Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-25 / 294. szám

XII. 25 Ax öregasszony megijedt Ijedtibe megmondta: — A Miki a kovács felezésihez Jár. őrzse azt hitte, hogy megüti » guta. A vérr pezsegni kezdelt, mintha forralnák Valami ki akari szakadni belőle, ami, ha felszakad, nem birja , féken tartani. Flfujja a gyáva hazugságokat. Beír- , gázolja • sárba. Még az «nyját se kíméli m<¥, . mert az ura Mikla kovácsnéhoz Járl Szégyclte magát De talán nem is igaz?... — ATem igaz, hazudnak, mindenki hazudik I Ilyet mond! — kiabálta az anyja felé. Az öregasszony tovább csipkedte a jánvát; — Azt tudod-é jányom, mi lett tavaly a born árávalt Tudta örzse, hogyne tudta volnál Megsira azt a nyolcvan pengőt, mit elvesztett az ura szenteli vásárbul gyüvet hazafelé — Mikla Etus tanáta meg az urad zsebibo *«piskodolt az anyja Drzsinek szivire szaladt a vér — Az a kis békát... Hát az én uram k neki? mán ez ls Jó, kolmishaju kisasszony gubás paraszt?... Egyszerre világos lett a Mikla-ügy. Érezte, hogy gyöngébb. Mikla Etus erősebb. Erre olyan tehetetlen lett, hogy elfutotta s mét a könny, de csak egy fél percre Hirtcl felszárította. Fülibe esengett a tegnapestl nóta a Baka g\< reikkcl... v. • Estére otthon volt Nem repítette féderes ko ! esi, mint máskor. Senki se kisérte. Csak ugy ment haza gyalog Nem ls a rendes uton ment, hanem gyalogcsapásokon. Friss vetésen, mások földjén, árkokon, mélyvizü semlyékeket gázolt keresztül, mint akit kergetnek Csurom viz-lucskosan ért haza. Az ura ép* éjszakára itatta a jószágokat Oda akart menni az urához, de közben hallja, mint a másik tanya felől az aljba leni nótát fütyülnek. A tegnap esti ismerős nótát. Odaszaladt a Kasznár kutyához Sohase volt közelibe a mérges állatnak, mert félt tőle és most nem Ijedt meg. A kutya rávicsogta fehér fogsorát, de nem harapott, hanem gyáván meglapult. Kiakasztotta » láncát a karóból és elvezette a tanya mögé az aljig, amerre a csalogató nóta szólt ... s ott ráeresztette a Baka gyerekre(Szegvár, lánuorparti tanya, 1928.) Személy §armadik Dél óta utazol s most szakállas este van már, szembe vénasszony ül veled s az orra bojtosán csorog; katona alszik sapka alatt és két puskás fegyőr közt rab ül. Az Idősebb őr hangosan kolbászt eszik; meséli Permben és Ufában volt fogoly tizennyolc november hetedikén ért haza, az eső esett Két hetet pihent, aztán munkába állt s azóta embertársait őrzi szuronnyal. A másik biccent biztos huszadszor hallja már. Igv jössz a Tisza mellől s Kőbánya után a város fölött szőke fénv, szeretőd kortya világol. Ezért vagv Itthon itt, ahol születtéll Szülőanyád s apád meghaltak rég, egymástól száz lépésnyire árndnal- a földbe már. Bitkán Jársz ki a temetőbe s csak egy csokor virágra telik. Felezni! szoktad. Hajtsd le a fejed, vidéki !:öltő lettél. A város fölött szeretőd kontya világol s te jössz felé Tiszától a Duna mellé. Néped közt jöttél s ha Igaz amit az. erdélri lap irt rólad egyszer, {hoíy Angyalföld és a Lágymányos proletárja.rtak költője vagy te). akkor hazaértél! Hajtsd le a fejed. Még Jobbanl Szeret/id megijed hogyha Igv lát s mele? szájával kutatva csókol rá kereső sremrdre. Emeld föl a fejed és örülj. Neked lélegzik ő; lehelld föl őt te is! Radnóti Miklós. L r. O J O S B dTYb. 'Hnfc likőrök,r u m ok, 9 Is EWr p 4 1 1 n h 4 k Ifi. 9 JHHL len olcsóbban v Ctívtn tjer borkereskedőnél J>OCG4 R UCCJl 20. SZ. N«fybb WtfJi^l «. itenWiMiMk árkMhrenBéay! 1« PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK ALAPÍTÁSI Év 1841. SZEGEDI FIÓKJA SÜRGÖNYCIM COMMERZ SZEGED ALAPTŐKE: 25 MILLIÓ PENGŐ. KIMUTATOTT TARTALÉKALAPOK 80.5 MILLIÓ PENGŐ. BETÉTÁLLOMÁNY ÖSSZEGE 1SIL ÉV VÉCÉN« TAKARÉKKÖNYVBEN 156.B FOLYÓSZÁMLÁN 14B.5 ÖSSZESEN ..... 303.1 MILLIÓ PENGÓ. x larnay Ernő és Kürtfix György a sxegedi sszin&áxról (A Délmagyarország munkatársától.') A házlkez?lé3es színházi korszak két direktora, Tarnay Ernő és Kürthíj György Budapesten él. Tarnay a Magyar Színház főrendezője Kürthv a Nemzeti Színház tagja. Tarnay három évig, Kürthy egy évig állt a szegedi színház élén és Igy mindketten megismerhették a szegedi S7inházi viszonyokat ahoz, hogy flgye'met érdemeljen véleményük a szegedi szinház mai helyzetéről. Tarnay Ernő Így beszélt kérdésünkre: — Szegedi színház .. .?! Semmit sem tudok Jóformán róla, bár ma is állandóan érd"kl<üdöm iránta, hiszen három olyan esztendőt töltöttem el Szegeden, amely kitörülhetetlen emlékként él bennem. Annyit tudok csupán a szegedi színházról, hogy nagy küzdelem fol' ik ott és azt érzem, hogy ez a harc meddő. Nemcsak Szegeden meddő Ilyen harc, de az egész magyar vidéken. Éppen ezért igazolva látom azt a ma is erős meggyőződésemet. hogy k<Uöny>sen Szegeden csak a házikezelés az, amely egyedül képes figyelemreméltó m'inkát l.i'e'tenL — Bizonyosra veszem, ha az általam megkezdett utoh tovább haladhattam volna és ha nem zavarták volna állandóan munkámat, akko" ma már a szegedi szinház a befektetett femérdek pénzt nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is gyümölcsöztette volna. Én gazdaságilag aránying tűrheti vl'zo^yok kö ött szerve te n meg n s ín házat. amely clst évben aktivá; is mutatott és senkisem sejthette, hogy énp?n igazgatóságom kellős közepén fog érni bennünket a gazdasági válság. Ahoz, hogy a változott viszonyoknak megfelelően sze-vezzem át a színházat, már nem engedtek időt, ehez tr.ár másvalakit kerestek. aki azután egy év alatt többet költött, mint én há.-om év alatt. — Mindezekből következik, hogy ma is a házikezelést tartom az egyedül célravezetőnek, mert ez esetben a közönség bizalma visszatérne a szinház iránt, ha látná, hogy megfelelő veze.5s alatt áll a színház. Nem gondolok magamra, mert bármennyire Is sreretem Szefjtdet, erre többé nem vállalkoznék. Az a meggyőződésem. hogy ma, amikor oly nagy i szlnészanyag és amikor talán az ooera? leadásokat Is elengedték, lehetne deficitmentes és tisztes színházat produkálni Szegeden. A másik házikezel éses direktort KUrtfiy Györgyöt a Nemzett Színház társalgöjában találtuk. — A szegedi színházról csak fél füllel haM néha-néha — mondotta. Véleményem szerint ott is az a helyzet ami a többi vidéki színháznál De Pesten is csak az a szinház boldogul, amelT a legjobbat adja a legjobb erőkkel. Ezt kellene Szegeden Is csinálni, máskülönben Reinhardt sem boldogulna ott. Azt sem tudom két év óta, hogy milyen a szegedi társulat, nem U érdekel a dolog. Görögöt, mint titkárt Ismertem. mint Igazgatót egyáltalán nem. Tehát Mo tudok vé'eményt mondani a szsgedl szlnhfcról. Egyet azonban tudok: ha bezárnák V^ Operát, nagy szégyen volna, ha be-árnák ' szegedi színházat, szintén szégyen volna Azért üzenem a szegedi közönségnek: Járjon szinhi* ba, mentse, ami menthető, mert ha egyszer be zárulnak a szegedi szinház kapui ott többé fl sem terem ... ——— —— MiM^r Ora- és tkszeriavitt mShelff nyliot'sm Gróf Apponyl Albert ucca 8. szám ab* Mfnden e szakmába vágó munkát szakszsrőss. Pf*" tosan végzek. — Záloglegyet, arany, ezí.t tSiWéW magas áron veszek. DEUTSCH ÍM®®1 ! Magas Arat Szelek elavult villanycsIIIArfalérf, hu nAIam ctoríll N> njji. Exen »kolA njéi-ij tolt, Réaxlefre v»het villámom várnától. reecMt ff*forralót. (eahonnúf, kttvéMrAf, Qat**arlldr Gdspydrl akció hereiében. Sxerel«*! • Magyar Mérnök ém Épltémm Egvloi «xereiw mmabVányal mxertat aaxKBzBI Rojner József_ W RADIÖT S-lí-13 huri r#í7letr. »iáUltok.