Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-25 / 294. szám

morfaid IdflC nem alkalmsuk, bár taftdKafat lan, hegy •• appa rátua Igen terjedelmes, aa ügyin­tézés rendtser« túlságosan bürokratikus, azonban gazdaság! világválságban élőnk, nagyon sok aa állástalan, az egyszerűsítés pedig a feles­legessé váló tisztviselők tömegével növelné az állástalanok táborát. Dr. Magyary Zoltán egye­temi tanár, racionalizálási kormánybiztos már évek óta dolgozik a tervezeten, munkájának el­ső falive), az adatgyűjtéssel elkészült már és az eredményt egy nyolcszázoldalas kötetbe foglalta összei Ez a hatalma» kötet az illetékességeket foglalja rendszerbe. Nagyon kívánatos és meg­nyugtató lenne, ha a tervezet elkészítése előtt meghallgatnák a gyakorlati embereket te és a városok problémáját a megyék problémájától el­különítve tárgyalnák le. Egészen más problémái vannak a városnak, mnit a megyének és sulyoe zavarok származtak abból, hogy a megyét min­dig egy kalap alá vonták a várossal. — Összegezve ai elmondottakat, »»ükségesnek tartom ataaáeel intézmény régi formájában való visszaállítását, a kisgyülésnek, adat a közgyűlésnél lénye­gesen könnyebben mozgó Intézménynek a hatáskörét kibdviteném, fenntartanám azt a rendszert, hogy a városi tiszt­viselőket élethossziglan választja a közgyűlés, d-" ennek a káros következményeit olyan intézke­désekkel ellensúlyoznám, amelyek alkalmasak a méltányos rendszer hibáinak megszüntetésére. Például alkalmas Intézkedésnek tartanám azt, ha a tisztviselők ambicióját az előrehaladás, az elő­lépés lehetőségének biztosításával ébresztenék föl. Ez a rendszer pótolná a megszüntetett tiszt­újítási rendszer közérdekű előnyeit Bersenctecy Domokos műszaki főtanácsos. — A műszaki ügyek szempontjából nem lá­tok lényeges javulást aa uj rendszerben. A régi rendszer mellett a műszaki ügyek kr-esztül­mentek ugyan három-négy ügyosztályon, de vé­gűi a tanács elé kerültek, ahol alkalom nyilott a részletes megbeszélésre, ma azonban az ügyosz­tályok széttagoltan Intézkednek Igen gyakran anélkül, hogy a mérnöki hivatalnak beleszólása lehetne az elintézés módjába az esetleg kikért írásbeli véleményen klvfll ls. Tgy gyakran tör­ténnek olyan műszaki vonatkozású Intézkedések, amelyekről vagy egyáltalában nem tudunk, vagy pedig amelyek nem felelnek meg a mi Intencióink­nak. Ebből a szempontból a tanácsülések rendszere előnyősebb volt és ezt az előnyt nem pótolják a nemrégen bevo­zetett referáló ülések sem. — A kisgyűlés Intézményét helyesnek' tartom, miután ez a testület könnyebb és gyorsabb el­intézést biztosit mint a közgyűlés, de megítélésem szerint Szegeden túlságos sok flgy kerül a kisgyű­lés elé. A műszaki ügyek szempontjából a leghe­vesebbnek azt tartanám, ha Szegeden b felállí­tanák ai önálló műszaki ügyosztályt, ami más városokban már megtörtént és nagysze­rűen bevált A műszaki vonatkozású ügyéket össz­pontosítva ez az ügyosztály tárgyalná, Intézné és referálná ugy a polgármester és a kisgyűlés, mint a kőzgvfilés előtt. A műszaki ügyosztály megszer­vezése föltétlenül egyszerűsítené az adminisztrá­ciót. rengeteg fölösleges levelezéstől szabadítaná meg az űgyosztálvokat és közvetlenebbé tenné az ügyintézést A legfontosabb mégis az. hogy a műszaki ügyosztály megszervezése semmiféle költ­ségtöbbletet nem okozna, sőt igen valószínű, hogv tekintéyes megtakarításokkal járna. jMODElLHAZBANt'ía nagy újévi vásár megkezdődött! ¿M'TCK'lrai adjuk a legdivatosabb ás legjobb minőségű köpenyeket ruhákat, pongyolákat és Iskolai leáaykaruhikat — -- - —*-|áfOB láva a~**~ ­egleklnl«*«! raMonúrak már MT Ift penoMrt. ~JM («MM onvapMJ lm. ^ A bundákéi olcéön klAruelfluK. - Kér|ÜkVlrekalelnk DunasKOi oicton Kianinuun. — nciiun wi tuMMMttMMMMMMMMMMMgUllMVM»*'1"«*"'" MMMTIIftHnrUttMttVUfVV1 AZ ÉLET MOZIJÁBÖL (A magyar vér) ui Mikor arról van szó, hogy honnan szerezték a régi mágnások horribilis vagyonukat az ős­forrás előszór is Bécsbe vezet Sok volt az et kobozott birtok, (Rákóczi Ferenc Magyarország' nak körülbelül egyharmadát mondotta a magáá. nak) azokból kellett donációra a végzett köz­szolgálatokért A szatmári békekötő Károlyi Sándor sem maradt jutalom nélkül, bánta is ő, hogy Kár. tevő Sándor néven becézték az ellenségei! Nem kell ezekben az esetekben mindjárt haza­árulásra gondolni A jelszót nagyon könnyű volt kimondani, terjedt az «ztán minden pestisnél job. ban, mintha csak népgyűlési határozat lenne- A •ulya m'ndenesetre ekkora. Különféle Időben más volt a felfogás a hazaárulásróf, soha ugyanazt a tényt, cselekedetet nem nevezték annak Hiszen volt Rákóczit Is megbélyegző törvdnvünk a sok mindenféle során. Ki meri állítani, hogy a tör­vények lehiggadt, válogatottan kiváló efmék össz­hangzatos együttműködéséből születnek meg? Nem mond-e sok képviselőről az Ismerőse, d? meg az is, aki c*ak a szerepléséből Ismeri, sokszor olyan véleményt, hogy a hatökrös gazda a híres foga. tának a becsmérlését látná benne? A Gőrgey-kérdés Irodalma egész kis könyvtárt megtőltene s ha nincs is még sok minden tísz. tátva • szabadságharc korából, annyi kétségtelen, hogy « huszadik századba átnyúló életű törté­nelm! alakot nagy tisztelet és megbecslés környé. kezte. Mégis, mikor nemrégiben szó került röja, egy nyolcvan éven felüli öreg ur — kiváló egyé. niség a maga korában, de ebben a pátriárka, korban is világos gondolkodású. esjy cseppet se megtört. — nagyon furcsán húzta félre a száját — Tehát mégis áruló lett volna...? — kérdem ijedten Vonakodóan hangzott a felelet. — Azt éppen nem modom. de sok minden rajta múlt Én elitélem, ha nem is használok rá megbélyegző szót Nem tartozik ide, hogy miért itélte el, caak a felfogást akartam Jellemezni, amely nyolcvan éven tul is (az esemény lezajlása után értem a nyolcvannál nagyobb időt) n«m tudia magát emancipálni a közhangulat alóf. Ha tehát történtek is emberi kis kiások * tör. ténelem folyamán, az uralkodónak tett nem min­den szolgálat Jelent becstelenséget. Mindig vol. tak olyanok is, akik árulták a hazát — Az a kérdés, hogy szálli tóttá k-«? — veti közbe a régi tréfa, nem ls olyan nagyon cinikusan. Pálffy János grófot se állították a magyarok a díszpéldányok kirakatába, minthogy végered. ményben ő verte le Rákóczi szabadságharcát Szó sincs róla, meg se közelíti értékben, nagyságban a hatalmas fejedelmet, aki szinte elképzelhetetlen nagy vagyont áldozott fel a meggvöződéseért hngv számkivetett szegényként — az Ő régi módja meJlett valósággal koldus.sorsban — végezze az életét Amig magyar lesz a világon, ezt nem fe­lejli el soha ennek nem lehet mása. Legkevésbé a modem időkben, ahol lényegesen ki­sebb vagyonokért cseréltek hazát — szivet nem, mert azzal sosp rendelkeztek — eptgónok Pedig az a Pálffy János «-¡{fmuta^a azt ts, hogv magyar vére van. .Vagyon korán, ifjú korában, lett ezredes, nép­szerű és kedves nagvur. akire azonban a cyors karrierje miatt sokan haragudtak Tgv például nem tudta szívelni .Tános Frigyes würtembergl hep. ceg sem, ak! sokat tárt mulatni Pécsbe, mert az osztrák császárvárosban jobban érezte macát mint otthon a fatornyos hazájában- De gyülölts ej a herceg egyáltalában a magyarokat és mindene';­fölött a huszárokat Ahogy talán a jegesmedve is lenézi a tigrist Egyszer Pálffy János gróf jelenlétében azt kérd' egy magyar tiszttől. — Értik-e azok a vadak a német kommandót? Pálffy nyel egyet, nem akar még kitöriu, 6 siet a válasszal. — Ha a magyarokra érti hercegséged a ki. fejezést, akkor meg kell nvugtatnom, hogv azok nem vadabbak más nációnál. A német komman­dót pedig felesleges érteniök, mert a mi vezeny. savunk magyar. — ozóvaí akkor értik a kutyaugatást — Hogyne értenék, ha hercegséged vezényli őket! János Frigyes főúrhoz nem méltó dühvel keadte erre becsmérelni a magyarokat, a mvrvar ka­tonákat, mire Pilffy provokiltatta. A herceg híres lövő volt, de csak Püffy csá­kóját lőtte át Ellenben 9 szivén Uláh« holtan maradt a párbaj színhelyén. Nagy szenzáció volt ez, LJpót király maga vizsgálta meg aa űqyet, aztán hamar beszüntette pertörléssel az eljárást — A herceg maga kereste azt amit mwkaoott (A primadonna fltka) A párisi Gymnase igazgatóját körülbelül 40-50 év «lőtt Koningnak hívták s arról volt nevezetes, hogy színésznőktől csak a szinoadon való drvé. nyesülést kivánta meg. — Elmaradt ember, mit érthetett ez a dolgá, hozl — mondaná « modern kor művésznője, akinek nem a színpad a fontos, hanem az, hoav minél gyakrabban beszéljenek róla. Hogy mit, az mellékes. Inkább valódi, vagy kitalált botrányt, szellőztetését • hálószobája tit­kainak, mert mindent elvisel, csak a hallgatást nem. Ha nem írnak róla, belehal. De dupla halál éri, ha megdicsérik a riválisát — Azt mondja, hogy a fiatal? Nem beszélne, ha ugy ismerné, mint én Még az elemiben jártam, olvasni se tudtam mikor ő már primadonna volt! Hogy szép és vonzó egyéniség? — Én már öltöztem vele egy öltözőben, na* gyon sokat tudnék mondani a fizikai tisztaságáról, a fehérneműiről! — De művésznő, maga elfogult! Hiszen... — Jó) van, ne 1« folytassa, ugy Is tudom, mit akar mondani. Hogy meggyőződött az ellenkezőjé­ről. Legyen nyugodt, nem csak mag«, sokan má­sok is. — Bocsánat.,. — Természetes, hogy tiltakozik, azért mégis el­árulta magát Na, mondhatom, sokra vannak ma­guk férfiak azzal a tisztasági érzékükkel. így megy ez tovább is. Annyi azonban hlao­nyos, hogy • sorok Írója mindig pontosan meg­tudta a színpad cstllarttnak legrejtettebb eze. mélyl titkát még a fehérnemflfe minőségét is. Csak dicsérni kellett a riválisa előtt, a többi főtt magától. Koning, a Gymnase Igazgató |a, szinte tűrhe­tetlenül kellemetlen volt viselkedésében az Ilyen civilben szereplő színésznőkkel szemben. — Mire való magának a színpad? Nevezze nevén a gyermeket, azaz a foglalkozását! Duverger kisasszony, ald szintén a színpadot használta fel egyéni értékének emelésére, — hiszen sok embernek csak az tetszik, aki a nyilvánosság tüzében perzselődik össze — már réa elhatározta, hogy megbosszulja magát Akkoriban Gramont Cademusse herceg. • szín­padi világ nagy habitüéje, volt a barátja és min­den, amit akarsz. Egy este Konlng véletlenül bevetődött a páholyukba, már nem akar vissza­vonulni. mert zavarná az előadást, meghúzódik hát csendben. A művésznő nagyon nyájas, meg van tisz­telve. de eszébe Jut valami. Odasúg hát * her­cegnHk, az eltávozik, majd hamarosan visszatérve, egy csomagot nvujt át Konlngnek. — Kedves direktor nr már régóta a¿ei ettem volna leróni a hálámat, amiért ofyan nagy meg­becsülésben részesiti az én kedves barátnőmet. Fogadia ezt hálám nagyon csekélv jeleképpen­Mikor az igazgató kinyitotta a dobozt, nem k< megrökönyödéssel vette észre, hogy libatollak vau­nak benne. A liba pedig minden Időkbea a buta­ságot jelentette, kivéve a capitoliuml ««etet, aminek azonban sose volt folytatása. Kétségtelen volt itt is a sértés, azonban az igazgató nem Jött zavarba. — Érdekes, mondta szeretetreméltó mosolygás­sal, hoi;y mi mindenre nem jön rá az ember, ha sokáig él Mindig tudtam, hogy Durerger kis­asszony művészettel szokta megko'ppasztaoi a sze­retőit, de hogy az én kedvemért Is gyakorolja ezt az érdekes sportját azt sose hittem volna. Bok

Next

/
Thumbnails
Contents