Délmagyarország, 1932. november (8. évfolyam, 250-273. szám)

1932-11-27 / 271. szám

XI. 27 Uj l<önyvtc»rpolitika gémtn Bálint kultuszminiszter bejelentí-ite programnyilatkozatában, hop- a könyvtárügyet országo*»n rendezni akarja. Éz az ígéret érthető kíváncsiságot és reménységet ébresztett tudomé>,vos körökben. A könyvtárpolitika majdnem olyan 'őntos nemzeti ögy, mint az iskolák kérdé.e és na talán eddig háttérben maradt ez a probléma, most — * decentralizációs törekvések idején — kétszeresen fontos és sorsdöntő lesz ezen a ponton a kultuszminiszter reíormcselckménye Az uj akdó első mozzanata máris mutatkozik: Hóman Bálint r'gi munkatársának, Pasteiner Iván budapestt egyetemi könyvtári Igazgatónak kezdeményezésére és vezetése alatt megalakulóban van a magyarországi könyvtárosok szövetsége, amely megvitató, javaslattevő és végrehajtő srerve lesz az uj elgondolisokr k A leghivatottabb szok?mberek kezében van tehát a könyvtárügy és ha ezúttal hozzászólunk a kérdéshez, tiMn azért te .szűk, hogy előzetes kritikával vagy tanácsokkal alkalmatlankodjunk, hanem csupán azért, hogy — audiatur et altéra pars — a szerény olvasó veleménye Is latba essék a messze jövőre kiható átalakulá nál. * Az olvasó — akár Jámbor laikus, akár tudományos kutató, — három dolgot vár a könyv ártól: könyvet, olvasási lehetőséget és mindkettőhöz személyzetet. Ami a kőnyvanyagot Illeti, Csonkamagyaror;Jig nagy veszteségekkel kénytelen kulturáját tovirbépltenl. Elveszett a kolozsvári könyvtár, az aradi kultúrpalota tizennyolcadik századi gyűjteménye, a marosvásárhelyi Telekiana, a nagyszebeni Bmékemthal-muzeum, a nagyszombati és más felvidéki rendházak könyvtára, a kismartoni Esterházy-bibliothéka stb. De ami megmaradt, oly nagy kincs még mindig, hogy nincs okunk a kétségbeesésre. Mindenekelőtt azzal kellene tisztába jóimtink, hogy mi az, amink van. Ma, ar.-.ilcor a vidéki centrumokban is fokozottabb tudományos munka folyik, nem lehet minden könwhasználatot Budapestre koncentrálni. Vidéki könyvtáraink azonban — tisztelet a kivételnek — maguk sem tudják, hogv mijük van. Még a háború elején vetette föl Bley er Jakab, hogy eédula-katalógnst kellene csinálni Magvarország összes könyvtárainak anyagáról. A terv a régi keretekben ma már alig valósitható meg, de történt Jelentős kezdeményezés ezen a téren 1a: a Bibliográfiái Központ jegyzékat a napyobb könyvtárak gyarapodásáról Csonknmafftarország anyagát azonban, hozzávéve a megszállt területek könyvtárainak nyomtatásban megjelent bibliográfiáit (példáid a zágrábi Zrinyikönyvtárt, a Teleki-katalógust stb.) még mndig töt lehetne eédulázni, annak a nagy munkának mintájára, amit a poroszok csináltak a G esammtkatalog-ban. Ez a nagy gyakorlati jelentőségű katalógus bizonyára nagy meglepetésekkel fog szolgálr.1 és rávilágít majd arra a gazdag anyaffra. amely vidéki egyházi gyüjteroérvdkben és főurl könyvtárakban — Eger, Debrecen, Pannonhalma, Keszthe'y stb — csak a szűUbb szak emberek számára isro-íretes. Egy másik lépés lenne — és erre a kultuszminiszter utalt Is már — a könyvgyűjtés specializálja és racionalizálása, amit az egységes katalógus maga is megkönnylt. Ezen a téren valóságos anarchia uralkodik ma még. Főleg Budapesten. rt'Ol tiz példányban is megvan egy-egy értékes folyólratsorozat, mlg ugyanebből esetleg vidéken f,*yetlenegy példány sincs. De 9 vidékem la szétl uípak az erők. Annak Idején Kolozsvárott az Egyetem átvette az Erdélyi Muzeum-Egycsület kínyvtárát. Pécsett ls szerencsésen megoldódott •1 kérdés: a püspök használatra átengedte értékes ' ^ennyolendik századi könyveit az egyetem eéliiira. Debrecenben már a kollégium könyvtára "'t'lett külön egyetemi könyvtárt kellett létesíteni és SzeeHen is egymás mellett két könwtár Belvárosi Mozi Ma utol iára QUICK Egy szerelme« szépasszony regénye. Főszereplők : LILIAN HARVEY és HANS AL3ERS. Ert tte^,öri Az 6l!af szeKdiíés csodft» Ufa ismeretterjesztő film. Előadások 3, 5, 7, 9 órakor. működik: a régebbi anyagra támaszkodó, de folyton ujjal is szaporodó Somogyi-könyvtár amelynek külön igazgatója nincs, minthogy Móra Ferenc tulajdonképen főigazgatója az öt tárból (könyvtár, képrömüvészeti tár, régiségtár. néprajzi tár és állattár) álló gyűjteménynek -- és a semmiből Bibó István buzgalma folytán jelentős gyűjteménnyé fejlesztett, de egyoldalúan modern egyetemi könyvtár. Kétségtelen, hogy az egyesítésnek személyi tulajdonjogi, sőt bizonyos pelitikai akadályai is vannak, de ennek a kőz érdekében és a jogos érdekek tiszteletbentartása mellett előbb-utóbb meg kell történnie. • ^mi m. olvasási lehetőségeket Illeti, legfontosabb kérdés az olvasóterem kérdése. A sraVcmherek itt ls régóta Javítani akarnának az étlapotokon. Talán most sikerül ennek • régi bajnak az orvoslása. Nem panaszképen mondom, mert hiszen a könyvtárak részéről mindenütt a legnagyobb előzékenység és Jóakarat nyilvánul meg a kutatókkal szemben, csak konstatálom, hogy közkönyvtáraink ma jórészben kénytelenek arra berendezkedni, hogy melegedő szobául és tanulóhelyiségül szolgáljanak a magukkal hozott Jegyzetből vizsgára készülő diákoknak. Ez fs realitás, amellyel számolni kell, de viszont ilyenformán a koincly olvasók és kutatók kiszorulnak azok Javára, akik tulajdonképpen nem ls hasmálól a könyvtárnak. A Muzenmnak nincs kutatószobája, d* az olvasóterem maga ls szűkös és nem megfelelő bútorzatú. Az egyetemi könyvtár diákolvasója sötét és a helyiség technikai berendezkedése nem alkalmas másra, mint — tanulásra. Kutatók számára mindössze — Budapesten! — négy asztal áll rendelkezésre, az egvik hivatali helyiségben. Az Akadémiában nagyszerűen lehet dolgozni «*s*e Ktig (ez ts nagy előny), mert kevés a látogatö.. De ne beszéljünk kulturfölényröl, ha a budapesti állapotokat összehasonlítják a kolozsvári — magyar alapitásu — könyvtárral, vagy a prágai modern olvasótermekkel. Két hatalmas nagy terem 's egy harmadik a tanárok számára. A hallgatók olvasója üvegtetejű é fölülről kapja az egyenletes megvilágítást Minden olvasó külön Íróasztalnál üt és asztali lámpával ls rendelkezik. A kutatók termében, ahová • disszertáción dolgozó hallgatók ls bejutnak, megfelelő és szabadon használható segédkőn yvtár van. (A szabadon használható könyvr>o1eokt<Sl nálunk még ma is, érthetetlen mödon idegenkednek egynémely könyvtárban, pedig tarthatatlan állapot, hogv például egy szótárt ls csak téritvény ellenében lebeí használni és ezzel a használó mások elől el ls vonja a könyvet...) Pesten és a nagyobb vidéki gyűjteményekben még valahogyan megvannak a kutatók. Nehezebb, szinte megoldhatatlan a helyzet azokban a nagv magángyűjteményekben, amik — különösen a téli hónapokban — olvasóteremmel nem rendelkeznek. Pedig époen ezek a könyvtárak azok, ahol ír'" igen nagy ós felkutatásra váró anyag állna rendelkezésre. Ezeket az intézményeket persze nem lehet arra kötelezni, hogy amúgy fa nagy áldozatokba keTŰlő fönntartásukhoz még egy nyilvános olvasóterem és az ezzel Járó adminisztráció költségei járuljanak. Itt az állam résziről kellene valami olyan expedlenst találni amely fokozottabb mértékben megnyitná ezeket « könyvtárakat is a tudomány és közművelődés szolgálatára Az olvasóterem kérdése mellett a könyvliasználat technikája ls reformra szórni. Ma már minden nvugateurópai könyvtárban kiküszöbölték • személves érintkezést a kölcsönzésnél és a szívességi szolgálatokat. A raktári könyvek kiadását egy külön adminisztráció végzi, »mely a könyveket a kérés sorrendjében turnusokra osztva szállítja és használat után esetleg az illető részére félreteszi. Nálunk a könyvek félretevése nincs rendszeresítve és még mindig az a boldog állapot uralkodik, hogy az olvasó — magam is közéjük tartozom — azonnal meg aVarja kapni a könyvet. (Legtöbbször kén^tel-n Is erre, mert nincs mit csinálnia: leülni fíl UJ NAGV ADÓ mtGINDULASP UTÁN 13 52€1€UTIV fflAQAD Kor^ó Mo/J Ma utoljára NEM VAGYOK AZONOS Egy szerencsétlen flótás vidám története. Főszereplők: Kurt Bols «a Hens Adalbert Schlettow. Ezt meffei«zi: fekete keselyű. Izgalmas cowboy kalandok. Főszereplő: TOM TYIW. 1 Előadások 8, 6, 7, 9 órakor. Ili uper 55 Standard nem tud, kézikönyvtár* nbes és útjában a szolgáknak és tfaztvlscASknek.) Az azonnali ki srolgájáshoz azonban igénybe kell venni« m kőnykáadó altiszt személyes jóindulatát, amely természetesen a körülmények szerint variál. Ilyen rendszer mellett megtörténhetik, hogy valaki tényleg azonnal és soron kivűl, másokat megelőzve megkapja a kívánt könyvet, mlg más esetben — az altiszt egyéb elfoglaltsága miatt — csak egy éra múlva Jut a könyvhöz. Az altiszt pedig rnm a legmegfelelőbb szerve a fcönyvkeresésnefc. Egyetemi hallgató koromban történt velem, hopy egy altiszt azzal utasította el kérésemet, hopy a könyv nincs meg a könyvtárban, meit az Illető szerző'fll csak az Opera omnla van meg... A berlini müncheni könyvtárban, a Bibliothéqne Natiormiéban annyira megy a könyvkérés személytelenitése. hogy még a könyv Jelzetét ls az olvasónak kell ráirnla a térltvényre az e célra rendelkezésre álló katalógusból Ez egyúttal selejtezi Is az olvasókat. Eitnek a szisztémának előnyeit egyébként csak az. érzi, aki hosszabb ideig dolgozott már külföldi könyvtárakban. Nálunk még az a helyzet, hogy a „beérkezett" könyvtárlátogatók esetleg tiltakozni fognak szerzett toeaik megcsorbítása ellen.., A harmpddk kérdés: a tisztviselők ügye. Ezen r téren Jelentős lépés tői lént Klebelsberg Kuno gróf minisztersége alatt: az Akadémia könyvtárának t1sztvi«>előlt részben államosították és ezzel lehetővé vált hogy egy „magán" Intézmény i agyobb könyvforgalomra rendezkedjék be Est as elve* — ismét a magántulajdon és éftySb szempontok tís^ te!etben tartásival — kívánatos lenne kiterjeszteni a nemállami nagyobb gyűjteményekre is. Ma as a helyzet, hogy a vidéki nagyobb gyűjteményeknek (egvházraegyei könyvtár, főúri gyűjtemény, közművelődéi muzeamok, atb.) van eg> Alenegy őre, az Igazgató, aki esetleg még egyéb funkciókat ls végez a könyvtárosságon kivi1... Százezer kötetes gyűjteményt egy emberre bizni képtelenség és ilyenformán nagy kincsek hever'Belvárost Mosol Hétfőtől szerdáig As Ufa remekb« készült vígjátéka: A legszebb kaland. NAGY KATÓ, OTTÓ WALBURG, Adele Sandrock és WoM Albach Retty. Bit meffetóitt Öszl szépség Titokzatos hafó Természeti felvételek. Ufa újdonság. Előadások 6, 7, 9 órakor.