Délmagyarország, 1932. október (8. évfolyam, 224-249. szám)

1932-10-12 / 233. szám

DRMAGYARORSZAG SZKUtU. hzerkeidOado: Somogyi ucca ¿2.1.cm. Teleion: 23>33.^Kla «hivatal, «tlctankllnyTMkr é* legylroda • Áradt ucca Hm Telefon < 13-0«. ~ Nyomda t Lttw Szerda 1932 oki. 12 Ara 1« fillér ELÖ FIZCT£ i Napon a helyben 3.20 vidéken ét Budapetlen 3*ftO, icUlRSldOn A*40 pengd Boyé* Mám Ara HAtlctfs­aao 1A, vatár« A* Ünnepnap «4 H1L Hír deféiek felvétele «artfa tierlnl. Meufe­Lipói ucca Telefont 20-34. TA^lratl Vili ^VfnlVAITI 2TX 47 _ . etieveirim neimaqyaromAg sieoed V CVlUiytim, leni». h*tfA«ivetel«vel nanonta reoqel Gró/ Klebelsberg Kunó megfialí Először elveszítjük" az alkotásokat, as­ulán elveszítjük az Alkotót. A megrendítő gyász annál elviselhetetle­nebb, minél váratlanabbul tört ránk. A nagy halott tragikusan korai ravatala meU lett elhallgat minden párttokin'et s a ma­gyar költő szavaival: csak hála, részvét s hódolat illeti meg, nem birálat Nem a politikust gyászoljuk benne és nem a mi­nisztert. A politikust érhertta gáncs, a mi­nisztert illethette kritika. De Klebelslerg Kunó gróf városszenetete^ teremtőereje, al­kotóképessége, őrökké lázas, őrökké tevé­keny, csak alkotásban megpihenő s nyu­galmat csak a teremtés! en találó fárad­hatatlan aktivitása előtt barát és ellenfél lenyűgözve ej^vformán meleg kegyelettel hajtja meg az elismerésnek immár fekete lobogóját. Krőzusa és apostola volt ennek a váróé­nak. Hitet adott, programot hirdetett, a szebb jövő utjaft egyengette s amit a mű­vészet kitervelt, lángész megálmodott s amire kutató tudós lombikjában rábuk­kant, azzal mindennel gazda rilani akarta ezt a várost. Nem akarunk hálátlanok lenni az apáink nemzedékével szemben, mégis el kell most mondanunk, amikor a frissen érzett fájdalom még rem törődik a tapintat tekinteteivel: soha senkinek Szeged város nem Köszönhetett annyit, mint Klehelslerg Kunó grófniK. Nem a kövek beszélnek most róla, ha­nem a szivek'. A sie'<, amelyek hálásak a kenyérért, a szépségekért, az alkotások­éi 9 a hitért, amit neki köszönhetnek. A szivek" beszélnek most, mert nem min­dig beszélhettek', aml<? élt % amíg a poli­tika még a szíveknek ?s tárakra n paran­csolt hallgatást. Most • már csak a rava­tala mellett elmondhatjuk: ennek a város­nak szive magára ölelte a nagy alkotót s ennek a városnak szive Vérzik most, hogy ravatalon fekszik legnagyobb jói­tevője. Nem a ml tisztünk, hogy feTm?rJfik an­n~k a veszteségnek nagyságát. .írni a ma­gyar kultúrpolitikát érte halálával, vagy amivel a magyar közélet lesz szegényebb, hogy Klebelst^erg kidőlt a sorból. MI most csak a szegedi gyászt szólaltatjuk meg, a mi szavunk ha n most Szeged szive vo­naglik meg: vniknr jón hozzá hnsnnlóf* Mikor jön el újra az az air.nvkorsrak, amikor a gondolatok patakzó bőségével, a szépség kultuszával, a •»Rcrtyér, szó és szépség éhé-nek szinte az ittasságig ki­elégülésével, iskoláknak" és kórházaknak elővarázsolásával ugy lehet majd újra gazdagítani ezt a várost, mint ahogy Kle­belslxTg gazdagította? Klebelsberg az al­kotásnak volt zsenije s mi soha el nem muló hálával gondolunk arra, hogy az al­kotásrak ez a ísenije. a teremtésnek ez a lángesze Szegedet választolta ki műhelyül és harciérül. Rcnerransz-ember volt és modern tudós, oi^* .11 di-i és egy Mncehia. vrlii találkozott benne. s mindaz a képes­ség, ami összezsúfolódott lienre alkotó ereje és Wemtő zseniie kibontakozásával Szint« küldet ésszerűen állott ennek a vá­rosnak szolgálatára. S a ravatala mellé odaáll most köny­nyes szemmel és kCnnyes szívvel Szeged népe. A gyászban nincs közöltünk különb­ség, mint ahogy eddig is csak a tisztelet­adásban lehetett, de a tiszteletben nem volt A város apostola, a város maeoenása, a váró« legnagyobb jóltev6;e a tavai don s az elidegenült világban barál és támo­gatás nélkül várja elárvultan sorsának változásait Szeged népe. A legnagyobb veszteség a miénk és miénk a legnagyobb gyász. Szicged népe most gyászfátyolt köt a szivére, arra a szívre, amelyik fe'ejteni nem fud és fe­lejteni nem fog s amelyik a legnemesebb, legméltóbb, örökkévaló emléke 'esz annak a másik szívnek,, amelyik ezé a városé volt, amelyiké volt ez a város s amelyik ma elmerült az örök éjtszakában­(Budapesti tudósítónk telefon­jelentése.) Gróf Klehelsberg Kuno volt kultuszminiszter. Szeged országgyűlési képviselője ked­den délután 5 óra 10 perckor szív­szélhűdés következtében váratla­nul meghalt. A halálhir általános megdöbbenést és mély részvétet váltott ki. Klebelsberg Kuno, — mint a Délmagyaror­szág legutóbb megírta, — szeptember folyamán néhány napig Szentesen tartózkodott. ' Innen már lázasan érkezett Budapestre, betegségét azonban nem vette komolvan. Azt hitte, hogv enyhe lefolyású Influenzája vnn és a hőemel­kedést ennek tulajdonította. Betegen tovább­végezte megszokott munkáját, majd a Károlyi­kormány lemondása után részt vett n kibonta­kozásra irányuló első tárgyalásokban. Az egy­séges pártból magas lázzal küzdve ment haza. Az alapos orvosi és bakteorologiai vizsgálat kétségtelenül megállapította, hogy Klebelsberg paratifuszban szenved. Klebelsberg ekkor még mindig nem akart tu­domást venni komoly megbetegedéséről. Or­vosaínak határozott fellépése kény szeritette Klebélsberget arra, hogy október 2-án a Ko­tányi-klimkára vitette magát amelynek L emelet 81. számú szobájában helyezték el. Állapota az első naptól kezdve állan­dóan javulást mutatott orvosai már télies felépülésében reménykedtek. Szombaton és vasárnip váratlanul kompliká­ciót okozott, hogy a betegnél garathurut lépett fel, ami megnehezítette a nyelést és igy a táplálék felvételét. A« utolsó nap A garathurut kedden reggelre elmúlt. Ked­den már rendesen táplálkozott, délben jó ét­vággyal ebédelt és derűsen beszélgetett kör­nyezetéval. Ebéd után Bethlen István házior­vosa, dr Karcag kereste fel, akivel jó kedvben tréfálkozott. Rövid idővel dr. Karcag távozása után só­gora. dr. Kovács Gyula kultuszminisztériumi tanácsos érkezett betegágyához, akivel szin­tén igen ió hangulatban beszélgetett. E beszél­getés közben délután 4 órakor váratlan szívattak je­lentkezett Orvosai számára ez az attak nem volt tel­jesen váratlan, mert a hétfői nap folyamán Klebelsberg hőmérséklete váratlanul (leesett < 36.4—36.6 fok között mozgott. I f A délutáni első rosszullét jelentkezésekor kezelő orvosai sziverősitő injekciókat adtak a betegnek, amiktől jobban lett. I Háromnegyed öt órakor Ismét rossza­iét jelentkezett, az orvosok oxigén belélegzést alkalmaztak. Az első belélegzés után Klebelsberg rriár félig eszméletlen volt és hörögve mondta: — Még oxigént, oxigént... Ezek voltak utolsó szaval, a következő pilla­natban elvesztette eszméletét és rövid agónia után 5 óia 10 perckor meghalt A halál pillanatában orvosain kívül sógora tartózkodott ágyánál, felesége délelőtt volt ná­la. majd rövid pihenőre hazament hidegkúti lakásukba, miután Klebelsberg állapota telje­sen megnyugtatónak látszott. A katasztrófa be­következése után közeli hozzátartozói siettek az özvegyhez, akivel csak annvit közöltek, hogy férje hirtelen rosszul lett. A katasztrófa hiiét csak a klinikán mondták meg Klebelsberg öz­vegyének, aki a fájdalomtól ájultan rogyott össze. Korányi professzor szobá jába vitték'be, ahol néhány perc múlva magához tért, A halottas ágynál A halottas szobában egyszerű vaságyon fek­szik gróf Klebelsberg Kuno teste. Arca erősen megnyúlt. Haja kopaszra nyirva. Kórházi fe­hér lepedő teríti le a holttestet, amelv mellett hat apáca térdepelve imádkozik. Az éjjeli szek­rényen egy szál gyertya lángja lobogva vilá­gítja be a halottas ágyat. A szekrényen imqkönwek, tudományos könyvek, orvosságos üvegek, a halottas ágv teleszórva a kegyelet virágaival. A halottas szobába sűrű egymásutánban ér­keznek a váratlan katasztrófa hírétől feldúlt barátok és tisztelők. Elsőnek Hóman Bálint kultuszminiszter ér­kezik bárczyházi Bárczy István miniszterel­nökségi államtitkár társaságában. A kormánv legmélyebb részvétét fejezi ki az özvegynek. Este háromnegyed nyolckor Gabriella főher­cegnő érkezik, azután Petri Pál államtitkár, a volt kultuszminiszter leghűségesebb munka­társa búcsúzik könnyező szemekkel egvkori fönc!..:")l. Egvmásután robognak az autók a Koránvi-kliníka elé. A klinika részéről a kővetkező hlvaíalos orvosi leleníésf adták ki: „Gróf Klebelsberg Kuno v. b. t. t. nyu­galmazott kultuszminiszter parrt>< után. rekonvalescens állapotban szivbénu­lás következtében délután 5 óra 10 perckor hirtelen elhunyt". A nem/el halottja Az egységes pártba este 6 óra után érkezett Klebelsberg halálának híre. A legnagyobb me-

Next

/
Thumbnails
Contents