Délmagyarország, 1932. október (8. évfolyam, 224-249. szám)

1932-10-12 / 233. szám

X.12 tegséggel emlékezett meg mindenki Klebels­bergról. Pcsthv inditvánvára elhatározta a párt értekezlete, hogv Klebelsberg emlékét jcgvzókönwben örökíti meg, özvegvehez rész­vét távira töt intéz, koszorút helyez koporsójá­ra és a ravatalnál elbúcsúzik tőle. Gömbös Gyula minisztereinők bejelentette, hogy a kormány Klebehbcrget a nemzet ha­lottjának tekinti. A temetés Még kedden este elhatározták, hogy a te­metés pénteken lesz. A kormány felkérésére a gyászszertartást Glattfelder Gyula rsanádi me­gvéspüspök végzi. A ravatalnál elsőnek gróf Bethlen István búcsúztatja, utána a kormány az Akadémia, valamint a kulturális intézmények nevében dr. Hóman Bálint kultuszminiszter mond gyászbeszédet. A gyászszertartás után a halottat Szikedre szállítják és a fo­gadalmi templom sírboltjában helye­zik nyugalomra. Klebelsberg családjának tagjai előtt még be­tegsége elótt kifejezést adott annak az óhajá­nak, hogy Szegeden szeretne pihenni Élete, pólyája Gróf Klebelsberg Kuco 57 évet élt Az arad­megyei Magyarpécskán született 1875-ben. Tanulmányait a budapesti, müncheni, berlini egyetemeken és a párisi Sorbonneon végezte. l8U8-ban BánfTv Dezső miniszterelnöksége alatt vállalt állást a miniszterelnökségen. 1910-ben közigazgatási biró, 1912-ben a hatás­köri bíróság tagja. 1914-ben adminisztratív államtitkár a kultuszminisztériumban. 1916­ban gróf Tisza István mellett a miniszterel­nökségen államtitkár, ugyanakkor Kolozsvá­ron kap mandátumot. 1920-ban a keresztény nemzeti párt programjával Sopron képviselője. A második Bethlen-kormányban belügymi­niszter, majd amikor Bethlen kabinetjet re­konstruálja, kultuszminiszter lett. Ezt a tár­cát töltötte be 193! augusztus 19-én történt lemondásáig. 1926-ban három mandátumot kapott: Komáromból, Egerből és Szegedről. Azóta Szeged egyik képviselője volt a képvise­lőházban. Kilencévi kultuszminisztersége alatt a kul­túrpolitikának csaknem valamennyi ágában jelentős reformokat léptetett életbe. Elhelyez­te a menekült egyetemeket, megalapította a Ovüjteményegyetemet, keresztülvitte a közép­iskolai reformot, a tanárképzés reformját, kül­földi kollégiumokat létesített, népiskolai pro­gramja során 5000 elemi iskola! tantermet építtetett. Számos külföldi előadása mellett in­tenzív publicisztikai tevékenységet folytatott, öt kötete jelent meg. köztük a „Neonacionaliz­írus", a ..Küzdelmek könyve", a „Világválság­tan". Működéséért számos magas kitüntetést kapott. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester hét óra után iiéhány perccel ka­pott értesítést a katasztrófáról. — Rettenetei csapás — mondotta a Délma. gyarország munkatársának —, pótolhatatlan veszteség. Talár, még nem ls tudjuk, hogy mennyit vesz:e't \ele ez a város. De nemcsak" Szeged, hárem az egész crs*ág Is. Soha többet nem lesz ennek a városnak ilyen barátja,. Félnyolckor a szegedi városházi harangja ts megkondult és a torony árbórára felvon, ták 7 fekete zászlót. A tragikus hir — a Dél. magyarnrszág híradása nyomán _ percek alatt szétfutott a városban és mindenütt mély megdöbbenést keltett A szerdán összeülő közgyűlési a polgármester elnapolja. I" lparentálja az el­hunytat és azután a gvász je'éiil elhalasztja a napirend tárgyalását. begavArl Back Bernát felsőházi tag ezeket mondotta: — Az árvíz óta ez a legnagyobb csapás, ami érte Szeszedet, valósággal katasztrófának kell tekinteni elhunytát. Mind hittük és re­méltük benne, hogv alkotó munkáját, amHv­re oly nagv szüksége van az országnak és' a városnak egyaránt, folvtatni fosia. " Szegeden nagyon tennivalója lett volna, gvönyöru tervek szállottak' vele sirba. Várospolitika! szempontból kimondhatatlan veszteség ért bennünket, az ország pedig egyik legzseniáli­sabb politikusát vesztette el benne. Dr. Papp Róbert, az ügyvédi kamara alelnöke a következőket mondotta: — A háborút követő idők egyik legnagyobb tehetségét vesziti el az ország gróf Klebels­berg Kuno elhunytával. Mély tudás párosult benne művészi hozzáértéssel, ideális gondol­kozás gyakorlati érzékkel. Hazánk szűkös vi­szonyai mellett Is nagy léptekkel vitte dóré a kultúra minden ágát és Különösen nagysza­bású alkotásokkal örökítette meg emlékét a mi városunkban, amelynek önzetlen barátja és pártfogója volt. Ezért pártkülönbség nélkül mcltán gyászolja ót Szegeti minden p&gára. Dr. SzéD Gyula felsőházi tag igy nyilatkozott: —- A legmélységesebb megdöbbenéssel Tet­tem gróf Klebelsberg Kuno halálának hir Halála nagy csapás as egész országnak; Sze­gednek pótolhatatlan veszteséget jelent Tárgyalások a belügyminiszternél a téli Imégmunkák ügyében A polgármester a tárgyalások eredményéről — A kormány magára WUlal)a a költségek nagyobbik részét (Budapesti tudósítónk telefonjelentése. A belügyminiszter a téli közmunkák ügyéten a városok polgármestereivel négyes turnusok­ban folytat tárgyalásokat. Kedden dr. Somogyi Szilveszter utazott Pestre dr. Mihályffy László műszaki főtanácsos kíséretében. A polgármes­ter magával vitte a tervbevett közmunkákra vonatkozó adatokat és kimutatásokat. Ezeket a terveket a polgármester bemutatta a bel­ügyminiszternek, kiejtette, hogy a város a Kis- és Nagybuvártó feltöltésével akarja köz. munkához juttatni a munkanélkülieket. Szrge­den a télen 3100 munkanélkülire kell számi. tant. A tervbeveit közmunkák végrehajtására 800 ezer pengőre volna szükség. A polgármester kedden este tért vissza Sze­gedre. Kijelentette, hogy a tárgyalások ered­ményével meg van eléyedve. A kormány a közmunkák költségének nagyobbik felH ma­gára vállalja a közmunkák megindulásakor. A polgármes'er eljárt az igazságü©TninJsztériura­ban is a jótékony egyletek által fenntartott foglalkoztató intézet ügyében. A minisztérium­ban kijelentették, hogy az intézetet nem fog. ják megszüntetni, a minisztérium továbbra is fizeti az ellátási dijakat A Templomtéri kápolna freskói első dijat nyertek Páduában (A Délmagyarország munkatársától.) A napokban rendezték meg a páduai nemzetközi festészeti kiállítást, amelven nagy sikert arat­lak a magyar festőművészek. A kiállítás első diját, Umberto olasz trónörökös nagv arany­érmét a magyar Aba Kovák Vilmos nyerte, még pedig a szegedi Templom-téri keresztelő kápolna freskóinak kartonjaival. Aba Nóvák Vilmos freskói pogány magyarok megkeresz­tel és ét ábrázolják és a kö-épkori olasz freskó­művészek technikájával készült. A fogadalmi templom előtt álló csonkatorony körül annakidején nagy harcok voltak. Vol­tak olyanok, akik a tornyot Értéktelennek tar­tották és azt javasolták, hogy a tornyot a tér harmóniája érdekében bontsák 1e. Mások a csonkatoronyban értékes műemléket láttak. Az utóbbi felfogás diadalmaskodóit, mert a m'ás­félévszázados török uralom alatt as Alföld minden Árpád-kori műemlékét elpusztították, csupán ez az egy torony hirdeti aa akkori alföldi knltarát Gróf Klehelsberg Kunó a csonka toionyból baptisztérfamot készíttetett A baptisztérium freskóinak elkészítésére pá­lyázatot irt Id és a pályázaton Aba Nóvák Vilmos kapott megbízást a freskók megfesté­sére. Másfél esztendővel ezelőtt készültek el a freskók. Tuljidnntonnrin agy freskó fut kör. ben a baptisztérium falán, azonban a freskó négy részből áll és a pogány magyarok meg­keresztelését ábrázolja markáns eróveL A páduai nemzetközi kiállításra, Kertész K. Róbert államtitkár, aki a kiállítást magyar részről irányította, kiküldötte Aba Nóvák kar­tonjait is és ezek a nagy nemzetközi verseny, ben most első dijat nyertek. Ideiglenes játszási engedélyt kapott Görög színigazgató A kultuszminiszter távirata a kedd esti szezonnyftás etötf (A Délmanyarorszái munk ¡társától.) Hó. man Bálint kultuszminiszter kedden távirati, lag értesítette dr. Somogyi Sziveszter polgár mestert, hogy Görög Sándor színi-Métának ideiglenes koncessziót ad. A távirat igy szólt: »Görög Sándor színigazgatónak ideiglenes játszási engedélyt adok. M. Klr. Vallás és Közoktatásügyi miniszter.« Erre az utolsó pillanatban kiadott játszási enperiélvre azért volt szükség, mert különben a rendőrség nem engedélyezhette volna a színház kedd 's.'i sz"Tonniitó előadás it. Görög Sándor ugyanis a vőnlcgts koncesszióját még nem kapta meg, miután a közgyűlés határo­zata, amellyel Görögöt választották meg szín­igazgatóvá, még nem nyer*e el a belügy-mi­niszteri jóváhagyást A határozatot — mint ismeretes — a tör­vényhatósági bizottság több tagja megfelleb­bezte a lelitgyminiszlerhez. A fellebbezés egvík legfontosabb jogi indoka az. hogy a polgármester nem engedélyezett vitái, nem adott senkinek sem engedélyt felszólalásra és igy a Javaslat ellenzéke nem fejt Ketté ki a közgyűlésen álláspontját. A fellebbezési ha­táridő már régebben lejárt, a polgármester a közgyűlés határozatát a fellebbezéssel együtt hétfőn küldötte fel Budapestre Az Iratokat dr. vitéz Szabó Géza kulturtanársnok vitte fel és dr. Tatlcs Árkád államtitkárnak adta át, akit a polgármester nevében a fellebbezés sürgős elintézésére Vért fel. Szabó tanácsnok kedden érkce't vissza Szegedre és kózöUe dr. Pálfy József polgármesterhelyettest, hogy a belügyminisztériumban megígérték a szín­házi akták soronli"üll el'ntézésft. Deszkát,épületfát,tazlfál, szenet legelOnytttebben aiánl. htahos ..HUltr» t. STERNBERG ZOLTÁN ^ . _ «PBlotfa tttt»lfenTMTk«r«>k*dA ROkOcxl Itr. (Mércy t* Tftrftlc aect »»rok. T»lefon S2-S7­írógépek javító műhelye „_..__ k«rhint»rt»ii T»ll«l»t». 77 KLLLtR irígépe», Kiriij ucci f. tUlímelet.) Telefon 13-63.

Next

/
Thumbnails
Contents