Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-25 / 294. szám

Gondolatok a közigazgatás reformfá&oz Irta Sxivessy CeQel Ax ntóbbl Időben a nagyközönséget is érdek­lik már a közigazgatási kérdések. Mindenki jól tudja, hogy az a jó közigazgatás, amely mo­dern, a kor színvonalán áll és gazdaságos. A most érvényben levő közigazgatásunk történel­mi fejlődés eredménye. Szent István két oly intézmény? adott a nemzetnek, amelyek a ma­gyar állam kiépítésének és fennmaradásának biztos alapját képezték. Az egyik volt a ki­rályság rendszere, a másik a varmegyei rend­szer. Az első király két hatalmas alkotásánál a nyugati mintákat vette alapul. A magyar nem­zet alkotmányos érzéke a hűbéri állomoktól kölcsönzött magánjogi szerkezetű intézménye­ket tiszta közjogi tartalommal töltötte meg. így lett a királyságból alkotmányos királvsng és a királyi vármegyéből vármegyei önkor­mányzat Általános az egész világon az önkormány­iát iránti törekvés, ami különös lendületet Né­metországban vett, mert ott a végrehajtó ha­talom központi szervei még a birodalmi gyű­lésnek aem tartoztak felelősséggel és igy a végrehaj'ó hatalom nemcsak centralísztikus, de tel jesen absolutisztikus is volt Az angol nemzet mellett a magyar nemzrt volt ez, amely a közszabadságokat" az állami hatalom minden nyilvánulásában a legnagyobb következetességgel egyformán valósította meg. Nálunk azonban, a háború utáni fejlődés mellett a helyzet az. hogy amíg az autonómiák jelentőségét mindenütt hirdetik, addig a való­ságban az autonomía tulajdonképen teljesen megszűnt. A központosítás olv nagy fokú, ho^­az autonomía tula jdonképeni feladatkörét,a költ­ségvetési jogot is a központi hatalom a maga "észére foglalta le. Csak a legutóbbi időben láttuk azt, bogy Szeged város törvényhatósága hosszú vita után a következő évre letárgyalt költségvetésében megállapította azokat a kereteket, amelyek ~4rosi költségvetésének fedezésére szükségesek. Ezek után a költségvetés tételes törvényeink alapján felkerült a belügyminisztériumba és ott mégegyszer letárgyalták. Jelen voltak So­mogyi Szilveszter polgármester, a városi pénz­ügyi tanácsnok és a városi főszámvevő és lé­nyeges változtatások történtek a költségvetés­iben. különösen abbin a tekintetben, bogv a pótadót magasabb tételben állította be a köz­ponti kormánvzat Nem kifogáskép. nem kritikakép állapítottam meg ezt a tényt de látom és mindenkinek be kell látnia azt. hogy az autonomía mai álla­pota változásra szorul. Magasabb szemszögből és áttekintésből gyakran máskép lehet és kell megítélni a kérdéseket, mint azokat az egyes közületeknek képviselői látják. Tyler mai je­lentősében is rámutat e kérdésre, — mondván — ..a marvnr adófizetőt továbbra is terhelni Belvárosi Mozi Ma, vasárnap Hurrá, ana vagyok Kitti 1)5 vipiátAk. Főszereplők: Valpft A. Kóberla, Cucle EnoMscS, Ccorg Alexander, Ida WUst. Aionkivtii Kísérő műsor. Előadások 3. ••>, 7, fl Arakor December 26- lg. hétfőiéi csOtörtöktg A fehér démon Ka'endos történet a moifium és kokaincsempészeV világából. — Főszereplők: Hans Albers, Gerda Maurus, Trude von Moló. ArontivQI: Aklegészliő mii sor. E'íadások I.AIfór 3,f\ 7. 9. hélkőmaD 5.7. 9 órai« fogják a helyi kiadások, amelyek nem bírálat­nak el elég szifjruan." Viszont azonban ilyen körülmények között gondolkodóba kell esnünk afelett hogy a tör­ténelmi fejlődés adta, de ujabb törvényekkel deformált önkormányzati szervezet megfelel-e a mai kor gazdasági és jogi követelményeinek. Ez a kérdés különösen azért aktuális, mert igen nagyok azok a költségek, amelyeket a vár­megyék, továbbá a községek és városok háztar­tása felemésztenek. Maga a tula jdonképeni nem állami közigazgatási tisztviselők létszáma a legutolsó statisztikai kimutatás szerint 91.507 személy és így könnven elképzelhető, hogy az az adminisztráció milyen sokba kerül. A kormányelnök programjába is felvette e kérdés megoldását, ugy, hogy a közigazgatás racionalizálása küszöbön van. Egy újságcikk keretébe természetszerűleg nem 'szoríthatók bele azok a szempontok, ame­lyek a közigazgatás racionalizálása szempon!­j'ából irányadók, a közönséget az-mban ez a kérdés elsősorban abból a szempontból érdekli, hogy adókban ugyanaz a polgár viseli az álla­mi, mint az önkormányzati költségvetésnek ter­heit — tehát olyan nagy és kettős terheket amelyeket a termelés folytonosságának veszé­lye nélkül már úgysem tud sokáig elviselni. ' Felmerült az a gondolat is, hogy egyes gazdagabb közületekben kisebb, más közületek­ben pedig, amelyek sa ját nagyobb ingó, vagy ingatlan vagyonnal nem rendelkeznek — na­gyobb pótadót kell az egyes polgárnak viselnie, igazságtalanságnak látszik az. hogv ugyanaz a magyar állampolgár, aki véletlenül Vásárhe­lyen lakik és folytatja gazdasági létét nagyobb terheket visel, mint az, aki Szegeden, vagv Pé­csett lakik. Itt kiegyenlítést kell keresni és ta­lálni. Egyáltalában feltűnő az a dualisztikus rend­szer, amely a magyar közigazgatást jellemzi. Nálunk tel jesen el volt határolva az állami köz­igazgatás az önkormányzati közigazgatástól; a közigazgatás épületének nem volt egységes ter­ve, fejlesztésének nem volt az állandó és a mo­dern élet haladásához alkalmazott vezető gon­dolata. — mondja Magyary Zoltán — és az ál­lamháztartást képviselő hatalomgyakorlás gyakran ellentétben volt az önkormányzattat mert egy olvan dinasztia alatt éltünk, amely egy más országban is uralkodott és igy az volt a természetszerű óhajtásunk, hogy legalább a magunk portá ján legyünk urak. Minthogy azonban a dualisztikus államforma «r Ausztriával való közösség megszűnt — a dualizmusnak az állami ós illetve az önkor­mányzati szervezetben való következetes ke­resztülvitele szintén nem nemzeti szükséges­ség. A megtakarítás lényegét tehát abban látom, hogy a tulajdonképpeni állami feladatokat tisz­tára az államnak, az önkormányzati feladato­kat pedig az önkormányzatnak kell viselnie, ami által feleslegessé válik az. hogy ugyan­azon intézményeket részben az állam, részben az önkormányzat tartsa el, illetve igazgassa. Igy például az önkormányzati adóhivatnlok megszüntetését lehetségesnek tartom, mert a városokat, az önkormányzatot megillető adóbe­vételek egyszerű átutalási rendszerrel a váro-s pénztárába folyhatnak be. Feleslegesnek lát­szik a többféle iskolafenntartást rend­szer. stb. A polgárság önkormányzati terheinek leszállítására a közigazgatás egész terén számtalan intézkedés foga­natosítható és az itt felhozott akót csak a kér­dér megvilágítása céljából jelöltem meg, — De a közigazgatásnak az is feladata, hogv fd legyen, márpedig, az a közieazíralás.. amelvben az ecyes nolgárok érdekeinek érvényesítését és megvalósítását csak nagy és nehéz küzdelem­mel érhetik el — 'Jónak és modernnek ko­rántsem mondható. Minden más müveit államban s közigazga­tási bi;.V;l<odás rendszere feíleltebb és előre ­haladottabb, mini nálunk. Elgondolásom rint az ügyek két részre oszlandók: 1. szemelv! ügyek. 2. gnzdnsád üsrvek. A személy? űgvek KHKB§"PASZTi> ^ JjlnNlIa** v' ^WWPWB a legjobb cipfipaszta. Követelje mindenütt! keretébe tartoznának pl.: 1. állampolgárság, 2. községi illetőség, választhatóság, választó jog. stb. A gazdasági ügyek alá tartoznának mind­azok az ügyek, amelyekben a polgár, mint gazdasági alany köt magánjogi ügyleteket a kö­zülettel. A személyi ügyekben egyfokú határo­zathozatal legyen csupán, amely I. fokú elin­tézés ellen ugy az önkormányzat mint az ér­dekelt polgár az alsófoku közigazgatási bíró­sághoz élhessen jogorvoslattal, amely azután jogérvényesen és végérvényesen dönt, kivéve azon nagyon kevésszámú ügyekben .amelyek­ben esetleg a felsőfokú közigazgatási bíróság­hoz felülvizsgálati jog volna megadható. A ma­gánjogi ügyekben természetesen a kir. bírósá­gok rendes peres utján érvényesítheti jogát a polgár az önkormányzattal szemben. Termé­szetszerűleg személvi természetű anyagi kérdé sekben is az • alsófokú közigazgatási biróiSg dönt (nyugdíj, kegydij, fizetés, stb.). Egy nagy kérdésnek egészen kivonatos pontjait igyekeztem a közönség elé tárni, ugy hiszem azonban, hogy ma nincs égetőbb kér­dés ebben az országban, mint amely a gazdag sági válság által annyir asujtott polgárságnak terheit enyhíti és a jog biztonságt fokozza. A közigazgatási törvény javaslat most van elő­készítés alatt, ha azt ismerni fogjuk, kétségte­lenül nagy és érdekes vita fog megindulni, de addig is kell, hogy a magyar társadalom, amelynek minden* tagja teljesen összeforrt « magyar jog évezredes fejlődésével — gondol­kozzék e kérdések felett * E kérdések sorsdöntők és ha rendezésre Ke­rülnek, ujabb évtizedekre szabják meg a nem­zet jogi, kulturális és gazdasági fejlődését Korzó Mozi December 2^-én vasárrop r Ktv&ló uldonsAq T Ellen a szerelem beszélő, zenélő és énekes violát ék 8 felvonásban. Főszereplők: Mlchnel Bohnen, Olga Csehova és Ralph A. Róbertt Ezt megelőzi Az Igazi u t bCnOgyt dráme 8 felvonásban. Előadások 3. VA ét Vi9 órakor. December 26 án hétfőn Két nagy attrakció: CIRKUS KID (A cirkusz gyermeke) Mista filmregény. Főszereplők: Helene Costelló és Joe E. Brown Azonkívül: A zOIdszemU detektív Scherlock Holmes mesterdetektlv legújabb kalandfai Főszereplők: Betty Bird, Suay Vernon *» Paul Hflrblger Elóa^ésok 3. »/<S és Vi9 órakor. ÍKT UJEVIAJANDEK SZEGSZARDYNAL VEGYES K&BTJS:

Next

/
Thumbnails
Contents