Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-25 / 294. szám

A lele, tanács nélRül Ax o/ Köxlgaxgaiásl törvény fiarmaállc esxlenáefe (A Délmaggarország munkatársától.) Idesto- | va három esztendeje, hogy életbelépett az uj közigazgatási törvény és máról-holnapra meg­változtatta a régi, megszokott közigazgatási midet Régi, megszokott, szinte patriarchális szineket mosott ki a városigazgatás életéből, igaz, hogy ezeket uj sziliekkel akarta pótolni, de az u j színek nagyon szürkék, nagyon hide­gek és bizony erősen elszürkitettek mindent maguk körül. A lecjohban a tek. Tanács hiány­zik és azok az emberek, akik a Tanácsban nőt­tek közigazgatási nagyságokká: a tanácsnok urak. Hiába maradt meg a cím, a titulus, ha az állás lényege más ebben az uj rendben. A ta­nácsnok urakból referáló tisztviselők lettek és egyéniségűk észrevétlenül beleolvadt a polgár­mester kiterjesztett hatáskörébe. Ma már csak egy akarat van a városházán, a polgármesteré és az alkalom, s lehetőség is hiányzik, hogy ez az egyetlen akarat összemérkőzhessen más aka­ratokkal, mint ahogyan összemérkőzött és ke­mény csatákat vívott nyert vagy veszteti a tek Tanács elmúlt idejében. Az eltelt esztendők kiformálódott eredmé­nyei már jól megmutatják, hogy ml jó van az uj rendszerben és mi volt jobb a régiben. De megmutatják azt is, hogy milyen uj rend­szer lenne a réginél is, az újnál is jobb. Ezekkel a kérdésekkel kopogtattunk be a város néhány vezető tisztviselőjéhez és itt kö­zöljük a kérdéseinkre kapott válaszokat: Dr. Somogyi Sxllvesxler polgármester — Az uj közigazgatást rendszer életbeléptetésé­nek és alkalmazásának első pillanatában látszott mér, hogy a törvény alapvető tévedése a tanácsi in­tézmény megszüntetése. A városigazgatás természetének ismerői az első pillanattól kezdve tudták, hogy ez az uj rendszer, amely azt jelenti, hogy az ügyosztályvezető tiszt­viselők minden űgyűJ<ot a polgármesternek refe­rálják, nem célszerű, süt káros következmények­kel Jár, hiszen a város főtisztviselőinek érdek­lődését saját ügyosztályuk keretei közé szorítja és igy mindenki csak annyiról tud, amennyihez sa­ját ügyosztályának valamiyen köze van. Lehetnek nagy, életbevágóan fontos városi ügyek, amelyek­ről a referensen és a polgármesteren kivül egyet­len főtisztviselő sem tájékozódhat ík, sőt nem ls tudhat A törvénynek ezt a veszedelmes hiányos­ságát a referáló ülések bevezetésével igyekeztem pótolni, de tudomásom szerint ilyen módon véde­keznek ellene a többi városok ls. A referáló ülé­sek bevezetésével legalább formailag visszaállí­tottuk a régi tanáosi rendszert, a vezető tisztvise­lők most egymás jelenlétében ismertetik saját ügyeiket és igy azokról tudomást, tájékozódást sze­rezhetnek a többiek ls. — A törvény Intenciója tulajdonkénen nem az volt hogy a kisgyűlés vegye át a megszüntetett városi tanács szerepét a kisgyülésnek a törvény más szerepet szánt de az élet, a gyakorlat meg­mutatta, hogy a kisgyülésnek kell betöltenie a ta­nács 6zerepét. A közigazgatási bíróság számos Ítélete terelte már azokat a tanácsi ügyeket is a kisgyűlés hatáskörébe, amelyek a törvényhozók akarata, illetve elgondolása szerint nem tartoz­tak volna a kisgyűlés hatáskörébe. —i Az a] közigazgatási törvény vezette 5e azt a rendszert, hogy a tisztviselőket élethossziglan választja a közgyűlés, tehát nem csak a legköze­lebbi tisztújításig szól a választás. Ezt a rendszert helyesnek tartom, mert függetleníti a tisztviselő­ket a szeszélyesen változó hangulatok következ­ményeitől Igaz, hogy es a választási rendszer nem ífyujt lehető­séget a be nem vált tisztviselők föleseré­lésé«, de Ilyen tisztviselők mindig voltak' akkor is, ami­kor a tisztújítás módot nyújtott volna a cserére, a leváltásra, azonban soha, vagy csak a legrit­kább esetben történt meg. hogy a közgyűlés ki­buktatott valakit az állásából. Dr. Pálty Jóxsets polgármesterhelyettes Véleményem szerint nem volt szerenesés gon­dolat a tanáosi intézmény eltörlése. A közigazga­tási szervezet természeténél fogva megkívánja, hogy legyen állandó tanácskozó testülete, mert hi­szen a közigazgatás olyan sokoldalú, mint maga az élet Rengeteg kérdés merül föl állandóan és ezek­nek a különböző kérdéseknek több oldalról való megvitatása elsőrendű közérdek. Közérdek az is, hogy a város vezető tisztviselői a közigazgatási élet minden felmerülő problémájáról állandóan tudjanak, alaposan ismerjék ezeket a problémákat és ismerjék a megtörtént intézkedéseket — Gyakran megtörténik, hogy egyik, vagy má­sik városi ügyosztály vezetője szabadságra megy, vagy megbetegszik, fontos tehát, hogy az igy gaz­dátlanná vált ügyosztály vezetését azonnal átve­hesse olyan vezető tisztviselő, aki ismeri az osz­tály ügyeit JLZ n] törvény alapján bevezetett rend­szer ezt lehetetlenné teszi, egy-egy ügyosztályve­zető számára minden más ügyosztály terra ln­cognlta, amellyel nehezen boldogul, aminek föltét­lenül kárát vallja a közérdek. 'A tanáosi tatén­mény megszüntetésével az uj közigazgatási tör* vény a városok polgármestereire, ha azok lelki­ismeretesen akarják a hatáskörükbe utaK összes kérdéseket intézni, olyan súlyos terhet ró, hogy össze kell omlaniuk alatta. Szegeden évente átlag negyvenezer a tanácsi ügy, ugyanannyi körülbe­lül a más közigazgatási ágazatokból származó ügyek száma, egy ember pedig képtelen ezt a ha­talmas munkamasszát elvégezni kifogástalanul Wnos az a kiváló elme, amely emlékezne minden megjelent rendeletre, vagy törvényre, aki • fejében tarthatná az összes korábbi intézkedése­ket, határozatokat Amíg megvolt a tanács és rendszeres üléseket tartott ha akármilyen kérdés merült föl, mindig akadt valaki, aki emléketett a szükséges előzményekre. A tanácsi intézmény megszüntetése mellett ez volt a főérv, hogy az ügyintézés behatóbb lesz, ha a felelősség egyetlen embert a polgármestert terhel A tanácsi intéz­mény megszüntetésének éppen ellenkező lett a kö­vetkezménye, ami természetes ls, mert hiszen az ügyintézés ezelőtt nem egy ember, hanem az ösz­szes vezető tisztviselők ellenőrzése alatt állott — Az uj közigazgatási törvény az ügyek Intézésétől elzárta a nyilvános­ságot, aminek helyessége — meggyőződé­sem szerint — erősen vitatható. Hosszú közigazgatási pályáman szerzett tapasz­talatom szerint a közigazgatás sohasem érezte a U 1 E VI G SZENZÁCIÓS REKLÁM-ÁRISITÁS 4-­Ponpötai Tiroli nadr&gok Nadrágok, Joppék 19­Pengőtől L Boy kab&lok Öltönyök, Mikádák Sajói készítmény. Elsőrangú kiállítás Óriást választék 9­Pengőtől Szövet Iskola ruha Gyermek télikabát 39'­Pengőtől Bőrkabátok Fekete Paleiék 49"— Pongötől Szőrmés Mikidók L Paletók ELSŐRANGÚ MÉRTÉK UTÁNI SZABÓSÁG FÖLDES IZSÓ ^ KLAUZÁL TÉR D A R M O L | • A TÖKÉLETES HABHAJTÓ nyilvánosság hátrányé«, sőt a közigazgatás lénye­ge hozza magával, hogy minden kezdeményezés, minden ügyintézés a legteljesebb nyilvá­nosság előtt történjen. A nyilvánosság ellen azt szokták leginkább fel­hozni hogy vannak fontos ügyek, üzleti vonat­kozásúak, amelyeknek a nyilvánosság kárt okoz­hat Erre azt mondhatom, hogy a tanácsi rend­szer alatt is számtalanszor adódlak ilyen ügyek. Dyenkor vagy zárt ülésekkel oldottuk meg a kérdéert, vagy pedig megkértük a nyilvánosság képviselőit az újságírókat hogy nt 'rjanak a felmerült kérdésről és az újságírók loindig ho­norálták az ilyen kéréseket — A nyilvánosság kizárásán* sokkal ártal­masabb következményei lehetnek, mert hiszen a sajtó kötelességszerűen érdeklődik az ügyek iránt és ha titkolózással elzárkózással találkozik, ak­kor sokszor a legjobb akarata ellenére is hiá­nyos információk alapján, téves beállításban vi­szi a nyilvánosság elé a közigazgatás figyelt A tanácsüléseket nem csak a vezető tisztviselők, hanem a sajtó munkatársai ls alapos és állandó tájékozódást szerezhettek s közigazgatási élet minden mozzanatáról, minden problémájáról te­hát szerintem a nyilvánosság kirekesztése föltétlen sé­whwt Jclflul nem annyira a sajtóra, mint Inkább a város kö­zön «égére, magára a városin. — Az uj közigazgatási törvényt annakidején tárgyalták a Városok Kongresszusának polgár­mesteri választmánya. Ezen s választmányi ülé­sen én fel is szólaltam a tanácsi intézmény hely­reállítása érdekében, de a jelenvolt polgármeste­rek többsége leszavazott Azzal érveltek, hogy a tanácsi intézmény megszüntetésévei gyorsabbá vált a közigazgatás, hiszen most az történik, amit a polgármesterek akarnak. Az egyik polgármes­ter nyiltan elpanaszolta, hogy azért haragszik a tanácsi intézményre, mert megtörtént hogy a ta­nács leszavazta. A másik azt mordotta, hogy a ta­nácsüléseken hosszadalmasak az elöadmányok, nincs türelme végigiallgatni a hosszadalmas elő­adót Ezeknél súlyosabb érveket nem tudtak fel­hozni a tanácsi intézmény ellen, de hogy a vezető tisztviselők mennyire érzik a jól bevált intézmény visszaállításának szükségességét azt mi sem bi­zonyítja jobban, mint az, hogy a legtöbb város már a saját hatáskörében visszaállította a régi tanácsüléseket, még pedig referáló ülések formájában. Ezeken a referáló üléseken jönnek most össze a vezető tisztviselők és megvitatják a fölmerülő kérdése­ket a különbség csak az, hogy az ilyen formán visszaállított tanács tagjainak csak tanácskozó joguk van, de szavazati joguk nincs, mert hiszen a döntés jogát az ui törvény a polgármester szá­mára tartotta fenn. — Az uj körig.-.zgatáfi törvény megszüntette a tisztújítás intézményét is. Most a polgármester kivételével akit tiz évre választ a közgyűlés, n többi vezetőtisztviselőket élethossziglan választ­ják. Ennek a változtatásnak vannak előnyei, de vannak hátrányai ls. Előnye az, hogy az élethosz­sziglan megválasztott tisztviselők nyugodtabban élhetnek hivatásuknak abban a biztos tudatban, hogy nem foszt hatók meg állásuktól kenyerük­től politikai okok1 miatt, vagy ügyes családi kor­teskedések következtében. Viszont hátránya lehet ennek az uj rendszernek az, hogy a be nem vált tisztviselők legfeljebb fe­gyelmi nton távolithatók el állásuktól ha erre különösebb okot szolgáltatnak, ami azon­ban csak a legritkább esetben történik meg. -- A kisgyűlés, az uj közigazgatási torvény intézménye, szerintem jól bevált A kisgyűlés tehermentesíti a közgyűlést azonban einek a te­her mentesítésnek csak akkor van érielme, í.a azokban az ügyekben, amelyekben Javasló, elő­készítő testület nem rendez széleskörű vitákat nem tárgyalja le az ügyeket éppen olyan részle­tességgel, mint a közgyűlés. A kisgyűlés hatás­körét véleményem szerint még jobban ki kollrne szélesíteni, mert még mindig több olyan ügy tar­tozik a közgyűlés hatáskörébe, amelynek elinté­zésére a kisgyűlés is alkalmas lenne. — A közigazgatás racionalizálására ezek a

Next

/
Thumbnails
Contents