyula neve. Emlékeztet arra az idő­re, amikor Szeged voít a Délvidék központja, in­nen tovább menni bármiért is, már felesleges­nek tetszett s egész sereg — azóta megszűnt — üzletünk fogalommá vált az országban, akárcsak a Schali-ház Kassán, vagy a Bika Debrecenben. Fogadást ajánlunk, hogy a mai generációnak (mondjuk: akár 30—40 éves korhatárig) fogalma sincs róla, ki volt özv. Vaznlik Antalné. Nem egyesietek taglajstromában kell keresni a névéit, nem is ő maga — egyszerű szerény asszonv — volt nevezetes, hanem valamikor az ura. Főtiszt a postán, ez azorba- csak a kenyérpálva és a kötelesség. A szórakozás, meg a gyönvörüség a hivatalon kívül van. mikor ünnepségek alkalmá­val Vazulik bácsi rendezi a tűzijátékokat és ez­zel a leghatározottabban, sőt mindenkinél külön­ben emeli a fényt. Szenvedély« volt K tűzijáték, ragyogó kombinációkat talált ki. uj figuráért elle­velezett hetekig, aztán valóságos piromenikus gyönyörűséggel seperte be az elismerést. Most utána ment az özvegye ls abba a szférába, ahol nyilván Vazulik Mcsira bizzák a nvári csillag­hullások tűzijátékának megrendezését MÁRCIUS viszi el Gábor Györgynét, Komáromi Rózsit, to­vábbá Szolár József kerületi főkapitánv szépre­ményű fiát és Gát Zsigmond fogorvost, akit a fo­gadalmi templom toronylépcsőjén Tog el az első szédülés. A mi halottunknak számit I.endvai Sán­dor. a harcias külsejü és katonai pattogással be­szélő Leudv«-. Sándor, aki e^csz életét Szegeden töltötte s csak aa egészsége megóvása érdekében pihent gyógyító helyen. Szegedi nagy Idők tanú­ja szállt vele sírba, vizelőttl esztendők agilis ren­dezője, gavallérja, saját állítása szerint kényes titkok tudója, amikből azonban soha semmit el nem árult Mondom, mindig gavallér volt, azon­felül biztositó vezértitkár, már pedig micsoda tit­kár az, aki fecseg? Emiit ettük, hogy ezek a sorok a legteljesebb demokrácia Jegyébea íródnak, nem helyeznek ki­zárólagos súlyt a társadalmi előkelőségekre, hanem keresi a típusokat a figurákat ls, hogy a krónikás gombostű-végre szúrja őket Ezért nem hagyhatjuk ki az „Cnekes Béla" állandó kísérő­jét sem. Béla lelki dispoziciójáról le^.etnek elté­rőek a vélemények, ő azért egészen jól érzi ma­gát habár kevesebb Jelenetet rögtönöz mostaná­ban az uocán, mert ki aem állhatja a sznterént Kísérőjét Júdeának nevezte és soha groteszkebb teremtést a szerencsétlenjénél Idétlen tes­te gyengén fejlődött 10—12 éves gyereké, madár­feje torz. Mindig csak nyomában ballag Bélának, vele egyvoaalba nem merészkedik, magát feleség­nek nevezi ha a kinevezett ara a legfelsőbb kol­duvgőggel meg ls cáfolja nyomban: — Hazudik, nem a feleségem, csak a cselédem. Azért olvan ellátásban részesítem, hogy sok »h dáma mégirigyelhetné. Valóban, as ártézi kut vizétől átforrósodott vaslapon helyet enged Jutkának ls, aki szeré­nyen meghúzza magát s nőst csak fejletlen nyolc évesnek látszik. De legalább Béla elnyúlhat hemz­szan a vason, hogy izgatott polémiát folytasson nyugtalankodó gyerekékkel továbbá balga fel­nőttekkel »kik részvéttel közelednek hozzá, hogy fölényes gorombaságot kapjanak cserébe. Júdeá­ból aztán egy tavaszi napon elszáll a lélek, amelynek csodálatosképpen voít hozzá gusztusa, hogy ilyen szállást tartson, a Somogyi-telepi nyomortanya szalmazsákján összezsugorodva he­ver a kis gnóm. Elég volt egy hűvös szellő, hogy elvigye. Béla mankóját ugráltatva kullog a kopor­sója után, de hazatértével nótával leplezi as -V lágyulását — Cselédem volt, mi ellátást biztosított "is Id, kapok a helyébe akár százat is. Azonban munkahiány Ide, vagy oda, a pozí­ció még mindig nincs betöltve, a hűvösebb napo­kon Béla egyedül találgatja a vaslapon, bog* hány fokos íehet a gőzfürdőt tápláló nj forrás? Viszont az oknyomozó történelem - zárná ra Je­gyezzük fel, hogy Jutkát voltaképpen Fülöp Etel­kának hivták és 26 éve. élt Régi szegediek halálával van tele. ÁPRILIS hóoap. Kezdődik Perfosa Jenő terménykereske­dő öngyilkosságával folytatódik Peternelly La­jos kereskedő halálával Nagy és tevékeny család volt ez valamikor, lassankint alig marad hírmon­dó belőle. Kőnlg Salamon is a tavasz halottja, 81 évet ér meg a legöregebb nyomdász, aki valami­kor jobb napokat is látott és sok érdekeset tu­dott mesélni a régi korból amelyről minden hetyke blzonvkodás nélkül is jlhiszi a fiatalabb generáció, hogy jobb volt a mainál MÁJUS Nagy Gyula ny. miniszteri tanácsos halálával kö­szönt be, — nagyon sokaknak fog sokáig hiá­nyozni az ő nyugodt finom egyénisége. Szilber Dezső sem ugy képzelte a nyugdíjas állapotot, hogy két nap alatt végezzen vele egy orv-beteg­ség hiszen maga az eleven temperamentum, te­vékenység Egyébként egyike azoknak a ritka szegedieknek, akinek ősei jelentős vezetőszere­pet játszottak a város történetében. Dr. Nagy Sa­muné Kiss Sári tragikus gyorsaságú kora elmú­lása döbbent meg májusban mindenkit — szinte üres a város az ő elevenségtől lüktető egyénisége nélkül A régi generációt ebben a hónapban Fir­báa Nándor, az átmenetit Csorna fái Sándor sz. i­háai karmester, a legújabbat az élet nehézségei elül a halálba menekült Sebe Béla ügyvéd rep­rezentálja a gyászkrónikában. Egyéniségek egy­ben-másban. — talán esik még egyszer róluk bő­vebben is a szó. Karácsony után is legkedvesebb ajándék felnflttoknok, gyermekek nok RÓDLI Kovács Testvérek

Next

/
Thumbnails
Contents