Délmagyarország, 1932. november (8. évfolyam, 250-273. szám)

1932-11-10 / 256. szám

0C1. io A szegedi főíspánság leguiabb felölife dr. Preszly Lóránt csendőralezredes (A Délnw irország munkatársától.) A szegedi főispáni állás betöltése ügyében még mindig nem történt semmiféle Intézkedés. Gömbös Gyula miniszterelnök római utazása miatt egyelőre minden valószínűség szerint nem is töltik be ezt a tisztséget és Így az uj főispán kinevezése a legkorábban a miniszterelnök hazaérkezése után Jelenik meg a Hivatalos Lapban. A kombinációk száma azonban állandóan szaporodik. Budapesti, még pedig a kormánykörökhöz Igen közel álló forrásból származó hir szerint a szegedi fdlspánság leguiabb és egyik legkomolyabb felOllle dr. Preszly Lóránt csendöralezredes, a szegedI csendörlerület helyettes parancsnoka. Preszly Lóránt neve budapesti kormánykörökben már akkor kombinációba került, amikor az Urbán-féle kombinációt elejtette a kormány, még Károlyi Gyula miniszterelnöksége alatt Urbán Péter főispánná való kinevezését azért ejtette el Károlyi Gyula, mert a mezőkovácsházai kerületet, amelynek Urbán a képviselője, nem akarta az uj képviselőválasztással kockáztatni. A legutóbb tartott időközi választásokon ugyanis az egységes párt sulgos vereségeket szenvedett, kénytelen volt átengedni a mandátumokat a Független Kisgazdapártnak. Félős volt, hogy Urbán Péter kerületében ls hasonló eredménye lenne az Időközi választásnak. A kormány ezért határozta el, hogy Szeged számára olyan főispánt keres, aki nem képviselő, de akiiek neve és személye Szeged város Igényelnek megfelelő súlyt felent. így került kombinációba dr. Preszlu Lóránt csendőralezredes, Preszly Elemér pestmegyei főispán testvéröccse, aki tizenöt évla szolgált a minisztériumban és igy megfeleld közigazgatási gyakorlata Is van. Preszly Lóránt kinevezésének tervét a kormány különösen azért tartja komolynak, mert Szegednek feltétlenül külön főispánt szánt és mert Preszly Elemér alaposan ismeri a szegedi viszonyokat. Hisz katonai hivatásán kívül más téren is értékes munkát fejett ki, az irodalmi életben is jócsengésü neve van. Ez a legújabb "komblráMó igen komolynak látszik és — mint budapesti tudósítónk jelenti — polVikal körökben Preszly Lóránt kinevezését befejezett dolognak tartfák. Dr. Farkas Béla szentesi főispánt Hódmezővásárhely főispánjává nevezték ki Budapest, november 9. (MTI.) A kormányzó a belügyminiszter előterjesztésére dr. Mokesny Zoltán Hódmezővásárhely törvényhatósági joggal felruházott város főispánját ettől az állásától buzgó szolgálatainak elismerése mellett saját kérelmére felmentette és dr. Farkas Béla, Csongrád vármegye főispánját ezen állásában való meghagyása mellett Hódmezővásárhely törvényhatósági foggal felruházott város főispánfává nevezte kl. „A beszélő kGvek.amlnket megértő emberek Innen el nem eresztenek bennünket..." DlszkftzguOiesen ünnepelte a Ferenc Józsel Tndománueguetem 60 éves loblleumát Dr. Imre Sándor ünnepi beszéde a „szegedi" egyetem Ugatásáról (A Délmagyarország munkatársától.) Fényes ünnepi külsőségek között, szerdán délután, diszközgvülés keretében ünnepelte a Ferene József Tudománvegyetem fennállásának hatvanadik évfordulóját. A másodemeletí aula hatalmas termét előkelő közönség töltötte meg. Az első sorokban foglaltak helyet: dr. Somogyi Szilveszter polgármester, Raskó Sándor fóesperes-pléhános, dr. Lőw Immánuel főrabbi. Bakó László református lelkész, vitéz dr. Szabó Géza kullurtanácsnok, dr. Veress Gábor üzletigazgató. Back Bernát felsőházi tag, rlr. Sz:» lay József főkapitány, dr. Buócz Béla főkapít.Vnylielyetles, valamint a helyőrség tiszti küldöttségé. A kultuszminisztérium Képviseletében dr. Flandorfcr Pál miniszteri tanácsos, a József Müegvetem képviseletében Püschl Imre E

rofesszor. a debroreni egyetem képviseletéén pedig dr. Tankó Béla dékán jelent meg. Hat órakor nyitotta meg a díszközgyűlést dr. Srhmidl Henrik rektor, aki rövid bevezetr mondott. — Hatvan eszlendő — mondotta — egy egyetem életében nem sok. Vannak egyetemek, amelyeknek történelme lizszer hatvan esztendőt is felölel. De nem is az idő hosszúsága késztet a visszapillantásra, hanem azok a küzdelmes évek, amelyekre az egyetem visszapillanthat és az a tragikus sors, amelyben eddig részesült. Felvetődik az a fájdalmas gondolat, hogy miért nem ott. Kolozsvárolt érte az egyetemet ez a jubileum, olt. ahol ennek az egyetemnek köveit lerakták. Gondolataink a száműzetésből is vi szaszállnak. Megelevenedik lelki szemeink előtt mindaz a sok munka, aggódás, szeretet, amelveknek következtében ez az egyelem a közműve'f''dés történetében oly magas fokra hágott, Mennyi gond előzte meg a megalakulást és mily összetnrlójává lett Erdélyben a nem.vtí erőknek! A sors kifürkészhetetlen akarata ellenkezővé tette a mai helvzettel azt a helyzetet, amely ebben az országban a XV. és XVI. században fennállott. Az akkor független Erdély most egy balkánállam részévé lett és az akkori Magyarország ma szabad és független. De bármily fájdalom is töltsön el bennünket, a jobb sorsba vetett bizalmat és reményt nem szabad feladnunk. Remél jük, hogy amint Mohács ulán is, az újjáéledés következett, ugy Trianon ulán is eljön az az idő, amikor egyetemünk régi székhelye felszabadul és az egyetem hatását azok unokái élvezhetik, akik énnek az intézménynek alapjait lerakták. Az ünnepi beszédet dr. Imre Sándor, a bölcsészetkar dékánja mondotta. Az egyetem immár 23-ík félévet tölli Szegeden. Ezalatt az idő alatt külsőleg és belsőleg ujjáalakult. A régi professzorok lassan eltűnnek, a hallgatók is mind kevesebb és kevesebb számban származnak Erdélv földjéről. Régen, az egyetemen tanulókra Erdély szelleme hatolt, azóta Változott a világ es az egyetem mássá lett. külsőségeiben, belsőségeiben is. Kolozsvár csakhamar emlék lesz rsupán a szegedi egyelemtn. Az élő szervezet folyamatos átalakulása ez és ez helyén is van, mert nem lehet máskép. A mi egyetemünknek azonban kötelessége arra törekedni, hogv a jövő életében érvénvesül jü, múltjának minden tanulsága, okulása, hogv mindez az erősödés forrásává váljék a később jrvók számára. A jövő parancsolja ezt az okulás végett való visszatekintést az egyetem történeke, küzdelmes éveire. A jelen ma az, hogy ez az egyetem kezdi gvökereit mélyre ereszleni a szegedi talajba, a tanárok egyetértése a garancia arra, hogy ebben • talajban csorbítatlanul visszanyer! régi erejét. A beszélő kBvek, a minket megértő emberek innen el nem eresztenek bennflnket, ert jól tudjuk. A mull szilárd talapzatán állva kell a munkát végezni. A visszatekintés nem meddő erőpazarlás. Az erdélyi korszakot nem lehel feledésbe merfllni hagyni, már csak azért sem, mert az egyetem eddigi élete a magyar szelhmi élet egyetemes töiténetéhez ls hozzátartozik. Megtörténhet, hogy egyszer majd esak nem lesz senki, aki tudná, hogy mit jelentelt nekünk Erdélv és Erdélvnek mit iclenteltönk mi. A dékán ezután az egyetem történetével fo^lalkozótt, különösképpen azzal a hatással, amelyet az egyetem, a tanársága Erdélyre" és ezen keresztül az egész magyar szellemi életre gyakorolt. Három feltelt kérdésre felelt: az egyetem keletkezésekor milyen szándék volt az irányadó, mi teljesült ebből, milyen munkát végzett az egvetem. Beszédét ezután így folytatta: — Ez az óra az újjáéledt igyetem feletti örvendezés órája legyen és nem a fájdalmas noiztalgiáé. Es a mostani korszak egyenes folytatása a réginek. A« egyete«nl gondolatnak Itt, Szegeden is történelme van. Itt Is megvolt az évszázados vágyakozás és Szeged is k; rpótlásul kapta az egyetemei, mint ahogv Kolozsvár kapta a főkormányszék helyett. Az* egyetem 60 évvel ezelőtt, duzzadó, feszülő vitorlákkal indult és a nagy szerencsétlenség idején Szeged lépett közbe, hogy össze ne omoljon annvl esztendei lelkes munka után. A belső erő fenntartására és annak fokozására állította talpra a nemzet ezt az intézményt Itt azután újra kezdődött mindaz, amin egyszer már — a megalapításkor —ez az egyetem keresztülment. Erdélyben az erdélyi, 1« tpedlg az alföld parancsolta kötelességek megoldása várakozik reánk. III a város nem- I esak kér és vár, hanem — ami az egyetem történetében eddig még nem fotdult elő — áldoz és segit is. Ne felejtsük el. hogy enélkül mn. nem lennénk együtt! Az a kötelesség vár reánk, hogy az erdélyi szellemet beoltsuk az Alföldbe és létrehozzunk itt olyan közművelődést, amelyre az Alföldnek szüksége van. Szolgáljuk a tudomány örök eszméit a magunk gyarló, odaszentelt életével. A dékán beszédét percekig tartó taps fogadta. A díszközgyűlés a Himnusz eléneklésével ért véget. November 30-án válasz! felsőházi tanválasztó elektorokat a szegedi ügyvédi kamara (A Délmaqyirorsiág munka ársától.) A kisorsolt felsőházi tagságok során dr. Széli Gyula, a szegedi ügyvédi kamara elnöke is kimaradt a felsőházból. Dr. Széli Gyula a felsőházban a vidéki ügyvédi kamarákat képviselte és újraválasztása érdekében mdrli széleskörű mozgalom Indult meg. Az ügyvédek felsőházi tagját elektorok választjak meg, akiket viszont a kamarák közgyűlése választ.. A szegedi ügyvédi kamara elektorválasztását november 30-án tartiák meg. Sgécgen>i Moxi Csütörtöktöl vasárnapig« november hó 10—13-ip Lehár Ferenc csodaszép fllmoperettje: Volt egyszer egy keringő (Es war einmal ein Walter) Eggerpih Mária Előadások vasárnapon 3, 5. 7, 9, hétköznapon 5, 7, 9 árakor.