Délmagyarország, 1932. november (8. évfolyam, 250-273. szám)

1932-11-10 / 256. szám

IO Nemzeti Hitelintézet Rt ncBetl. TeL JS-9Q. ben • helyzet nem változott. Eszterházy Móric felszólalásában arra mutatott rá, hogy a költségvetés defldtlét illetőleg a közvéleményt elé kellene készíteni az elkerülhetetlen operádéra. Frttz Arthur az álláshalmozást kifogásolta és elmondta, hogy előkelő urak leányát Jutnak álláshoz a rászorulók helyett. MOÜer Antal • szén-, a kenyér- «a a tejárak energikus leszállítását követelte. Az értekezlet gróf Apponyl György és Ernst Sándor felszólalásával ért véget Óriási többséggel választották meg Rooseveltet Amerika elnökének A képviselőházban és a szenátusban Is a demokratáké a többség * Amerika mámoros örömmel fogadia Roosevelt gyázelmét Newyork, november 9. Amerika döntött. Uj elnöke a demokratapárti Franklin D. Roosevelt lett, akire az elektor-választáson 453 szavazat esett, mig az eddigi elnök a republikánuspárti Hoover, mindössze csak 78 szavazatot kapott Az amerikai közvélemény a fordulattól uj fellendülést remél. Newyork, november 9. Mikor az első győzelmi hírek Newyorkba érker.tek, uccákon, tereken, kávéházakban és mulatóhelyeken örömujjonnás támadt. — Következik a Prosperity! — ezzel a kiáltással üdvözölték egymást áz emberek. Newyork. Newyork állam. Massachusetts, Illinois, fndiana és Ohio egytől-egyig átment a demokrata táborba, a középnyugat és az Atlanti óceán iparterülete Roosevelt mellett döntött A hangulatváltozás szembetűnően tükröződik a kongr-sszusi választásokban. A törvényhozás mindkét házának demokrata többsége lesz. ugy. hogv Roosevelt nehézségek és kompromisszumok nélkül dolrozhat az ni parlamenttel. Ilyen körülmények között biztosítva van a pohibició eltörlése. Előreláthatólag ez lesz az u j elnök első teendője, mikor március 4-én bevonul a Fehér Ilázba és ugyanerra a napra öss/ehivja a kongresszust A demokrata part uralma együtt fog járni a szövetségi kormányzás és kőzif razgatás vezető állásaiban a gyökeres változással. Az állami szolgálatban levő tisztviselők és egyéb alkalmazottak száma jóval meghalad ja az egymilliót. De ezeknek legnagyobb része, köztit! az amerikai külföldi képviseletek egész személyzete élete fogytáig van kinevezve, őket tehát az uj elnök nem távolithatja el. Azok fognak megválni az államszolgáíattól. akiket közvetlenül az eln£k nevezett ki, a nagykővetek. a követek, a szövetségi tőrvényszékek birái ir ügyészei, az adóhivatalok vezetői, összesen mintegy 15.000 főtisztviselő. Roosevelt első nyilatkozata ez volt: „Remélem, mindenki minden lehetőt el fog követni. hogy országunkat Ismét gazdasági virágzáshoz «¿itse.H * Newyork városban Rooseveltre 1,437.231, Hooverre 573.031 és Normann Thomas szocialista jelöltre 120.486 szavazat esett A polgármesterválasztáson O'Rrien demokrata jelölt győzött Az elnökválasztással egyidejűleg megtartott képviselőválasztások eredményei szerint s demokratáknak 220, a republikánusoknak 211 és a farm «-pártnak egy képviselője less. A szenátusban, amelynelc egyrészét ugyancsak tegnap választották meg, legalább 45 demokrata, 33 repubükánaa és egy föWmunkásszenátor foglal helyet Tizenhét szenáttlsi mandátum sorsa még bizonytalan. Franklin Deiano Roosevelt Newyorkba n született 1882 január 30-án, 1904-ben végezte a Harvard-egyetemet. Newyorjcban folytatott ügyvédi gyakorlat után 1910-ben a newyorki törvényhatóság felsóházának tagja lett 192« évben Newyork város kormányzójává választották meg és ugyanebben az évben a demokraták elnökjelöltje volt Roosevelt csak távoli rokonságban áTf a n* hv Roosevelt Theodor elnökkel. A hivatalos végeredményt csütörtökön hfrdefftc ld (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Newyorkból jelentik: A választás hivatalos végeredményét még nem tették közzé és az csütörtök előtt nem Is várható. Az addig közismertté vált eredmények szerint 472 Rooseweltpáríi és 49 Hoover-párti elektort választottak. A demokrata sajtó örömmámorban ünnepli a nagy győzelmet és azt irja, hogy a republikánusok megérdemelték a súlyos vereséget. A republikánus sajtó ezt azzal próbálja ellensúlyozni, hogy azt irja, hogy nem az ész, hanem a vak düh győzött. D háborús félelme! a békeszerződések okozzák — állapit!* un Rithcmere Iqijatt rtvizlis cftkékta London, november 9. Rothermere k»rd a Dnlly Mai'-ben hosszabb cikkben foglalkozik az ujabb háborús veszedelmekkel. Soha nem mutatott Európa térképe olyan sok vitás területet. mint ma irja a lord cikkében. Soha nem voltak államok olyan erősen felkészülve n mészárlásra, mint manapság. Németország elhagyta a leszerelési értekezletet és azzal fenyegetódzik, hogyha nem teljesitik a jogegyenlőségre irányuló követelését, újból felfegyverkezik. Ez annyira megújította a háborútól való rettegést, hogy a német határ kOrelében lakó frannák elköltöznek és Bordeauxban, meg Biarrltzbnn vesznek házakat. Rothermere lord oetJ hiszi, hogy a francia - német ellentétek ujabb mesrsemifdsitő háborúhoz vezetnének Róma és Karthagó mintáfára. Elszánt akarattal el lehet kerülni a háborút. A mai Európa vezetői, Mussolini. Papén és a francia államférfiak nem akarnak háborút. Ha mindezek ellenére mégis van háborús félelem, akkor azt a békeszerződések okozzák, amelyek sok esetben hraonló helyre'eket terem•» újonnan MATYAS KIRÁLY VENDEGLÓBEN Kallay Slbart ucca (Daák^ranc ucc sarok) pént^ca, f. hó 11-én este 7 órakor NAGY HARCIAS HALESTELY P120 Mindenkor W«i r4!„z1éku rónák. Állandóan friss csapol ás u sör. — Menil 1 p. _ 10 jec-r v*fele esetén M flilír. - Momb«toB este disznótoroe vacsora és hurka-kolbász. Kenyér, savanvn turóslepény, «Ititer r' klg "ótU P *•*<>- Stives pártfogást kér BÖDI ANTAL wndéjrlös. tettek azokhoz, amelyek már a nmltban Is háborúhoz vezettek. Mussolini mondotta, hogy egyeden békeszerződés som tartható fenn örök. re. Ugy az idő, mint a felek hangulata kedvező volna revíziós tárgyalásokra. A békekonferencia legsúlyosabb botlása B lengyel korridor ve^ amely kettészelte Németországot Ezt ugy lehetne orvosolni, hogy Lengyelország vissza« adja Németországnak a korridor feletti szuverénitást ennek ellenéban Németország, Franciaország és Anglia garantálni, hogy megvédik Lengyelország kelet! határait S szőriét «' s*eraben. Németország pedig kölesönt vernie fel a nagyhatalmak garanciája mellett, hogy kárpótolja Lengyelországot s korridorba befektetett összegekért 4 Hasonlóképen kézenfekvő s Duna-völgy politikát latéról ét gazdasági viszonyát reotztó iának aztt gessége. Csehszlovákia erejét mess» túlhaladó hadsereget tart, azért, mert d trianoni békeszerződés révén olyan területeket annektdlt, amelyeket igazság szerint Magyarországnak kellett volna meghagyni. TuL ott katonai költekezése a végletekig terheli meg Csehszlovákia nemzetközi hitelét. Ugy Csehszlovákia, mint a többi szomszéd állam, tartós hasznot hnzaa Magyarországhoz vnló jó viszonyából áa a területi módosításokból. Benes külügyminiszter kijelentette, hogy « nemzetközi helyzet veszedelmesen fejlőd» majd tovább, ha a fcgjmkaiéstk mértékét nem szabályozzák kölcsönös megegyezések. Ha azt akarjuk, hogy ez a pihenő több Jegyen, mint fegyverkezési szünet, ki kell kűscOdöbd m háborús okokat. .v JMeg vagyok győződve r fejest be efckét a lord —» hogyha Né wetoi si ághoz ás volt szövetségestihez őszintén és jóindulattal fordulunk, ők hajlandók együttműködni Európa tar^ tös békéjének megszilárdítása érdekében. Helyreállítják a községi autonómiái Jugoszláviában (Budapesti tudósttónk tetefonfeleiztésej rádból jelentik: A kormány szerdán törvény javaslatot terjesztett be, amelynek értelmében a községtanácsokat noiúm a községekben, amelyeknek a lakossága nyoleeaernél bevewjbb, Ismét a lakosság választja. A kormányhoz' krtzei állók azt mondják, hogy ezt a javaslatot további reformok követbe és hogy a kormány fokozatosan helyre akarja állítani a községi autonómiát. Iskola áf intézeti harisnyák, kötöttáruk i« leqfobbat a legolcsóbban Losztlg Imre kfttttfara nzh* síetfcqwi ttr 2.Hsza-szaiM mtatfl Szőrmemunkák, alakítáa, javitia szépen 4« olcsón csakis 0» Tóth szűcsnél. Somogyi ti 24 — Havi 80 fillér és havi 1 pengő az elófiv lési dij a Délmagvarország kölcsönkönyvtár ban.