Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-15 / 285. szám

xn. ti Oztetemet 1933 február 1-én Kárász ucca 10. sz. aláhelyezem át. Fbböl az alkalomb ól képkeretek és eredeti fesfuéflvekkl unnv l/minooniiyi uilCnQT rendezek mélyem leszállított árakkal (részletre Is) HHÜl HDHULoUHII VlioKill FRE1MANN MIKSA, Takaréktár ucca 8. és Kárász ucca lo! Leon Blum és Tardieu a köztársasági elnöknél A kormányválság megoldása alig jutott előbbre. Lebrun elnök késő estig tú'gvalt a politikusokkal, többek között fogadta a szociáldemokraták vezérét, Leon Blumot és Tardleut. Mindk3ttőjükhöz arra vonatkozólag in tézett kérdést mi az álláspontjuk egy esetleges koncentrációs megoldással szemben. Mlrdketten visszautasították a javaslatot. A politikusok legnagyobb része azt az ajánlatot tette az államfőnek, hogy ismét Herriot t bízza meg a kormányalakítással. Herriot állítólag téliesen vissza akar vonalul a politikai élettől. Párisból jelentik: Az elnöki kihallga'árok során Lebrun elnök Béranger szenátort is mog hallgatta, aki távozásakor azt mondta az Elysée palotában összegyűlt újságíróknak hogy a háborús adósságok kérdésében még a szenátusnak is állást kell foglalnia, mielőtt a fizetések mcQtaoadását véaleaesnek lehetne tekinteni. A helyzet párisi távirati jelentés szerint telje sen tisztázatlan, de legvalószínűbbnek azt tartják, hogy újra Herriot kap megbízást a ko~mányalakításra. A francia kormányhoz köze1 álló Temps mai számában megállapítja, hogv a fizetések megtagadása kérdésében a francia képviselőház véleménye tulajdonkápen egyhangú volt. mert azok, akik tegnap a kormány javaslata mellett szavaztak, csak Herriot szeméige iránti tiszteletből álltak a javaslat mellé. A tegnapi szavazásnak előreláthatólag mélyreható következményei lesznek és Franciaországra külpolitikai téren nehéz feladatok várnak, amelyeket csak akkor tud megoldani, ha az ország kifelé teljes egységet tud mutatni. Anglia csütörtökön 95 millió dollárt fizet (Budapesti tudósítónk tclefonjelentése.) Londonból jelentik: Franciaországgal ellentétben Anglia csütörtökön eleget tesz fizetési kötelezettségének s az esedékes 95 és félmillió dollárt az Angol Bank az amerikai Federai Reserve Bank utján bocsátja aranyban az Egvesült Államok kincstára rendelkezésére. A háborús adósságok kérdésével az angol parlament is foglalkozott. Chamberlain kincstári kancellár hosszabb beszédben vázolta a háborús adósságok kérdésének egyes fázisait és hangoztatta, hogv Anglia évek során át sürgette az összes háborús adósságok és jóvátételek tel jes törlését,niig a többi államok csak a helyzet nyomása alatt lépésről-lépésre közeledtek e felfogáshoz, amikor a gazdasági helyzet már veszélyessé vált. A Hoover-moratófium róvid időre megmentette a helyzetet, de amikor nemcsak a jóvátételek, hanem a háborús adósságok fizetését is egy esztendőre felfüggesztették kétségtelenné tették, hogy a háborús tartozások és a jóvátételek közt szoros összefüggés áll fenn. A Hoover-moratórium teljesen megváltoztatta az eddigi helyzetet és ennek lejárta után már beszélni sem lehetett többé a moratórium előtti állapot visszaállításáról. Bejelentette a kincstári kancellár, hogy Anglia holnap eleget tesz fizetési kötelezettségének, mert az nem haladja meg Anglia fizetasi képességét. A fizetés megtagadása megrenditete volna angol nép erkölcsi érzését és a szerződések tiszteletben tartását. Viszont n holinap teljesítendő fizetést Anglia nem tekinti a Hoover-moratórium előtti idők feléledésének. Anlia — fejezte be nagy figyelemmel hallgatott beszédét a kincstári kancellár. — végleges megoldást keres és olvan megállapodásra akar lépni az Egyesült Államokkal, amely nemcsak a két államnak, hanem az egész világnak hasznára legyen. Az önzés mindig keservesen megbosszulja magát és Anglia soha sem lesz hajlandó kitérni nemzetközi kötelezettségei előlA kincstári kancellár beszédét az angol parlament rendkívüli tetszéssel fogad'ta. Olaszország Is flzef Róma, december 14. Az olasz kormány az Egyesült Államokkal szemben fennálló háborús tartozásának esedékes részletét a fasiszta nagytanács utasítása alapján holnap kifizeti. Az Olaszország által fizetendő összeg 1 ¿45.000 dollár. Interpellációk este 11-ig a titkos választójogról, az adóreformról, a politikai amnesztiáról, a végrehajtásokról felfüggesztettén a munkanélküliek féli kllnkolfatását — Éber Antal a devizapolitika és a Kötött gazdálkodási rendszer ellen Éber Antal a következő felszólaló. A gazdasági és devizapolitika olyan kártékony az országra nézve, hogy hiába köt a kormány kereskedelmi szerződéseket. A gazdasági, de különösen a devizapolitika, amit ebben az országban folytatnak, olyan hatással jár, hogy a kereskedelmi szerződések jó következményeit csaknem teljesen lerontja. Olvan gazdaságpolitikával állunk szemben, amelv nem egyenlően osztja mea: a jogokat és kötelességeket és eeyre rosszabb helyzetbe juttatja nemzeti termelésünket. Ilyen merev deviza rends/or sehol a világon nincs. F.z a devizapolitika az exportot bünteti, az importot prriier jutalmnzza. A deviznkérdrst nem lehet rábízni a bürokráciára. Ha falun járunk és látjuk a lerongyolódást. meg kell állapitanunk, hogy abban nemcsak a világgazdasági helvzet a hibás, hr.nem az a kötött gazdálkodási rendszer, amely egy tévedés kedvéért ezt a gazdálkodási rendszert bevezette és fentartja. Éhpr (vulán s. fonodákkal és srnvödékkel foglalkozik. A monopólium ezeknél már a gyáripar körében is érezteti hitását. Sokan azt h.ingoztatják, hogy a mi külkereskedelmi forgalmunk öszsy<-zsugorodása a világgazdasági válság velejárója. Ebből a hiedelemből eliposan kiábrándult mindenki. A statisztikából meglapítható, hogy Magyan száj: külkereskedelmi forgalmának a Bndapest. deeember 14. A képviselőház mai ülésén az egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyok rendezéséről szóló külügyminiszteri törvényjavaslat tárgyalását kezdték meg. Buchinger Manó szólt elsőnek a törvényjavashthoz. A mostani kormánnyal szemben — mondotta — több ok van a bizalmatlanságra, mint hármelv má*-- kormánnyal szem bon. Oly kormánynak nem adhatunk felhatalmazást. amelynek elnöke feladatán.ik azt tekinti, hogv idegen országok mintájára gúzsba kösse az országot. A pirbmentnek meg kell vizsgálni: előlegezJiet e ennek a kormánynak bizalmat. Nem adhatunk fc'hatalmazást olyan kormánynak, melynek el'K.ke ugvlátszik nem is sejti, hogy a nyílt diktatúra behozásával a balkáni cine avintye nívójára s^oritja az országot. Natjy zaf tfir ki * jobboldalon. A lárma csillapultával Almássv f'nok ismét figyelmezteti Bucbingert. hogy térjen » tárgyra, mert különben megvonják tőle a szót. Tíuebinger: A kormányelnök a meglévő jogokf"l is meg'osztia azokat. akiket rádió szóz' ában testvéreinek nevezett. 1018-b^n az volt az összeot-ilns cka. hogy nem volt mrc a titkos választójog. A miniszterelnök beszédével lehetőségeket ós reménységöket rombol, pusztít. Lehetetlenné teszi a demokratikus» kibontakozást. zsugorodása 55.5 százalék ,tehát rekord. Ho&xonhét Ejrópán kivüli ország közül esak tTrnguy. nak éa Cailének az exportja zsugorodott Jobbat össze, mint a mienk. Magyarország még egy pést sem tett abban az irányban, mintha a szabadkereskedelem visszaállítása érdek® volna. \ vámkorlátozások szerencsétlen rendezésével sra. '.itan.i kell. Kisállamoknak elsősorban érdekük a szabadkereskedelem. Ez a rendszer arra alkak mas, hogy a kereskedelmet megölje és mindm imbiciót kipusztítson belőle az a tudat, hogy « kereskedelem flgveit a véletlen által odasodort bürokraták intézik. Csak a szabadság hochatja meg végre a gazdasági életet Sauerborn Károly: A gazdaságpolitika rik. fenéje a szabad gazdálkodás hiánya. A devizakor, látozás hátrányát a magyar mezőgazdaság érzi a legjobban. Mojzes János: A legújabb arisztokrácia a it vizaarísztokráeia. Sauerborn Károly ezután részletesen fejtege. ti az export-politika hibáit s támadja a kiviteli igazolványok rendszerét A törvényjavaslatot nem fogadja eJ. Puky Endre külügyminiszter válaszol a felszólalásokra. Éber kifogásolta, hogy az érdekeltségeket nem hallgatják meg. Megnyugtathatja Ébert: a szakminiszterek ismerik az énJekképviseletek felfogását. A szabadkereskedelem irányiban való haladás Jelszava a kormánynak. Ennek érdekében nagy súlyt helyez az összes gazdasági érdekképviseletekkel való együttműködésre. • A törvényjavaslatot a Ház általánosgáíőífln b részleteiben elfogadja. Görgey István előadó ismertette ezután a rabszolgaság tárgyában kötött genfl nermzetkörl egyezmény becikkelyezésére vonatkoző törvény javaslatot. Kéthly Anna a javaslatról szóivá ezt tiangMtatja. hogy a magyar munkásság sorsa a rabszolgasághoz hasonlít A modern kapitalizmus fehér rabszolgákat teremtett. A kényszermunkáról siólott ezután. Farkas István: Az biségeflátást tesrf szövi i törvényjavaslattal kapcsolatban. Rabszolgaságnak mondhatjuk ezt — hcngariyo/fta —, mert a nyújtott Ínségsegély nincs arányban a segély tilenében elvégezni követelt mnnkával. Néhány perces szfinet után Crettírr elnök háromnegyedegy óra után nytja meg újra az ülést és napirendi indítványt test Farkas Tibor nem fogadja el az elpöki napirendi indítványt, mert a zárszámadásokban otyrt tételek is vannak, amelyek vagy sajtóhibák, vagr pedig a zárszámadás helyeseégét teszik illuxóriussá. A honvédelmi minisztérium zárszámadásába» például az van feltflntetve. hogy 1928. és 30-b« az ingóságok 244 millió értékkel gyarapodtak ami csaknem kétszeraimyi. mint az e«ész költségvetési főösszeg Javasolja, hogy a zárszámadásokat vegvék le a napirendről és adják viasza • bizottságnak. Tóth Pál az orvostársadalom helyzrtét t«n szóvá és az. orvosi kamaráról beszél. Az elnöki napirendi javasJatot a Ház elfogadja. Ezután áttértek az Interpellációkra. Hegymegl Kis Pál a titkos választójog behozatalát követelte. Tiltakozott a képviseled rendszer ellen. A szabndágot és a nemzeti alkotmán* megerősödését az érdekképviseleti rendsserrtl elérni nem lehet. Beek Lajos a kőbányák helvzetévtf foglalkozott Keresztes-Fiseber Ferenc belügyminiszter lasza után báró Inkey József kérdezte a pénzügvminisztert. bajlandó-e az előkészítő nwnW'8' tokát AZ Adóreform érdekében megindítani. Imrédy Béla pénzügvminiszter: Egy adóreform nem egyszerű dolog különösen akkor, amikor * gazdasági viszonyok állandó hullámzást mutatnak. A gazdasági életet állandóan figyel««!®"' kíséri és ennek folvamán adja ki kftlönbőző doleteit. Az adófelszólamlási bizottságok eta*keiből országos bizottságot kiván létesíteni, h<*T minél jobban fen tarthassa az érintkezést a SS*' korlati élettel. Szeder Ferenc interpellációjában azt hangp* 4 1