Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-25 / 294. szám

XU.25 t<VigQ kérdésben, han*m a körgyttlée többségének komoly előkészítés utján kimunkált akarata. A szegedi pártszerve kedés azonban nem tudta megteremteni a pártok harrá i?k ezt a legelső feltételét sem. r.em tudta megteremteni — a szociáldemokrata csonortot ki véve, — sem a jobboldali, sem a baloldali párt. A többséql párt hrakclál • többségi párt, (valamikor ugv mondták hogy Ntgi/sregedpárt) kerefei között tovább folytatják különállóságukat. A Nagysreged-párt csak keretet adott, ez a párt volt az Óceán, amelyben azonban állandóan s állandóan különböző irányban folydogáltak és keringtek a Golf-áramlatok. Van külterületi áram, van keresztényszocialista áram, külön csoportja van a kisgazdáknak, vaa egy kaszinót csoport « összetartozóknnk érzik magukat a katolikus kór exponáltabb tagjai is, a dé'vldékl otthonnak ls látható szervezete van a párt keretein be lül s van egy centrum Is, melynek tsgjalt a korábbi uralom személyes vonatkozásai tartották össze. Amikor a polgármester a minap arról beszélt, hogy Szegeden az egységes párt nincs megszervezve, bizonyára a többségi pártnak erre az atomizál tságára is gondolt. Nem mondjuk: megtörtént az Is, hogy a többségi párt egyes frakció! egyformán szavaztak. de ez az eset meglehetősen ritka jelenség maradt a közgyűlés életében ás sohn nem történt az meg, hogy titkos szavazás esetén is egyformán szavazott a közgyűlés többségi pártjának minden frakciója. Az egyes frakciók részletes jellemzésére alig van tér. Nem lenne pedig érdektelen a szegedi kö^é'et vizsgálója számára kutatni azt, hogy mi jellemzi a közgyűlés többségi pártját alkotó s egymással olykor szembeálló csoro-tok mükö 'ésít? A centrum, — innen került ki a kisgyűlés többsége s arról még egyszer külön keli irnl. hogy a kisgyűlés mennyire nem fejezi ki a közgyűlés akaratát, felfogását és hangoltságát, — mindig rendelkezésre állott a polgármesteri, vagy főispáni kívánságnak, olykor a bizottságban Igyekeztek módosítani az előterjesztett javaslatokon, de ha ez nem sikerült, mindig deferáltak a városi vezetők állásfoglalásának. E tekintetben nem volt különbség közöttük és a kaszinói csoport között, bár sremélyi ellentétek nagyriikán meg is nyilvánultak. A külvárost párt sokat veszített három év alatt színéből, lendületéből és különállóságé bóL Minden más frakció jobban meg tudta őrizni különállóságát, mint a külvárosi párt. Nem igé-t sok taktikai sikert az a magatartás, amelyik a közgyűlés termében támaszt nyújtott annak a várospolitikának, aminek a közgyűlésen kívül ellenzéke volt. A délvidéki otthon közgyűlési tagjait az elevenség, a kezdeményezés frisseségének s a szivósság lankadatlanságának erényei jellemzik, mindig többet értek el, mint amennyit ez a csoport tagjai számát tekintve elérhetett volna A keresztényszocialisták sokszor lepték meg a közgyűlést állásfoglalásuknak radikalizmusával s követelésük bátorságával, mindig tiszteletreméltó elvi álláspont szolgálatában szólaltak fel. amivel szemben a katolikus kör exponersn olykor személyi tekintetekkel engedték magukat ve zeftetni. A gazdablokk vezetésében állapitható meg a frervezetleuségnek legtöbb vétke A kö'gyűlés kisgazda tagjainrk padsorából sokszor lehetett hallani é-'elmes, józan, mérsékelt, de az osztályérriekrket hiven s nem egyszer sikerrel \ élelmező felszólalást. Ahányszor a közgyűlés tanújelét látta annak, hogy mennyi értelem, mennyi tehetség, mennyi közéleti érték nyilatkozik meg a gazdablokk egyik másik tagjának felszólalásában, mindannyiszor fájlalhatta a-t. hogy a kisgazdák politikai ve-.etés tekinte é'-en teljesen magukra maradtak s a politikai irányiíás a kisgazdákkal es tk akkor törődött, amikor kortescélokra lehetett őket fel haízr.á'ni egyébként azonban kortesek ke ebe £dta át a vezetést és irányítást. Ez is egyik o'<a annak a nem egy esetben feltüné.t keltő jelenségnek, hogy a közgyűlés kisgazda tagjai olykor a saját erdekeik ellen ioglaltak ¿ihást. •ff' «TB. Sl'JÍUI TBI »LCCOLCjdABMN DÍJTALAN BCnuTDTAt TISZA IAJOS KORÚT A liberális párt ha ob jektívek akarunk len'ti szintén nem mutatja a szervezettség képét. Ennek a pártnak tagjai között sincs teljes érzelmi és meggyőződésben harmónia s ez a különbség leginkább a párt virilista és választott tagjai között mutatkozik meg. Sem gazdasági, sem politikai kérdésben nem mutat a párt egységet s olykor a legnagyobb szenvedelmességgel harcolnak egymás ellen a liberális párt tagjai. A meg nem alkuvó helytállást olykor az indokolható, olykor az indokolhatatlan kényelmesség igényei erőtlenitlk meg. A pártnjk leghatásosabb propagandája a közgyűlési szereplés lenre s ez a párt könnyelműen mond le a propaganda s az agitáció leghatályosabb eszközeiről. Nagy hiba az ls, hogy a párt tagjai nem látogatják eléggé a közgyűlést. Nem egyszer fordult elő, hogy komoly eredményeket lehetett volna elérni, ha a liberális párt tagjainak legalább fele jelen lett volna a közgyűlésen. Négy tői-hatig azonban a polgári elfoglaltság tartja a közgyűléstől távol a liberális párt tagjait, hattól hétig pedig a kávéház okoz nehéz konkurrenciát. Nem egy döntő jelenr tőségü kérdésben fordult elő, hogy a liberális párt tagjai, miután egymás ellen felszólaltak, egymás ellen szavaztak is. Még politikai kérdésben is súlyos nézeteltérések merültek fel a közgyűlés nyilvánossága előtt a párt tagjai között. Pedig gondolni kellene arra is, hogy mi lesz ennek a pártnak jövöje, ha a szervezetlenség tovább lazítja a párt erejét s ha a közgyűlési szereplés inkább ellenpropagandája, mint propagandája marad a mai pártszervezetnek. A szociáldemokrata párt közgyűlési frakciójában a fegyelmezettség hibátlan, a frakció elvégzi azt a munkát, amit ezen a közgyűlésen elvégezhet, a párt törekvései s a párt taktikája szabják meg mindenben a közgyűlési frakció tagjainak mindig egységes állásfoglalását A pártok munkfi|a nem mutat egységes képet, vannak Jelentő« kérdések, melyek kimeritő tárgyalásban nem részesülnek s vannak jelentéktelenek, amelyekkel érdemükön túlmenően foglalkozott a közügy ülés. Nincs azonban arra tér, hogy a közgyűlés munkájával részletesebben lehessen foglalkozni, egy két megjegyzésre kell összeszorítani a mondandókat Párfok versengése a népszerűségért — ez az első szembeötlő Impresszió a közgyűlés munkásságával szemben. Nagyon kivételes esetben hanyagolták el a közgyűlés felszólaló tagjai azt a hatást, amit beszédük és állásfoglalásuk kijeié kelt. A közgyűlési pártok munkája sok tekintetben már az örszaggyűlési képviselöváhs-fások < lö'cészitésér» irányul s ez a munkásság sokszor keltette azt a látszatot, mintha csak a tanyai szavazatok megnyerése lenne a fontos. Nincs a közgyűlésnek egyetlen frakciója sem, amelvlk tejesen elhanyagolta volna azokat az alkalmakat ámelyekkel a tanyán elért népszerűségüket fokozhatták. A városi polgárságot elég sérelem érte ebből a vetélkedésből, ami annál károsabb volt. mert abból a hatósági jogokat gy korlók ls igen gyakran kivették a részüket. Ebben a versengésben résztvett soks;:or a v:\ros rezetősége is s ez a versengés több kárt okozott a városi polgárságnak, mint amennyi előnyt tudott nyújtani a tanya ué _ i:k. A tanya támoga'ásra szoruló nőpének istápolásában a kö é. 'ek érvényesülését nem egysier zavarta mee kortcstörekoés és népszerűségi ambíció Ac ffnkormánvzaf védelme terén ez a közgyűlés eddig legalább nem végezte el a ráháruló feladatot s nem adta meg a polgárságnak sem azt a vélelmet smlt a polgárság joggal várhatott volna el s maga képviseletétől. Amikor s hivatali állások betöltölnek tekintélye állott szembe a polgárság érdekeivel, nem mindig a polgárság érdekeinek védelme került kl győztesen a mérkőzésből. Több példával lehetne ezt Illusztrálni. Alkalmas lenne erre a csatornázási adó Is A közgyűlés tagjainak egy része vehemens módon tiltakozott a polgárság megterhel'e'é:e allén, de a polgármester aggreszivitásának behódolt a közgyűlés többsége a megszavazta s polgárság számára uj terheket jelentő Javaslatot. A belügyminisztérium azonban nem hagyta Jóvá a közgyűlés határozatát s Így a belügyminisztérium sokkal fobban védte meg a ere• gedi polgárság érdekelt, mint a javaslatokat megszavazó többség. Egészségesebb közszellem mellett mégsem történhetnék az mag következmények nélkül, hogy a polgárság érdekelt nem a közgyűlés többsége védi meg, hanem a belügyminisztérium kénytelen a oároe vezetőinek javaslataival szemben megvédeni Nem egy esetben fordult elő az sem, hogy a közgyűlés többsége még a közgyűlés Jogaira sem őrködött elég éberen s elég határozottsággal és nem egyszer fordult elő, hogy kétségtelen törvényeértésekkel szemben nem lehetett tiltakozásra blrnl a közgyűlés többségét, ha a törvénysértést a hivatalvezetők ez* mélyes tekintélye védelmezte. A közgyűlés többsége olykor még a közgyűlés fogatnak csorbítását ts elnézte, ha a város egyik, vagy másik vezetője tekintélyét sértette volna a törvénysértés elleni tiltakozás. Mintha személyi tekintélyek versenghetnének a törvény tekintélyével 1 A közgyűlés atmoszférája lényegesen enyhült a megalakulás öts. Az elsfl időben kérlelhetetlen ellenfelek módjára állottak egymással szemben a közgyűlés pártjai, ez az éles szembenállás azonban jelentékeny mértékben enyhült, bár a párti* egymás közötti viszonyában a parlamentális szokások és tradíciók itt-ott sérelmet szenvednek. Az első Idők türelmetlensége azonban alábbhagyott, az egymás meggyőzésének sokkal több tere és lehetősége van, mint amennyi az első Időkben volt A közgyűlés, - ezt ts dicséretére kell elmondani, — súlyt helyez a szakszerűség érvényesülésére a mindig szívesen hallgatta meg s szakértelemmel rendelkező bizottsági tagok felszólalását. A közgyűlés nívóját általában kielégítőnek kell tartani, retorikai mestermüvek nem hangoznak el a közgyűlésen, de komoly, értelmes, megfontolt felszólalásokban nlnes feltűnő hiány. Egyik-másik költségvetési és sárszámadási vitában a a gázgyári szerződés tárgyalásában s közgyűlés figyelemreméltó nívót is tudott mutatni. Ez a közgyűlés azonban mindössze három éves, az első év Inkább az összeismerkeJés éve volt s így a közgyűlés kollektív munkájának bírálata számára nem sok Idő álloh rendelkezésre. A közgyűlésnek vannak tagadhatatlan fogyatkozásai s ezek elsősorban a polgárság s az önkormányzati jogok védelmének hiányosságában ütköznek ki de vannak a közgyűlésnek erényei is. amelyeket annál inkább meg kell becsülni, mert ezek az erények a pártok fegyelmezetlensége. az érdekek szervezetlensége s a vezetés teljes hiánya mellett (és ellenére^ Jutottak kifejezésre. Legyen meg az a hitünk, hogy a közgyűlés tagjai a jövőben a polgárságnak s az önkormányzatnak jogait az eddiginél hatályosabb védelemben fogják részesíteni s működésükben s a polgárság érdekeinek képviseletében több jogcimet íogn.k teremteni a dicsé.et, mint a gáncsolodás számára.