Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-25 / 294. szám

m 25 Uf é vre afáMékn! dolgokat vásároljunk! világhiril cFb harisnyák és zoknik. tiln aaUérvédők. Pécsi HomerlI bőrkekeztyUk. Boka* Férfi és női fehérnemUek. Meleg alsóruhák. A - M .— Nyakkendők. Krepp de chln cjafiérvédők. Pécsi HomerlI bőrkekeztyUk. Bokavédők. Férfi kaia- Leqlobb áruk! Olcsó árak?K2ÍÍ22* pok és sapkák stb. ^ »egesscgeK. m Ernyők gyári ¿rákon. Külön kelengyeosztily. TKS Pollák Testvéreknél, ni C*ekonlc*-u. ti S(«chenyl-I«r. Találkozás az angyalkával Találkoztam sz angyalkával karácsony estéje Bajusza és nagy, kérges keze voM az angyalkának. csirmát viselt és rossz bekecset, a hóna alatt fenyőág illatozott Félszeg, suta kis ág. nem olyan formás, aminek a hegyébe oda lehet bigygyeszteni s kiterjesztett szárnyú papiros-angyalt. De fenyőág volt tagadhatatalanul, ha olyan suta és félszeg '.«. mint az angyalka, ski hóna alatt cipelte sötét, kfilvárosi uccák során... Először azt mondtam magamban: na, még Ilyen angyalt sem láttam. A bajusza csupa dér, (már ez is, hogy bajusza van!), a oslzmája szakadozott, a gúnyája rongyos; talán n" angyaloknál Is gazdasági válság van, leépítést... Angyal volt, csak álruhába öltözött, hogy fel ne Ismerjék és nehogy az örszemes rendőr leigazoltassa. Valamikor hófehér szárnyakkal, hófehér köntösben lehetett az angyaloknak fóldreszállniok Karácsony éjszakáján, mert akkor még jók voltak az emberek és örültek az angyalkáknak, akik békét szeretetet hirdettek... Hogy Álruhás angyal volt, as így derült M. Ment a házak tövében, csizmája sarka halkan kopogott, fis amerre elment, a gyermekek boldogan elmosolyodtak álmukban. Későre Jért már az Idő. Vastag köd pólyázta be az uocát, a gázlámpák fájdalmasan pislogtak. Az angyal szent énekeket dúdolt maga elé és ugyancsak szaporázta a lépteit. Időnként lecsippentett egy-egy tülevelet a szagos fenyőágról és megdobálta velük a *öté<t ablakokat Azok abban a pillanatban kivilágosodtak és bepillanást engedtek a szobák belsejébe. Az angyal benézett az ablakokon, azután fejcsóválva tovább sietett Néhány perc múlva megállott egy ház előtt. A kapu kilincsét lenyomta és belépett az udvarra. A leghátsó ajtó fedé tartott Lábujjhegyen óvakodott előre, a galyat elővette a hóna alól és meszsze maga előtt tartotta. Az ajtó melletti parányi ablak világos volt még. Azon betekintett és sokáig állt ugy, mozdulatlanul. Később megkoccintotta halkon az üveget a fenyőággal. A töredezett ablak ugy zengett mint as égi hárfa, ha angyalujjak érintik hnrjalt... Valaki bent balkan így szólt: — Hallod, itt van as angyalka... Aztán erősebben hallatszott ugyanaz a hang. — Jöjjön be as angyalka 1... A bajuszos an^ralka leguggolt a földre és falhoz támasztotta a suta ágait. Zsebéből mindenféle holmit szedett elő: fehér, meg priros gyertyadarabkákat, kóoos angyalhajat szaloncukrot, csörgö diót, édes fügét almát, azután mindezt a sok drága-ságot felaggatta a suta galyra. Nehezen ment a munka, mert az angyalka keze nagyon fázott... Amikor végre készen lett a nagy mü, az an^ralka a suta ág tetejébe egy sziporkázó csillagot erősitett... De bent már nagyon türelmetlenkedtek. — Hol van már az angyalka t Nem Is jött t: Tán... — Dehogy nem jött. itt áll biztosan az ajtó cfőtt, mingyárt be is lép, csak várj. Az angyal elmosolyodott, amikor hallotta a ntztatást. Valami ilyesfélét mondott a mosolya. — Nem jön? Jó ls volna. Várd csak ki, nemsokára olyasvalami* látsz, amitől eláll szemed, szád... És ahogy mosolygott és boldogan forgatta a diszes ágat, — im rsodák csodája! — egyszercsak eJtünt a bajusza. arcáról lesimultak a ráncok, csapzott, szürkésszinü haja aranyszőkére változott és hajában egy nagy-nagy csillag rngyogoM. Olyan fényességes volt a csillag, hogy megvilágította az egész udvart, olvajni lelietrlt volna a fényénél. A szakadt bekecs helyett hófehér köntös fedte a testét, saru volt a iábán és nem kopogós CM/rna; egyszóval igazi angyal volt. Szárnyak nőttek ki u hátából és azok segítségével repdesett az ajtó felé... Aranycsengettyüvel csilingelt és amikor meghallotta odalentről az örvendező kiáltást, besurrant a kis szobába... Mintha ezer villanykörtét gyújtottak volna meg, olyan világosság lett odabent egyszerre Az angyalka megállt az ajtóban és szépségesen széf hangon rázendített: — Mennyből az angyal, lejött hozzátok, pásztorok ...» PL 87.) I valutakolferes Dbt egyik ralt syanusltoftla, Szőke Gyuláné elmondja kéthónapos kálváriájának történetét I bécsi LandtsgerlcMtfll a megszűntető végzésig (A Délmagyarország munkatársától.) Szóké Gyuláné, a valutakofferes ügy egyik sokat emlegetett szereplője visszaérkezett Szegedre. Szóke Gyulánét — aki családja unszolására utazott el gyógyulást keresni —, azzal gyanúsították, hogy része volt a vahitáskoffer efrahlásásában. ö volt a „dolláranyós", akiről napokig beszéltek és akinek az volt a szerencsétlensége, hogy ugyanazon a gyorsvonaton utazott amelyen az áldetekthek Beuer Máriától állítólag elvették azt a bőröndöt amelybea 85 ezer dollár volt Szőke Gyuláné még ma sem tudja, hogyan került bele ehbe az ügybe. Megtört asszony Szekulesz József anyósa, akinek kéthónapl kálváriájára rózsaszínű végzéssel tett pontot a budapesti ügyészség. Megszüntető végzés. A kezei között szorongatja. Látszik, hogy nem szívesen gondol vissza az elmúlt hónapokra. — Bécsben rokonaimtól vittek el a rendőrségre — beszéli. Jöttek a különböző tortúrák. Hat hét a Landesgerichten, nehéz nap Hegyeshalmon, még nehezebb éjszaka a győri fogházban, azután két nap a Markéban. Szabadlábra helyztek... De tessék, ez mindennél többet beszél... Átnyújtja az ügyészség] végzést. „106848/1932. szára. Szőke Gyuláné ellen, mrtnt bűnsegéd ellen zsarolás büntette miatt a nyomor A« megszüntetem. Indokok: Nem merült fel bizonyíték, hogy Szőke Gyuláné Szekulesz Józseffel és Nagy Pállá! előre öszszebeszéM volna, hogy Bauer Máriától elvett bőröndöt átvette és helyette a saját magáét adta volna Szekulesz Józsefnek! és Nagy Pálnak, vagy bérmely módon Szekulesz József és Nagy P41 1902 szeptember 24-én Bauer Máriával szemben elkövetett zsarolás bftntettét szándékosan megkönnyítette, vagy előmozdította volna és miután bizonyítékok hiányában a további eljárástól sem várható eredmény, ezért a nyomozást megszüntetem. Kotsls ügyészségi alelnök." — Rehabilitálva vagyok — mondja Szőke Gyuláné —, de ki kárpótol ennek a szörnyű két hónapnak a szenvedéseiért?... — Ma sem tudom, hogy kerültem ebbe a rettenetes históriába. Arról a bizonyos vacsoráról — akármit is mondanak — egyedül mentem kl a pályaudvarra. A vejem nem kiséi« M és nem volt a vonaton sem. Valami fatális véletlen okozta, hogy Bauer Mária ugvanezzel « vonattal utazott. Mit tudom én, hogy Bauer Máriától hogyan és milyen körülmények között lopták el azt a bőröndöt. Csak éppen az nem megy n fejembe — eleget hangoztattam a bécsi rendőrigazgatóságon is —. hogy ha Bnuer Máriától már Kelenföldön elrmolték a valutáris koffert akkor miért csak vissznfelé ntaztábann tett Jelentést az esetről. Azt mondta Bauer Mária, hogy detektívek rontottak rá a fülkéjében és erőszakkal vették el tőle a bőröndöt. De ha a detektívek ugy léptek fel. hogv a kisasszony bőröndjében valuta van és azért viszik el a koffert, akkor miért nem szállították Ír a vonatról Raner Máriát? Ez nem tűnt fel a kalauznak, akit Bauer Mária segítségül hívott a detektívek ellen* A vilutáskoffert elvitték és a kisasszonv ott maradt?... — Laasnitzköhén üdültem orvosi rendeletre. Nem volt maradásom. Bécsbe utaztam — folytatta Szókéné —, egy Béos molletti szanatóriumba akartam magam felvétetni Két osztrák detektív Jött értem. Fogalmam som vott, hogy mivel vádolnak. Kora reggeltől késő déluttoig várakoztattak a rendőrigazgatóságon. Akkor értesültem osak, hogy miről van szó. Felháborodásomnál csak kétségbeesésem volt nagyobb. Azt sem tudtam, hogy a vejem akkor már le vott tartóztatva. Az egyébként rendlrivttl udvarias osztrák rend* öriszt ezt Így adta tudtomra: — Hiába tagad. Szekuleas már fe van tartóztatva, Itt öl a foghátbaa... — Nem tudtam válaszolni mtnl abogy minden' re esak nemlegesen válaszolhattam. Nem tudtam as ég-vllágon semmit El H engedtek a bfesl rendőrségről. Ds azután njből eljöttek értem és akkor már ott ls tartottak. Szinte exkuzAlták magukat hogy Ok nem tehetnek semmiről, a magyar hatóság kérte letartóztatásomat Le voMam sújtva és nem tudtam mi less velem. Hléba tiltakoztam és hangoztattam ártatlanságomat iddsértek a Landesgerichtre. A legelőzékenyebben bántak ott velem, amiig csak kiadatásom meg nem történt — Az nt Bécstől Budapestig Mrtönőrök Is <efekthrek között egy örökkévalóság volt Egy evangélikus papot hoztak velem együtt Budapestre, az Igyekezett vigasztalni. Győrben agy pts»> kos cellába zártak, valami némberrel. Szerencsére egy, de soha <4 nem felejthető éjezakána volt szállásom a győri fogház. Jött Budapest, két napig az ügyészség foglya voltam, azután tudtomra adhatták, hogy szabadlábra helyesnek. Most pedig megkaptam a végzést hogy meg—SaiaMék ellenem az eljárást... — Meghurcoltak, megaláztak, — halkul sl s hangja Szőke Gynlánénsk —, ds as Igazság kiderült Mint a villámcsapás, ugy hatott rám a valotáskoffer elrablásában való részesség gyanúja. Valósággal megrökönyödtem, amikor meghallottam, hogy mivel vádolnak... Most végre Itthon vagyok — de ki kárpótol az elszenvedett rettenetes hetekért?.., (gábor.J Herendi norcellán dísztárgyak, étkezők észletek kizárólagos képviselete RelcO Mór és t-a tt1. eredeti a\drl drahon Kelemen u. 11. ZONGORÁJÁT r»»k ott tcitt". «hol * ceg de» IcnnAllAtaunnt garantálja. 2no (UrfthMl *1M raktArim m«ty*a W •ríllltott áraim,lejjinbb min«»«*« TT** mAnynlm minden tirínTt feltétlen elégítenek. *• * Kednezfl ff*ef#sf felfé/elekPianlnok. HarmónlmmoK. DEHHAL ssrsr ryvoniág lernurrobh fongcrftOseM Badaped, vm„ Békécsi-at 19. tele«.