Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-25 / 294. szám

olcsóbb mint otthon."*! Regéli v. ussona SO flll. Tea, káré, méz, vaj, kifli. Estén kint ori k»i«ns4f 'átogatja. Hidecr Taesorik. Kti nn terem. Cltv fctrt dtt lnd Béla tfeta Mwlatat attikai. Imperial-kávéház Falu és város-egymással szemben? Irta dr. Kertész Béla Védtelen bajainkhoz valóban nem hiányoznék egyéb. minthogy a társadalom k ilönböző *é!egei egvmással szembe forduljanak. A falu és a város ellentétét tompítani áthidalni c'sőrangu kormányzati feladat voln*. Az utóbbi idők intézkedései azonban éppen arra alkalmasak. horv ellentétet támasszanak a városi polgárság és p. falu népe között. A város, polgárság: kereskedők, iparosok, lateínerek lái-sadalma jól tudja, ho-jy n magyar gazdasági piramis legalsó, de egyben legszé'esebb rétege a mezőgazdaosztály, amelynek Tvarapodás/.n, jólétén épül fel az egész magyar gazdasági étet Ezt a gazd -osztályt sejteni. talpraállitenl oly kormányfeladat, amelynek prioritá át a többi foglalkozási ágak is elismerik. De ez a támogatás, amint nem lehet kizárólagos és egyoldalú, ugy nem vonhatja maga után a *öbbi foglalkozási ágak károsodá?át, terheinek növekedését sem. A mezőgazdaság érdekében ki"e;tett egyol<íalu kormányzati gondoskodás pozitív és negatív irányban is érvényesült. Juttatott a gazdatársadalomnak pozitív vagyoni előnyöket, mert minden' eszközzel előmozdította a termelést. Különböző agrár akciókból s^á-mazó kölcsönöket és Ingyenes juttatásokat, telepítések révén házre'krket, vámszerződésekben kedve ményeket kaptak a gazdák, hogy magát a bolettát utolsó sorban említsük. Negativ irányban a gazdaterhok könnyítésére törekedett, kamatmérséklést és egyoldalú moratóriumot nyújtott a mezőgazdaságnak. De vájjon m«ddlg tart még a falu megsegítésének prioritása? S mit tettek a gazdáknak nyújtott ernyők mellett a városi lakossá-* gazdasági talpraállitása érdekében? Vájjon történik e valami előkészület itt Szegeden, hogy legalább tavasszal meginduljon némi gazdasági vérkerirgés? A városokban a termelőmunka az állam és a közületek hathatós támogatása nélkül megindulni nem tud. A megriadt és megbénult magántőke csak az állami és hatósági inícíativa nyomában és csak a jóínduJatu, segitő hatósági támogatással indulhat meg termelő utján. Nem lehet egyik oldalon a devizakorlátozások, az egész magyar hitelszervezet központi Irányításának rendszerével, a behozatali és kiviteli engedélyei:, az export és import egészen állami szabályozásával az egész gazdasági é'etet valósággal államosítani, az etatizmus teljességét kiépíteni, a máMk dinlon azonban, mikor a városok gazdasági közvéleménye az államtól a termelő munka rregindi•ammmmmmmmammmmmmmmmmmi^mmmmmmmmmmmmam B. B. 12 Ez három jel már átment a köz-| tudatba. Bristol Budapest 12 —" P-ért ad naponta nagyon jó szobát elsőrangú ellátással, A vendég mind:n kényelmét megtalálja. Délután és este tánc. 8 A bárban intim hangulatos esték. tását sürgeti e követe'méavekkel szemben arra a kényelmes álláspontra helve-kednl, hogy a kormány a »gazdasági liberalizmus, a lalssez fairé« elvét vallja, segítsen a magángazdaság önmagán, ugy, amiként tud. Ezt a közgazdasági politikát a városi élet közeli összeomlásának veszé'ye nélkül folytatni nem lehet. A mostohagyermekeknek a kedvencekkel szemben so' sror csak kisebb falat jut osztályrérziil. de hogy a mostohagyermekeket az asztalhoz se enged/ék, egészen klvétetes esetnek s'.'cnit. A favoritpolitika azonban ott v?Mik különösen veszélyessé, amikor az egyik oldalon nyújtott előnyök a másik oldal rovására történjek. A gazdamoratórium már oly előny a gazdáknak, amelynek árát a kereskedő, iparos és pénzintézet fizeti meg. A kereskedő, iparos éa bank hitelező és adós is egy személyben. Követelését a gazdaadóssal szemben be nem hajthatja, de ő saját hitelezőjével szemben kötelezettségének teljes mértékben eleget tenni tartozik. Hogy a gazdasági étet ezzel a nagy belső ellentmondással hová halad és mivé fajul, azt a mindennapos élet a maga ezer apró jelenségeiben szomorúan tárja elénk. S vannak aggodalmat keltő jelenségek, amelyek azt a hitet látszanak kelteni, hogy az egyenlő közteherviselés alapvető alkotmányjogi elve is megrendült. íme, a nyomor enyhítésére szükséges ínség járulékok terhét kizárólag a városi lakosság viseli. A kis, körúti kereskedő kétszeresen adózik,a nyomor enyhítésére inségjárulék cimén, egyszer kereseti, másodszor jövedelmi adója révén. És itt van ujabban a borfogyasztási adó leszállítása, amrlyet a termelőtársadalom harcolt kl magának, de amelynek a városi háztartásokban jelentkező hiányát pótadó emelésével, tehát a városi lakosság vállaira nehezedő teher további növelésével kell kiegyensúlyozni. Jól tudjuk, hogy minden vagyontárgy értékét valóságos tiszta hozama Tarjányi József az (A Délmagyarország munkatársától.) A kecskeméti törvényszék fogházában egy fiatalember tölti a büntetését, aki viharos múltra tekinthet vissza. Hamarjában maga sem tudná megmondani, hogyan is hivják, egyszer Tarjányi Józsefre keresztelte magát, máskor az egyszerűbb hangzású Kozma Mihály névre hallgatott, de ezek mellett sem maradt meg és egymásután nyütte a neveket, Egész kollekcióra való nevet gyűjtött már össze és az időközönkint megtartott főtárgyaiások során kiderült, hogy a derék férfiú 16—20 névvel «terelte fel magát Mivel bűncselekményeinek javarészét mint Tarjányi József követte el, az alábbiakban is ezen a néven fog szerepelni. Tarjányi József ai Alföld hét vármegyéjében a szélhámosságok, lopások, betörések, kassza fúrások esré«a sorát követte el. Elkerült Szegedre is, ahol mint hajózási vállalkozó tünt fel. Ebben a mindégében azután befurakodott egy család bizalmába és szívélyes, modorával annyira behálózna a család tagjait hogy örökbe fogadtatta magát, sőt később hozzáadták örökbefogadó apja feleségének a húgát Tarjányi eleinte Igen rendesen viselkedett. O'thonülö, szorgalmas ember volt, imádta feleségét, stb Az ifjú pár boldogságát semmisem zavarta addig, amíg Tarjányi egy napon minden bejelentés nélkül eltűnt hazulról. Senki sem tudta, hol, merre jár, azután két-három napi távollét után betoppant. Egy darabig otthon volt, azután ismét elment és a gvanus eltűnések egyre sűrűbben is métlödtek. végül vissza sem jött többé. A családot lesújtotta Tarjányi eltűnése, teltek a helek, hónapok, de a férj nem került elő. Azután egy n?-ion az itthagyott fiatalasszonynak egy kecsszabja meg. A pótadónak minden százalékkal való növelése ezért a városi ingatlanok értékét csökkenti, — tehát nemzeti vagyont semmisít meg, ezenfelül hitelrendszerünket Is megrendíti. mert csökkenti a kihitelezett kölcsönök fedezeti alapját De mintha nem csupán a város és falu, hanem az állam és a községi közületek is szembe kerültek volna egymással. Mindenik görcsösen, önzőn, a másikkal nem törődve, egyedül a saját háztartása Ideig-óráig való biztosítására törekszik. Az állam megvonja segítő kezét a városoktól, a városok az államot Illető adókból követelnek részesedést a jelentkező háztartási deficitjük fedezésére. S e nagy versenyben megfeledkeznek arról, hogy minden szükséglet csak egy közös forrásból, az adózó polgár folyton üresedő zsebéből elégíthető ki • hogy az Aranyat tojó tyúk lafontalnel szomorú meséje ismét valóra válhatlk, ha a polgárságtól csak követelnek, de támogatásával, felsegitésével nem 1 törődnek. A közteherviselés frontján sürü egymásutánban hullanak el a harcosok s a gazdasági é'et kiszikkadt hadtápterüktéröl nincs utánpótlás, nem jelentkeznek uj azistenclák, melyek az elhullottak terhét átvegyék. Eljutottunk végre oda, hogy leomlanak a falu és város közötti ellentétek, a városi polgár és a falusi gazdálkodó mesterségesen ellenté'essé tett érdekei között a teljes anyagi leromlás végzi el a nagy kiegyenlítés munkáját. Az erőben és számban folyton csökkenő még fennmaradt adóalanyok megfeszített erővel sem tudják a közületek nagyjából változatlanul maradt terheit viselni. — A gőzgép feltalálása előtt gályaevezősök hajtották a> hajókat S ha a nyilt tengeren az evezősök közül egyesek kidőltek, megmaradt társaiknak kellett az elhullottak terhét és munkáját is átvenni, hogy révbe vezessék a hajót A modern gályaevezősök sorsára mi megmaradt adóalanyok nem pályázunk. de nem Is vagyunk már erre többé erőben képesek. Egyetlen megoldás kínálkozik csupán: a költségvetések kiadási tételeit kell leszállítani, — a hajó terhén kell könnyíteni. ;9aiföldi haramia" keméti újság került a k«aft% ahol „Kifogták as Alföldi Haramiát" cím alatt hosszú cikk számolt be a fiatal férj dolgairól. Valamelyik csongrádi községben a postahivatal kasszáját túrta meg, Fél egyházán betörésekben „dolgozott44, Makón lopott, hosszú bünlajstrom következett, a felsorolt valamennyi estet Tarjányi követte d, akinek fotográfiáját ls élethűen közölte as újság. Az áruló fénykép láttára a fiatalasszony az első megdöbbentő meglepetés után beadta • válópert Mindenáron válni akart, de minél gyorsabban, hogy mielőbb megszabaduljon a nevétől Itt kezdődtek a bonyodalmak. A törvényszék ugyanis akárhányszor megidéztS Tarjányit, a tárgyaláson nem jelent meg. Nem pedig azért, mert nem találták. Azt tudták, hogy letartóztatásban van és büntetését töltt, oe hogy milyen néven szerepel a börtönben, többszöri kísérlet ntán sem sikerült megállapítani. Meg a börtönben la hamis név alatt fiit Tarjányi, ugy hogy a válópert el sem lehetett kezdeni, ötször ment Idéző öt különbőz« névre a fogházakba; ötször jelentették vissza: ilyen nevfl foglyunk ninca. Végr* hosszú hónapok után Tarjánvl néven slkertlt s fogházban megtalálni az alföldi haramiát, akit azonban — tekintettel számos szökési kísérleteire — nem hoznak Szegedre, hanem a fogházban hallgatják ki. Hozzátartozik még ehhez a történethez as Is, hogy a fiatalasszonyt sflrün felkeresték más városokból való csinos hölgyek, akik valamennyien Tarjányihoz való jogukat hangoztatták és követelték, hogy a feleség mondjon le férjéről az 6 Javukra. Könnyen lehetséges, hogv szegedi feleségén kivül meg néhány hölggyel is kötött házasságot. POROSZ Snb™ KOKSZ, HAZAI SZENEK, E-¡SS TŰZIFA épOtm/ía, oiaiolotdri, ptdoxitriot nuMtderet O E S Z K A, it Oitie« keaitayltf k 28 WILHEIM TESTVÉREK SffittVSrg-SttZSttSSZtti