Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-25 / 294. szám

Hamerll kesztyűk nagg választékban legolcsóbb árakon h m bélelt kutyabőr P Férfi . „ „ 6'40 Estélyi és dlvatkesztyUk. Fűzök párisi modell szerint készülnek Garantált mselyem harisnya P Bundabolyhos nfii nadrág . „ Z'30 Habselyem fehérnemüek lesszebb kivitelben. KlanzáMér J. ^^ U mm OFLE ketsfyUinél. Uf nyelvújítási harc? Irta: Zolnal Béla Az Akadémia Magyarosan címmel nyelvhelyesség folyóiratot inditott. Nagy J. Béla szerkesztésében. Csak hetyeselnl lebet ezt a vállalkozást, ha nem megy kiadatlanul hever® tudományos munkák rovására. A szerkesztő és s főmunkatársak — Négyesy László. Zsíró/ Miklós — személye elég garancia ahhoz, hogy a mozgalom ne lőjjön tul a célon és ne térjen le a dilettantizmus utiaira. D' ujabban a sajtót is alarmirozták és kezd a mozgalom olyan agresszív jelleget ölteni, hogy érdemes megvizsgálni: vájjon megé-ie az esetleges győzelem a reápazarolt vérveszteséget. Ami a stilisztikai, mondattani, alaktani magyarta'anságokat és logikáH-mságokat. helyesírási hibákat illeti: teljes sikert kívánhatunk a hadjáratnak. Jó ha van egy magyarító szótár, amely kisegíti a riportert, ha nem tudja, mit jelent egy kö'keletü Idegen szó és esetleg abban a szövegben, amelyről S7ó van, jobban elkel egy meghonosultabb klfejerés. Jó. ha fölszinen tartjuk a nyelvről való gondolkozást, rámutatunk a stilusfinomságok árnyalati külőmbségeire és öldözzilk a vaskalapos Irály laposságait. De ha javítani akarunk, akkor legelőször Is a reformátornak kell jópéldával elöliárni. Ignotus a >Magyar Hírlapban« (^ec-mber IfO tocrgal é-e^teti hogy a nyelvti^ztnságra hívó szóitok maguk ls messze állanak a magyarosságtól és a stílus curlalisnak olypn iskolapéldáját mutat'ák, hogy ezt az lrmodort érdemes — édes magyar nyelvünk védelmében — megkorrigálnl. Baloldalt közlöm a nyelvtisztogatók »magyaros« fölszólitásalt, jobboldalt azt a szöveget ahogyan »magyarosabban* lett volna: nloatalotantt A Jé mney:"- ;í".->t fokoaott mértékben érvényesíteni kell. összhangba hozni a mozgalom elveivel é« javaslataival. Kérjflk * nyelvmftvelfl szakosztály megküldendő javaslatainak szíves fogadásit és lehető alkalmazását t'^anlgy kérjük a nyelvművelő szakosztály kladváryalnek stives fogadá»át (most mír ináanriseor <ztvea fogadását f> és Javaslatnak alkalmazását (ez ar •lkalmazás ls volt már az *18bM mondsfhantV Kérjük a nyelvjavttö "wxgalomnak a (t> közlei'ények és cikkek áltat valö '!; népszerűsítését. terjeszti és a nagykí>zön»éc nyelvérzékének felébresztést ( végfii a Magyarosan 'tejO folyótrat közleményeinek figyelemmel valő (fö 6 leses (• a má'o<'lk valrt! Msérését, annak (germaniz»MTj Ismertetését és a lap •jtntéait (MaggtirOtnhban) Trjunk Jó magva rsígpal, támogassnk ar. Akadémia mozgalmit, alkalmazzuk a nyelvhelyesség elveit és fopidji'k ma nyelvészek tanácsait. Javaslatainkat legközelebb megküldjük. Fogadja ezeVet színesen a sajtó és Igyekezzék megfogadni gyakorlati tanácsainkat. Pogadia ö-ömmel n'nyrlvmüvelö sz-kosztály (sainos, Ilyen csúnya neve van?} kiadványait (A aok ásftö M helyett szebb lett volna lgy:> Kérjük a sattót, népszerűsítse. terjessze a mmgalmat (Hogy mivel, at magrftól értetődik!1! Ébressze föl a friBpyközönség nyelvérzékét, kísérje figyelemmel a Magyarosan közleményeit, Ismertesse cikkeinket és ajánlja lapunkat .íz olvasóknak. Az uj nyelvújítási harc egyik főprogran*pontja az idegen szavak kiirtása. Kosztolányi Dezső irja a A nyelvtisztaságért című újságcikkébe" (Festi Hírlap, december 17.): Ha «em wónak aktnak »privát M munkát nyelvűnkben és legntábh 12.000 magyar szavunkat tottftk fötdónfutóvi éa munkanfikflltvé. Ez így nagyon szépen hangzik és a nemzeti színű ruhába öltözött frázissal odlőzus dolog lenne szembeszállni... De mégis, bármennyire örülünk, hogy Kosztolányi Dezső — Ady megtámadása után — végre egy táborba jutott azzal a tiszteletreméltó tudós társasággal, amely sokáig hűvös Ignorál ássál ment el az ő stllusujltó lírája, szentimentális realizmusa és világirodalmi műveltsége mellett; bármily szívesen látnók most végre beérkezni őt s halhatatlanok közé: mégis kénytelenek vagyunk elvi és ténybeli alapon szembeszállani ezzel a költői frázissal. Mindenekelőtt nézzük meg, mennyi idegen szót használnak maguk a nyelv javítók. (Most már nem merik purlstáknak nevezni magukat pedig nyelvjavitó lehet az ls, aki elfogadja az »idegen« szavakati Az egyik akadémiai fölszólalás kénytelen volt — minden purlzmuaa ellenére a következő »idegen« szavakat használni. olyanokat, amikre a nyelvjavttó szótárak más szavakat ajánlanak: publicista, stilisztikai, stílus, demokrácia, demokratizáló. De mehetünk tovább. Ha elfogadjuk elvi alapnak az Idegen szavak száműzését: akkor ml jogon fogadjuk el kiutasítás! dátumul az 1932-es évet? Kezdhetjük régebbről. Ha néldául az Árpádok korában már sikerrel működhetett volna egy nyelvtlsztitó hivatal, akkor Kosztolányi most nem beszélhetne nyelvMszfrrsáeról. lévén ez a szén magyar szavunk ls — szláv eredetű. De nem használhatnánk ma a legközönségesebb szavainkat olyanokat, mint ablak (szláv), abroncs (szláv), acél (szláv), agár (szláv), aggastyán (a latin Augustlnus-ból), ákác (latin), álnok (szláv)... Meg kellene tiltani a magyar parasztnak, hogy ne emlegesse az ősi fim&t, hogy virtus helyett használja a csúnya nyelvújítási erény szót, hogy mondjon le a méréstől és a traftkben árkus helyett ivpapirt vegyen. Illetőleg papírt ne fs vegyen, mert az sem magyar szó! Ha csak az a-betü keretein belül maradunk, Gombocz és Mellek etlmollóglal (taián inkább szófejtő?) szótára alapján könnyen megállapíthatjuk, hogy angyal,-ánizs, apáca, apacs (először Kozma Andor használtan. apró, árbóc, árlstom, árok. asszony nem magyar szavak. És aztán — argumentum ad hominem — Kosztolányi verseiből is száműzni kell a következő S7éo sorokat (kár volna értük, de önmaga kívánja): Hurrázzatok e nyári hajnalon... Korán keltem, telhiuom • rolót... Mtnt itfonfrban fájó óc«ka kelmék... Ballagtam hasa • rvrfnJoMMJ... Estembe Jut, egykor vidéken vőfény Voltam a cfíindcremtn a verőfény Táncolt... Nézzünk szembe azzal a tetszetne e* aemsgóg frázissal, hogy az idegen szavak földön futóvá teszik a magyar szavakat. Ez épen olyan politikai, hamis jelszó, mint ha azt mondanám, hogy Pe t r o v tc s-P etófl Sádor nem volt jó magyar ember, vagy hogy Gárdony l-Czlgler Géza sváb maradt vllágéletéber- hogy Babits szerb, Gvadányl olasz, Zrínyi horvát. Berezeg Ferenc, Tormay Cecil nem magyarok. Az idegen szavak gazdagítják a nyelvet és nem lesz miattuk földönfutóvá a régi szó, hanem az uj megmagyarosodIk A tesz szó nem halt kl a szláv csinál miatt és ma Jó, hogy két szavunk van erre a fogalomra, mert Jelentés külömbségabet fedezhetünk ki velük. Azt mondhatom például: »ha nincs ló. szamár ts megteáz!«, ahol a »csinál« szó nem használható; viszont például ebben a mondatban» »nem lehetne a dolgot visszacsinálni?«: a »viszszatenni« helytelen volna. Mennyi jelentésárnyalattal lett gazdagabb nyelvünk! A magyarnak van temploma és van egyháza. a német mindkét fogalmat csak a Ktrche-vel fejezi kl, a franciáknak ls csak ékítse e van, legföljebb nagy betűvel irja, ha eklézstát akar mondani. Apropos: az eklézsia szintén Idegen szó és ez ismét egy ujabb gazdagodása nyelvűnknek Népiesen nevezi meg a hivatalos Egyházat. Ezt a »nyelvtiszta« németek és franciák nem tudják utánunk csinálni... Vagy vegyük az aróma, illat és duft szavakat: ahány, annyiféle árnyalat. A pajtás, bajtárs me'lett az oláh cimbora. A munka mellett a szláv robot, a jegyes mellett a szláv mátka: ré;i gyöngyei nyelvünknek. Ki firtatja, hogy honnan vettük? Szent István koronáját, a magyar szent koronát is olaszok küldték mégis nemzeti ereklyénk... e Ifem érdemes folytatni a végnélkütl vitát. Higyjük el. hogy Pápay Sámuel, aki a magyír literatura esméretéről irt könyvet. Kazinczy, aki üldözte a mlsoxenlát: voltak olytn Jó magyarok. mint az a laposfejö beamter, aki a távbeszélőt, a társaskocslt, a mtttanrendőrt bejárást vagy a géperejű bérkocsit kitalálta. Éa e sorok írója nem érzi magát kevésbé magyarnak. mint épen Kosztolányi Dezső, »ki megtagadja nevének (Dcsidcri"s) múltját, a Stádium-iró Széchenyi szellemét és aki nem veszi észre, hogy amikor Széchanyi palotá\h<-tA beszél, akkor is latin azót használ, amikor pedig azt irja, hogy »Széchenyi palotájában szellemiségünk múltját kovácsolják* — tulajdonképen maga ls tót szóval üldözi • magyar szavakat.. ELEGBHS KBHBCSOHY UMH IS LEGELŐNYÖSEBBEN jnál vásároljon — (Kotsuih Lalos-sugánit S). NoggMnl gqarttst Telles szaisfossA«. ABC beszerzési helo.