Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-25 / 294. szám

A lele, tanács nélRül Ax o/ Köxlgaxgaiásl törvény fiarmaállc esxlenáefe (A Délmaggarország munkatársától.) Idesto- | va három esztendeje, hogy életbelépett az uj közigazgatási törvény és máról-holnapra megváltoztatta a régi, megszokott közigazgatási midet Régi, megszokott, szinte patriarchális szineket mosott ki a városigazgatás életéből, igaz, hogy ezeket uj sziliekkel akarta pótolni, de az u j színek nagyon szürkék, nagyon hidegek és bizony erősen elszürkitettek mindent maguk körül. A lecjohban a tek. Tanács hiányzik és azok az emberek, akik a Tanácsban nőttek közigazgatási nagyságokká: a tanácsnok urak. Hiába maradt meg a cím, a titulus, ha az állás lényege más ebben az uj rendben. A tanácsnok urakból referáló tisztviselők lettek és egyéniségűk észrevétlenül beleolvadt a polgármester kiterjesztett hatáskörébe. Ma már csak egy akarat van a városházán, a polgármesteré és az alkalom, s lehetőség is hiányzik, hogy ez az egyetlen akarat összemérkőzhessen más akaratokkal, mint ahogyan összemérkőzött és kemény csatákat vívott nyert vagy veszteti a tek Tanács elmúlt idejében. Az eltelt esztendők kiformálódott eredményei már jól megmutatják, hogy ml jó van az uj rendszerben és mi volt jobb a régiben. De megmutatják azt is, hogy milyen uj rendszer lenne a réginél is, az újnál is jobb. Ezekkel a kérdésekkel kopogtattunk be a város néhány vezető tisztviselőjéhez és itt közöljük a kérdéseinkre kapott válaszokat: Dr. Somogyi Sxllvesxler polgármester — Az uj közigazgatást rendszer életbeléptetésének és alkalmazásának első pillanatában látszott mér, hogy a törvény alapvető tévedése a tanácsi intézmény megszüntetése. A városigazgatás természetének ismerői az első pillanattól kezdve tudták, hogy ez az uj rendszer, amely azt jelenti, hogy az ügyosztályvezető tisztviselők minden űgyűJ<ot a polgármesternek referálják, nem célszerű, süt káros következményekkel Jár, hiszen a város főtisztviselőinek érdeklődését saját ügyosztályuk keretei közé szorítja és igy mindenki csak annyiról tud, amennyihez saját ügyosztályának valamiyen köze van. Lehetnek nagy, életbevágóan fontos városi ügyek, amelyekről a referensen és a polgármesteren kivül egyetlen főtisztviselő sem tájékozódhat ík, sőt nem ls tudhat A törvénynek ezt a veszedelmes hiányosságát a referáló ülések bevezetésével igyekeztem pótolni, de tudomásom szerint ilyen módon védekeznek ellene a többi városok ls. A referáló ülések bevezetésével legalább formailag visszaállítottuk a régi tanáosi rendszert, a vezető tisztviselők most egymás jelenlétében ismertetik saját ügyeiket és igy azokról tudomást, tájékozódást szerezhetnek a többiek ls. — A törvény Intenciója tulajdonkénen nem az volt hogy a kisgyűlés vegye át a megszüntetett városi tanács szerepét a kisgyülésnek a törvény más szerepet szánt de az élet, a gyakorlat megmutatta, hogy a kisgyülésnek kell betöltenie a tanács 6zerepét. A közigazgatási bíróság számos Ítélete terelte már azokat a tanácsi ügyeket is a kisgyűlés hatáskörébe, amelyek a törvényhozók akarata, illetve elgondolása szerint nem tartoztak volna a kisgyűlés hatáskörébe. —i Az a] közigazgatási törvény vezette 5e azt a rendszert, hogy a tisztviselőket élethossziglan választja a közgyűlés, tehát nem csak a legközelebbi tisztújításig szól a választás. Ezt a rendszert helyesnek tartom, mert függetleníti a tisztviselőket a szeszélyesen változó hangulatok következményeitől Igaz, hogy es a választási rendszer nem ífyujt lehetőséget a be nem vált tisztviselők föleserélésé«, de Ilyen tisztviselők mindig voltak' akkor is, amikor a tisztújítás módot nyújtott volna a cserére, a leváltásra, azonban soha, vagy csak a legritkább esetben történt meg. hogy a közgyűlés kibuktatott valakit az állásából. Dr. Pálty Jóxsets polgármesterhelyettes Véleményem szerint nem volt szerenesés gondolat a tanáosi intézmény eltörlése. A közigazgatási szervezet természeténél fogva megkívánja, hogy legyen állandó tanácskozó testülete, mert hiszen a közigazgatás olyan sokoldalú, mint maga az élet Rengeteg kérdés merül föl állandóan és ezeknek a különböző kérdéseknek több oldalról való megvitatása elsőrendű közérdek. Közérdek az is, hogy a város vezető tisztviselői a közigazgatási élet minden felmerülő problémájáról állandóan tudjanak, alaposan ismerjék ezeket a problémákat és ismerjék a megtörtént intézkedéseket — Gyakran megtörténik, hogy egyik, vagy másik városi ügyosztály vezetője szabadságra megy, vagy megbetegszik, fontos tehát, hogy az igy gazdátlanná vált ügyosztály vezetését azonnal átvehesse olyan vezető tisztviselő, aki ismeri az osztály ügyeit JLZ n] törvény alapján bevezetett rendszer ezt lehetetlenné teszi, egy-egy ügyosztályvezető számára minden más ügyosztály terra lncognlta, amellyel nehezen boldogul, aminek föltétlenül kárát vallja a közérdek. 'A tanáosi taténmény megszüntetésével az uj közigazgatási tör* vény a városok polgármestereire, ha azok lelkiismeretesen akarják a hatáskörükbe utaK összes kérdéseket intézni, olyan súlyos terhet ró, hogy össze kell omlaniuk alatta. Szegeden évente átlag negyvenezer a tanácsi ügy, ugyanannyi körülbelül a más közigazgatási ágazatokból származó ügyek száma, egy ember pedig képtelen ezt a hatalmas munkamasszát elvégezni kifogástalanul Wnos az a kiváló elme, amely emlékezne minden megjelent rendeletre, vagy törvényre, aki • fejében tarthatná az összes korábbi intézkedéseket, határozatokat Amíg megvolt a tanács és rendszeres üléseket tartott ha akármilyen kérdés merült föl, mindig akadt valaki, aki emléketett a szükséges előzményekre. A tanácsi intézmény megszüntetése mellett ez volt a főérv, hogy az ügyintézés behatóbb lesz, ha a felelősség egyetlen embert a polgármestert terhel A tanácsi intézmény megszüntetésének éppen ellenkező lett a következménye, ami természetes ls, mert hiszen az ügyintézés ezelőtt nem egy ember, hanem az öszszes vezető tisztviselők ellenőrzése alatt állott — Az uj közigazgatási törvény az ügyek Intézésétől elzárta a nyilvánosságot, aminek helyessége — meggyőződésem szerint — erősen vitatható. Hosszú közigazgatási pályáman szerzett tapasztalatom szerint a közigazgatás sohasem érezte a U 1 E VI G SZENZÁCIÓS REKLÁM-ÁRISITÁS 4-Ponpötai Tiroli nadr&gok Nadrágok, Joppék 19Pengőtől L Boy kab&lok Öltönyök, Mikádák Sajói készítmény. Elsőrangú kiállítás Óriást választék 9Pengőtől Szövet Iskola ruha Gyermek télikabát 39'Pengőtől Bőrkabátok Fekete Paleiék 49"— Pongötől Szőrmés Mikidók L Paletók ELSŐRANGÚ MÉRTÉK UTÁNI SZABÓSÁG FÖLDES IZSÓ ^ KLAUZÁL TÉR D A R M O L | • A TÖKÉLETES HABHAJTÓ nyilvánosság hátrányé«, sőt a közigazgatás lényege hozza magával, hogy minden kezdeményezés, minden ügyintézés a legteljesebb nyilvánosság előtt történjen. A nyilvánosság ellen azt szokták leginkább felhozni hogy vannak fontos ügyek, üzleti vonatkozásúak, amelyeknek a nyilvánosság kárt okozhat Erre azt mondhatom, hogy a tanácsi rendszer alatt is számtalanszor adódlak ilyen ügyek. Dyenkor vagy zárt ülésekkel oldottuk meg a kérdéert, vagy pedig megkértük a nyilvánosság képviselőit az újságírókat hogy nt 'rjanak a felmerült kérdésről és az újságírók loindig honorálták az ilyen kéréseket — A nyilvánosság kizárásán* sokkal ártalmasabb következményei lehetnek, mert hiszen a sajtó kötelességszerűen érdeklődik az ügyek iránt és ha titkolózással elzárkózással találkozik, akkor sokszor a legjobb akarata ellenére is hiányos információk alapján, téves beállításban viszi a nyilvánosság elé a közigazgatás figyelt A tanácsüléseket nem csak a vezető tisztviselők, hanem a sajtó munkatársai ls alapos és állandó tájékozódást szerezhettek s közigazgatási élet minden mozzanatáról, minden problémájáról tehát szerintem a nyilvánosság kirekesztése föltétlen séwhwt Jclflul nem annyira a sajtóra, mint Inkább a város közön «égére, magára a városin. — Az uj közigazgatási törvényt annakidején tárgyalták a Városok Kongresszusának polgármesteri választmánya. Ezen s választmányi ülésen én fel is szólaltam a tanácsi intézmény helyreállítása érdekében, de a jelenvolt polgármesterek többsége leszavazott Azzal érveltek, hogy a tanácsi intézmény megszüntetésévei gyorsabbá vált a közigazgatás, hiszen most az történik, amit a polgármesterek akarnak. Az egyik polgármester nyiltan elpanaszolta, hogy azért haragszik a tanácsi intézményre, mert megtörtént hogy a tanács leszavazta. A másik azt mordotta, hogy a tanácsüléseken hosszadalmasak az elöadmányok, nincs türelme végigiallgatni a hosszadalmas előadót Ezeknél súlyosabb érveket nem tudtak felhozni a tanácsi intézmény ellen, de hogy a vezető tisztviselők mennyire érzik a jól bevált intézmény visszaállításának szükségességét azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a legtöbb város már a saját hatáskörében visszaállította a régi tanácsüléseket, még pedig referáló ülések formájában. Ezeken a referáló üléseken jönnek most össze a vezető tisztviselők és megvitatják a fölmerülő kérdéseket a különbség csak az, hogy az ilyen formán visszaállított tanács tagjainak csak tanácskozó joguk van, de szavazati joguk nincs, mert hiszen a döntés jogát az ui törvény a polgármester számára tartotta fenn. — Az uj körig.-.zgatáfi törvény megszüntette a tisztújítás intézményét is. Most a polgármester kivételével akit tiz évre választ a közgyűlés, n többi vezetőtisztviselőket élethossziglan választják. Ennek a változtatásnak vannak előnyei, de vannak hátrányai ls. Előnye az, hogy az élethoszsziglan megválasztott tisztviselők nyugodtabban élhetnek hivatásuknak abban a biztos tudatban, hogy nem foszt hatók meg állásuktól kenyerüktől politikai okok1 miatt, vagy ügyes családi korteskedések következtében. Viszont hátránya lehet ennek az uj rendszernek az, hogy a be nem vált tisztviselők legfeljebb fegyelmi nton távolithatók el állásuktól ha erre különösebb okot szolgáltatnak, ami azonban csak a legritkább esetben történik meg. -- A kisgyűlés, az uj közigazgatási torvény intézménye, szerintem jól bevált A kisgyűlés tehermentesíti a közgyűlést azonban einek a teher mentesítésnek csak akkor van érielme, í.a azokban az ügyekben, amelyekben Javasló, előkészítő testület nem rendez széleskörű vitákat nem tárgyalja le az ügyeket éppen olyan részletességgel, mint a közgyűlés. A kisgyűlés hatáskörét véleményem szerint még jobban ki kollrne szélesíteni, mert még mindig több olyan ügy tartozik a közgyűlés hatáskörébe, amelynek elintézésére a kisgyűlés is alkalmas lenne. — A közigazgatás racionalizálására ezek a