Délmagyarország, 1932. november (8. évfolyam, 250-273. szám)

1932-11-11 / 257. szám

DEM AGYAKORSZAG BZeOCD. ScerkMztOtég: fcomooyl UCCO •2. Lem Telelőn: 23-33. 'KladóhlTBtal, kOlcMnkflnyirtAr legylrada • Aradi nooa 8. Telefon > 1MW. * Nyomda * UJw LloOt ucca 1«. Telefon t 20-34. Távirati é( leveleim • Délmaoyaronzág ««eged Péntek, 1932 nov. 11 Ara IC fillér VIII. évfolyam, 257. sz. ELOriIETÉS: Havonta helyben 3.20 •tdAken «• Bndnpe«len XW, kUimiddn «V40 pengd •»• Boyé» «Am ára hetkllxnao Iá, To*dr> ét ünnepnap (111. Hirdetések felvétele tarifa werlnl. Meglc1rnl>< h«IM ktyélelév^l "xnonia reiqel A város és az egyetem . Nemcsak az egyetem belső életének, de a táros szempontjából is nagy jelentőségűnek tartjuk azt a beszédet, amit a kiváló tudós és kiváló pedagógus, Imre Sándor tartott tegnap, a szegedi egyetem megalapításának hatvanadik évfordulóján. Ugy érezzük: ezzel a beszéddel vált szegedi egyetemmé a kolozsvári egyetem, ezzel a beszéddel vált történelmi emlékké a tegnap valósága s ezzel a beszéddel vált valósággá a tény, aminek felismerése és bevallása ellen tiltakozott az emlék, a vágy és a fájdalom. Huszonhárom félév kellett az átalakuláshoz • Imre Sándor konfessiója ugy hangzott és ugy hatott, mint a zárókő letétele annak az átalakulásnak, amit a történelem változásai indítottak útnak s amit ennek a városnak áldozatkészsége, kulturszeretete s félévszázados egyetem utáni áhitozása siettetett a befejezés felé. A patinás emlékű történelmi félmúlt s a nehézlélekzetü jelen kőzött ment végbe ez az átalakulás s a város népe az örömérzés elégedettségével s a hozott áldozatoknak az elért eredmények egybevetésével életrehivott nyugalommal látja, hogy a menedékhelyből otthon lett s akik otthon vannak, azokat a vágyakból és emlékekből szőtt aranyszálak sem húzzák' már innen másfelé. Nem kell tagadnunk, hogy a huszonhárom féléven keresztül nem mindig volt ennyire meleg s ennyire bensőséges a város és az egyetsm közötti viszony, miut amilyenné vált s ami, azt hisszük már csak az évek múlása által lehet bensőséggel és melegséggel telitettebb. Volt rá eset, hogy a város közönsége, amikor •z egyetemért hozott áldozataira hivatkozott, csak számadatokat kapott cserébe s annak bizonyítását, hogy a város nem áldozatot hozott, hanem okos üzletet kötött Volt rá eset, hogy a szegedi közéletet egyik-másik törekvés kissé önkényes jogcimen igyekezett kedvtelése fórumává tenni nem a személy súlyával, de az egyetem és tudomány tekintélyével, volt arra ls eset, hogy véres fejek buktak ki a kapukon, melyeket szegedi polgárok áldozatkészségével építettek meg s hiába vártuk a megtorlásnak, vagy a fegyelmezésnek megnyugtató szavait. De mindezt csupán azért emiitjük, hogy annál jobban tudjunk örvendezni Imre Sándor lélekből leledzett szavai hallatára. Ezek azok a szavak, melyeket már régen vártunk s régen várt ennek a városnak polgársága s ezek azok az igazságok, amelyeknek elismerése könnyebbé teszi a hozott áldozatok súlyát. Ez a beszéd — pillére annak a hidnak, amelyik az egyetem és a város között megépült s aminek bokrétaünnepélye lehetett volna a hatvanadik évforduló. Nem akarunk hivalkodni az áldozatokkal, melyeket végre ellenszámla s a nyereség meglobogtatása nélkül ismert el az ünnepi szónoknak bölcs és nemes szava, de "lég egyszer arra kérjük azokat, akik másként emlékeztek eddig ezekről az áldozatokról, hogy a mai időkhöz, a mai idők pénzügyi ziláltságához és teherviselő képességünk mai leromlottságához méretezzék ennek a városnak vállalt és viselt áldozatait s meg fogják érteni, miért jutnak hozzánk olyan közelre azok a szavak, amelyekkel az áldozó város áldozó Polgárságáról az egyetemi ünnep szónoka megemlékezett. S talán akkor kevesebbszer fog előfordulni az is, hogy szegedi szülök gyermeke hiába kér a szegedi egyetemre bebocsáttatást s a szegedi Alma Mater szegedi szülök gyermeke előtt ereszti le a sorompót. Minden hely, minden környék, minden milliö, minden történelmi mult és minden sorsközösség más-más feladatot, célt, kötelességet, irányt jelöl ki. Szeged és az Alföld nem lehet csak geográfiai letelepülőhely s feltételes megállóhely az egyetem utjain, az egyetem tudományos feladatai, tudományos törekvései, az egyetem által szolgált tudománypolitika kell, hogy bizonyos vonatkozásokban alkalmazkodjanak a hely és környezet parancsaihoz. Az egyetemi jelleg kötelezettségeket ró a városra s a város derékül Igyekszik is megfelelni ezeknek a kötelezettségeknek, — de az egyetem sem vonhatja kl magát azok alól a tekintetek elől, melyek a hely és környezet adottságaiból folynak s melyeket a város egyetemszeretete és egyetemkultusza kényszerű engedelmességből könnyen emel önkéntes feladatvállalássá. Bizonyára nem a tegnap napon vált a kolozsvári egyetem szegedi egyetemmé, de a tegnapi napon kapta a város polgársága ennek egyetemi elismerését. Senki nem kívánhatja azt, hogy a szegedi égy etem fe'.ejtse el a régi otthont, amit ml sem tudunk s mi sem akarunk elfelejteni soha s szakitsa ;1 azekat a szálakat, melyek Erdélyhez fűzték, hiszen ha elszakadnának, ha elszakadhatnának ezek a szálak, akkor a történelmi restitució gondolatának s küzdelmének ereje is megtörne, — mi csak azt kívánjuk, hogy legyen múlté az egyetem által élvezett vendégszeretet s érjen véget a vendégjog érvénye, mert az egyetem szegedi egyetem lett s Intézményeiben és munkásaiban a polgárjogok teljes élvezetébe lépett. Ugy érezzük, hogy ez a tényleges állapot és ez a jogi helyzet manifestálódott a tegnapi ünnepen s ezért örömmel és büszkeséggel köszöntjük örök s hisszük: zavartalan frigyét a Városnak és az Egyetemnek. Hitler Kancellárságát köveieliR a nemsteii sseocialisiálc Papén tárgyalásokat kezd a Koalíció megteremtésére (Budapesti tudósítónk telefen jelentése.) Ber1 ínból jelentik: Papén kancellár csütörtökön kihallgatáson volt Hindenburg elnöknél, akinek bejelentette, hogy tárgyalásokat kezd a pártvezérekkel a nemzeti koncentráció létrehozásának megkísérlése érdekében. Hindenburgnak és Papennek az az álláspontja, hogy a kormánynak a nemzeti koncentráció megvalósítása esetén is úgynevezett presídcális kormánynak kell maradnia és hogy a pártpolitikát továbbra ts távol kell tartani a kormányzattól. A tanácskozások pénteken kezdődnek a pártvezérekt ' nzonban nem sok eredménnyel biztatnak. mert a nemzeti szocialisták lapja, az Angriff már most leszögezi, hogy a nácik csak abban az esetben vesznek részt a nemzeti koalícióban, Ka a kancellárságot Hitler Adolf veszi át. A nácik szerint a politikai válság megoldásának ez az egyetlen lehetősége. Véres tUntetés Genfben 12 halottal és 65 súlyos sebesülttel A katonaság gepleauvertazet adott a tüntető tömegre — A monkásszeriezetek Altalános sztrálk tieluett az áldozatok temetésén rendeznek n|abl> tűntetést A sváld államtanács katonaságot vont Össze a rend biztosítására Genf, november 10. (MTI.) Az egyébként élénk és előkelő hangulata népszövetségi fővárosban, Genfben, az éjszaka véres Incidens történt, amely az eddigi jelentések szerint 11 halottat és 65 sebesöllel követelt. Sok sebesült állapota aulyos. Az események a következőképen játszódtak le: Az egyik polgári párt szokásos nyilvános ülése alatt a szocialisták és a kommunisták a termen kivül gyülekezni kezdtek. A rendőrség megtette a szükséges óvintézkedéseket és igy a gyűlés színhelyét is elzárták a csoportosulók elől. Amikor a tömeg tüntetése mind fenyegetőbb jelleget öltött, a rendőrség erősítést kért. A tömeg a katonaságot vad kiáltozással ós gyalázkodással fogadta, többen kiragadták a fegyvert a katonák kezéből és borsót szórtak a szemükbe. Több katona megsebesült Egy tiszt, akit furkósbottal ütöttek le, eszméletlenül esett össze. Különösen feltűnt az, hogy számos nő is résztveit a tüntetésben. A rendőrség kényszerhelyzetbe kerülve, további gyalogs/á'.ad kiküldését kérte. Minthogy a kivezényelt csapatok nem tudtak másként rendet csinálni, gépfegyvereket állítottak fel. A tüzelés megkezdése után leírhatatlan pánik támadt. Tlz halott és nagyszámú sebesült maradt az összetűzés színhelyén. A tüntetés azonban még mindig tovább folyt a tömeg az Internaclonáléra zendített, majd az egyik szocialista vezér, akit a tömeg a vállaira vett, beszédet mondott, amelyben nyíltan lázított a genfi hatóságok ellen. Erre a tüntetés ismételten megkezdődött és a csapatok kénytelenek voltak u|ra tüzelni. Az eddigi megállapítások szerint az első lövés az egyik szomszédos htiz tiblakából dördült el. A tüntetés során tlz katona is súlyosan megsebesült. A svájci kormány még az éjszaka megtette a szükséges intézkedéseket annak megakadályozására, hogy a zavargások felélénküljenek. A genfi hatóságok megállapítása szerint a tárna-