Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-15 / 285. szám

tg£ ED. acerket*IO*éfl: Somonyt uoca li.Lem. Telctra 12A»33. ^ KladAhlvalal, kgU»tliikanyiiar é» legylroda ; Aradi aCco S. Telefon T IVOft. * Nyomda t LBw NP^JT UCCA IV. Telefon T 26-54. Távirati tt Iflveirlm * nélm«nyaror»»Ag «ceqed A zárszámadási vita l a szegedi közvagyon Az országgyűlés a zárszámadásokat tárgyalja l « vita szónokai nem túlságosan mérséklik pagukat azoknak a kifejezéseknek megválogatásában. amelyekkel a letűnt rezsimek gazdálkodását jellemzik. A közérdek szempontjainak érvényesítésén kivül még a megbántott önérzet is szóhoz jut a vita hangnemének kialakulásában. Elvégre a kiadásoknak és bevételeknek megállapítása a tőrvényhozás joga i a törvényhozás tagjai most nemcsak a közjavrkkal való sáfárkodás módját korholják, hanem a törvényhozás jogának kisajátítását is. SI llcet parva comparare magnis nekünk I törvényhozás vitájáról a — szegedi zárszámadások jutnak eszünkbe s a közadókkal való gazdálkodás módjáról az a rendszer, ami Itt Szegeden alakult ki. Nem akarunk résztvenni (ezúttal) abban a vitában, mely az utolsó három hónapot s az utolsó tiz esztendőt állította egymással szembe s nem keressük most, hogy a városi polgárság vagyonával a meg r.em felelő gazdálkodás rendszere mikor alakult ki, — a tény (s a fájdalmas tény) mégis •z, bogy párhuzamosan haladt a kormányzatrak s a város vezetőségének gazdálkodása tizenkét éven keresztül, de ezt a párhuzamosságot nem látjuk a maj kormány kijelentései s a szegedi közigazgatás tényei között. Szegeden még mindi;» ugy gazdálkodnak a város vagyonival, mintahogy a Bethlem-rezsim gazdálkodott az ország vagyonával, — aki a Bethlenkormái.ynnk támasza volt Szegeden, az ebben e megállapításban dicséretet találhat, aki pedi? a Bethlen kormánynak ellenzéke volt, az meg lehet elégedve ennek a megállapításnak keményéével. A szegedi gaztíá'kodás a polgá i függetlenség minden attribútumával fel van ruházva, mert ez a gazdálkodás nemcsak a polgárságtól függetlenítette magát, de még a •örvéiyektfll is. Szegeden élt valamikor (nem ré^en^ egy biró. Wle származik az a klasszikus kijelentés, ho"y *ez igazság keresésében nem engedem magamat a törvény rendelkezésivel korlátozni«. A sreedi városvezetés is elmondhatja, hogy a közjavak kezelésében nem engedi ma<rát a törvény által befolyásoltatni. A Bethlen remiin lecrfarsanpolóbb kedvében nem kezelte másként a közvarryont. mint ahogy Szegeden kezelik. A szegedi közigazgatás szelleme még fem vette tudomásul a Bethlen kormány lemondását s nemhogy a 95 pontig, de míg ^árolvi Gyula kormányzati programjáig sem ,'u'ott el, pedi? ez utóbbi kormánya ti pro?ram °'yan kevésből állott, hogy azt igazán csak nem vette tudomásul, aki hermetikusan el ar* zá'kóznl e'őle s az elől a takarékosság * puritánizmus elöl ami szinte egyedüli tar«•ma volt ennek a konránynrosramnak. Amikor azonban Szegeden vita kőzik a közfrü'és a zárszámadás felett, akkor legtöbbször megelégednek a hibák megállapításéval mert a hibák megtörténte után azokit sem ^egelőzni. sem azokon javítani nem lehet, Zárszámadások tárgyalása alatt ésrlelt hitül °»L.éS sé-e'm,1{cn is 87™1 mennek keresztalj^ tudomásu' veszik, mert. amint a " "^ondta: ^változtatnod ne-n lehet*. St'Ián - a tárgyalási mód is s a tekintélynek ebben is h módh.in megnyilatkozó Msztelete dé'A annak a szabadossácm-k kireilővfauh'c mi a kñzvnS>*01 kve:é é ei rrecnvilu t. Elég világos példát nyújt erre a gázCsüiöríök, 1932 dec. 15 Ara 16 flll«r Vffl. évfolyam,, ZS3. Ä«. gyári kölcsönök ügye. S az a rabuTlsztika, amivel igyekeztek a kölcsön felvételének léhább a törvényesség látszatát megmenteni, még kirívóbbá teszi a törvényrértést. A közgyűlés elhatározta 1931-ben, hogy az 1931. év költségvetési hiányainak fedezetére kölcsönt vesz fel a Szeged Csongráditól. A Szeged-Csongrádi azonban a kölcsönt nem folyósította. Most a kővetkező évben a gázgyártól ugy vette fel a polgármester a kölcsönt, hogy a gázgyár befizette ezt a pénzt a Szeged-Csongrádihoz s a Szeged-Csongrádi fizette ki a városnak. Ez volt a lepel, azt azonban már nem tudták vele betakarni, hogy az 1931. év hiányainak pótlására megszavazott kölcsön összegét az 1932. ér hiányainak fedezetére használták fel. Vagy Itt van a színház ügye. A beadott (Badaréul tudósítónk tele fon jelentésed Párisból jelentik: A Herriot kormány bukása után a francia közvéleményt egy kérdés tartja izgalomban: milyen formában közlik az Egyesült Államok kormányával a francia parlament határozatát. Legvalószínűbbnek az a megoldás látszik, hogy a washingtoni francia nagykövet hivatalosan közli a kormánnyal, hogy a Herriot-kormány bukása miatt minden további tárgyalás egyelőre szünetel és a francia kormánv — amely ezidőszerint csak a folyó ügyek:t intézi — nem tehet ujabb lépéseket a fizetések kérdésében. A külügyminisztériumhoz közel álló Rádióügynöksét washingtoni jelentése szerint ELŐ FIZETÉS: Ravonla helyben 3.20 vidéken «• Budapesten KUIfrtld»n A*40 peng« ^ Roye* »dm Ara hMkninnn 1«. vatdr» é* Ünnepnap 24 fiit. fflrdetéiek felvétele ferUn «leríni. Méate» leni« bítir it'vílelével n^non»« regiéi fellebbezés folytán nem lehetett a törvény szerint végrehajtani azt a határozatot, amivel a vá-os bizonyos keret ken belül magára vállalta a színház fűtését és világítását. A színházat sem iehetett a jog sérelme nélkül átadni a jogerősen meg rem választott színigazgatónak. Nem tettük ezeket a törvényte'enségeket szóvá, mert a helyzetet felborítani nem akartuk, de ez nem jelenti azt, hogy a törvénysértéseknek ebbe a rendszerébe vaUiha is bele tudunk nyugodni. Több tiszteletet kérünk a törvények s több respektust a jogszabályok száméra, több megbecsülését kérjük a közjavaknak s «kkor nyomban lemondunk arról a dicsőségről, hogy a zárszámadási vita megállapításait a szegedi közigazgatás vagyonkezelésére alkalmazzuk. az amerikai kormány a francia parlament határozatát nem veszi tudomásul, mert arról hivatalosan nem értesítették. Pilla natnyilag az USA kormánya várakozó álláspontra helyezkedik, abban a reményben, hogv Franciaország meggondolja mag;'t és elismeri az adósságrendező egyezményen levő aláirását. Az amerikai pénzügyi és kereskedelmi szakértőknek egyhangúlag az a véleménye hogv a fizetés megtagadéisn katasztrofális következményekkel jár majd Francaországra, mert Franciaország magán adósai Is beszüntetik tartozásaik fizetését. Herriot megbukott, Herriot Következik ? „A fixeiés megtagadása Kaíassirófális Követlcexményekkel fdrfiat Franciaországra"- — mondtáic Amerikában monöfálc Ame* (Budapesti tudósítónk idefonfclentéss.) Párisból jelentik: A francia képviselőház a reggeli órákig húzódó ülésén 40? szavazattal 187 ellenében elvetette a Herrlot-kormány javaslatát, hogy Franciaország tegyen eleget az Egyesűit Államokkal aecember 15-én esedékessé váló fizetési kötelezettségének. A Herrlotkormány, amely a szavazás előtt felvetette a bizalmi kérdést, leszavaztatása után haladéktalannl beadía lemondását. Lebnm köztársasági elnök már reggel 9 órakor megkezdte a kormányválság megoldására vonatkozó kihallgatásokat. Elsőnek a szenátus elnökét, majd pedig a képviselőház elnökét fogadta. Az uj kormány megalakulásáig a köztársasági elnök Herriotot bízta meg az ügyek további vitelével. Egész éjjel óriási 10 meg álldogált a Bourbon palota körül, éjfélkor behozták a kamarába a brüsszeli jelentést, amely arról szólt, hogy Belgium végleg megtagadta Amerikával szemben a fizetést, ezért a belga kormány lemondott. Közvetlenül ezután átadták Herriotnak Hoover válaszát a legutolsó francia jegyzékre. Hoover közölte, hogy hajlandó kérőbb tárgyalni a háborús tartozások rendezéséről, de Franciaország előbb fizetni tartozik, még pedig fenntartás nélkül. Hajnali 3 órakor Herriot mép egyszer szót kért és beszédének visszatérő refrénje az volt. hogy Franciaország nem tagadhatja meg aláírását. Végül elkövetkezett a szavazás Ideje. Negyedhatkor hirdette ki az elnök az eredményt fagyosan hideg hangulatban. A világháború befejezése óta először történt meg, hogy európai hatalom nyíltan szembehelyezkedett Amerikával, ami nemzetközi bonyodalmakra vezethet. A kamara ülése alatt, az uccán ácsorgó meg között forró volt a hangulat. A royalista »Action Française« rohamra tüzelte a -király rikkancsait«. Sűrű csapatokban megindult a tűntető tömeg a Bourbon-palota felé é> a Boulevard St Germainen meqfllkffzOít a rendőrséggel. A tüntetők át akarták törni a rendőrkordont. Harc keletkezett és a mentők egymás után szállították a sebesülteket a kórházakba. Végül a lovasrendőrök rohama kergette szét a tüntetőket, akik közül 300-at őrizetbe vettek. A »király rikkancsai« a mellékuccákban újból összeverődtek és újból megrohamozták a rendőröket, akik közül többet súlyosan megsebesítettek. Mi lesz Amerikával