Délmagyarország, 1932. október (8. évfolyam, 224-249. szám)

1932-10-11 / 232. szám

DHMAGYARORSZáG SZCOEO. KzerKe«zlA*«g: Somogyi ucca 22.I.em Teleion: 23-33.^Kla 6hl*olnl, KOIcsankltnyiiAf és tegytroda - Aradi ucca S. Teleion: 13-00. * Nyomda z LDW l.lnAt ucca 1». Telefon t 20-3-4 Téiirnll «S levélcím DélmanyarontAo Sirgcd Egymillió — kövekre Szó sincs róla. Nem lenne utolsó dolog, ha gyors egymásutánban végij^ lehetne kö­veztetni azt a háromszá/egynéliény ucCát, amely évtizedek óta tesped reményt vesztetten a falusiassá« nyári porában és őszi sarában. Ugy látszik, most úgyis ez a korsóik követ­kezik Szegei történetélxen A lázas követés korszaka. Eddig építettünk. Tanyai vasutat. Bárházakat. Templomokat. Klinikákat Ezután köveztetni fogunk. Csak köveztetni. Ha az Isten is ugy "akarja, néhány évtizedig. Kövez­tetni sugárutakat. Kőrutakat. Uccákat. Tere­ket. Közöket. Rendithetet lenül hintettük mindig, hogy tö­mérdek a tenni való e^en a téren A Petőfi­sugámt kocsiút ját most vé^lea és végi.. ien­dezik De milyen életveszélyesen górlrös uton és mekkora porfelhőn kell korsinak vagy autó­nak keresztültörnie magát míg a Ke *s lu's-telep és a vágóhíd után elérkezik a város 'erfile­tén jó útra. A mélyen fekvő le-lmer-tér valóságos gyüjtömedencé;e az esővíznek Ba­zalt kövei majd mind az élükkel állnak ki­felé s a származásukon kivül teljes bizonyos­sággal az sincs megállapítva, hogy akkor kosz­szantják-e jobban a járókelőt, amikor járni akar rajtukN vagy akkor, tftaikor át akar kelni a fölöttük hullámzó tenger vízen. ' ölesen megsza­badulván előbb a cipő és harisnya terhétől A külső Kálvária-uton kies tájikra nyílik ki­látás. A körtöltés is, a vasúti pálya töltése is zöld mezőkön huz kérésziül. A júniusi pi­pacsok élénk rajvonala, az őszi kukorica tö­mör zöldeléje, mögöttük sürün egymás mellé sorakozó kicsi síremlékek, e?ek mögött megint beláthatatlan messziségü mezőség s porból az egész elé átláthatatlan függönyt huz, ha emlé­kezni járó szomorú utasaival egyetlen konflis baktat a temető felé. Komorság és kietlenség képei ezek. melye­ket vagy a kövezés hiánya vagy a kövezés hiá­nyával kapcsolatos körülmények hivtik és marasztalnak életrö. S e.eklen a kéce'cben távolról sem merülnek ki a szegedi közigaz­gatási specialitások műalkotásai. Vannak még néhányan ezek a műalkotások s mi mégis azt mondjuk, rövid ideig várni kel'e'e an­nak a korszaknak ránk-köszöntésével, amelvet majd arról neveznek el, hogy akkor a város minden pénzét, minden jőve'elmét, mi nién kölcsönét és minden hitelét követesekre köl­tik el. Alkotó munkát akkor se kell vépezríi a tanácsi ügyosztályoknak. A mérnökség feje se fog megfájdulni a gondoktól. Külön köve­zési szakértőt szerződtet a város. Gyuláról vagy Hamburgból. Olyan kövezet, mint ami­lyenen a milanói dómban vagy a \elenrei S/ent Márk templomban lépked az ámuló it'e­pen. nálunk a Ci^eHa-té-en 'esz A Mars-téren a lie'ipiacos tanyai lovak alatt bitumenes ' e. ramitot tartanak tisztán. Mert akkorára tisz­tasági érzéke is kifejlődik a kő-igf crafás;: tk. Addig azonban hagyják élni ezt a várost A gázgyári vila során az unalomig gyakran hallottuk, hogy jo;!a van ennek a nemzedék­nek a háborúval kapcsolatosan rá háruló ter­hek egy részét áthárítani a kövc'kez»" nemze­dékekre. A gázgyári s7e:-zödés me,;hnsszahbi­tásának ez volt az egyik főinioka. S most ez a nemzedék azért, mert beleegyezett abba, hogy nem gázgyárat, hanem gázgyári szerző­dést hagyjon az utódokra, kap első tétel gya­nánt egy millió négyszázezer pengőt s vezetői Kedd 1932 oki. 11 Ara 16 fillér Vin. évfolyam, 232. s«. ELÖFIZCTfi : Napon a helyben 3-l° vidéken «« Budapeafen 3-AO. tcUlftfldOn (V40 pengd - Poyea *cám Ara hélkMs­nao 1«. vaiAi. é* Ünnepnap 24 Hll. H'f ilelétek felvétele tarifa ««erlnl. Megle­l«ni*r hétraidvélelével nwmnia reogel el akarnak költeni ebből a pénzből legalább egymillió pengőt — kövekre. Hi elre most kezdi el köveztetni a város a Petőfi Sándor-sugár­utat, a Csongrádi-sugá rutát és a Tiszapartját De hol van az megírva, hogy a most következő három év alatt kell elvégeztetni azt az e íész kő­vezési munkát, amelyet az elmúlt husz év alatt kcl'e t volna és a kővetkező hu*z év múlva kel­lene elvégezni? Arra nem számíthatunk, hogy ezen a min­den eddiginél keservesebbnek Ígérkező té­len számottevő állami munkájuk lesz a s.egedi termelő osztályoknak. A városnak kell tehát ereje végső megfeszitésé\el mindent meg­tenni annak érdekében, hogv murkához Jusson az iparunk s hogy a mnkások Inségfron'ján végre ritkuljanak a sajnos még mindig tömö­rebbé sűrűsödő sorok. Az egy miUi'» i egyszáz­ezer pengőből nem lehet egy millió pengőt elfizetni valamelyik bányának a kövekért. Ez nem szociálpolitika. így nem mókáznak azok­kal, akik kiéhezve várnak kis komoly mun­kaalkalomra. 1932 telén nem lehet Így meg­kerülni a szejjedi kisipart. S nem lehet meg­tenni a kiéhezett szegedi kereskedelemnek, mely jóban, rosszban viseli a rettenetes ter­heke', 1 ogv vásárló képességét néhánya :áz pol­gár — ha rövid időre is — vissza ne nyerje. Másfél millió, ha építkezésbe fektetik be, föltétlenül duzzasztana kis erőt gazdasági életünk veszedelmesen elsatnyult vérkeringé­sébe. Megszűnt a statárium A öéiföl minisztertanács egyhangú határozattal hatályon lclvül helyezte a rögtönbiráskodásról szóló rendeletet (Budapesti tudósítónk telefonjelentése. A politikai élet eseménye hétfőn a kormány dél­utáni minisztertanácsa volt A minisztertanács a statáriális ren­deletet hatályon kivűi helyezte. Az errevonatkozó javaslatot dr. Lázár Andor igazságügyminiszter terjesztette elő. A minisztertanács a javaslatot egy­hangúlag elfogadta, mert annak fenn­tartását szükségesnek nem találja. A rögtőnbiráskodásról intézkedő rendeletet a biatorbágyi merénylet ntáni napon léptet­ték életbe es azóta megszakítás nélkül érvény­ben volt. Az ellenzék kezdettől fogva energi­kus harcot folytato.t a statáriális rendelet visszavonásáért, de mindeddig eredménytele­nül., LüJőnősen éles támadásokkal illették a lemondott Károlyi-kormányt, amely továbbra is fenntartotta a rőgtönbiráskodást, — mig most az uj kormány hatályon kivül helyezte a statáriális Ítélkezésről szóló rendeletet A képviselőház keddi ülése előtt Gömbös a keresztény pátinál — A szociál­demokrata párt ödzteloszlatást és uf vá­lasztást követel (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A po­litikai élet teljesen a keddi parlamenti ülés előkészületeinek jegyéhen áll. Kedden a Göm­bös-kormány bemutatkozik a képviselőházban. az egyes pártok hétfőn értekezleten szögezték le álláspontjukat. A Keresztény Gazdasági Pártban gróf Zichy János számolt be a kormányválság megoldása során lefolytatott tárgyalásokról és megállapí­totta, hogy nem ugy oldották meg a válságot, ahogy azt a párt jónak látta volna. A Gömbös­kormány teljesen az egységes pártra támasz­kodik — mondotta — és így a Keresztény Gaz­dasági Pártot bizonyos érdektelenség választja el a kormánytól. De közjogi ellentétek ís me­rülnek fel a kormány és a párt között, ameny­nyiben a párt legitimista. Gróf Zichy János felszólalását vita követte, amelynek során felszolalt Ernszt Sándor, aki kijelentette, hogv a kereszténypárt koncentrációt kívánt, erre a lehetőség meg Is volt. A párt a vita után egyhangú határozatot hozott, amelyben kimon­dotta, hogy fenntart ja akciószabadságát, a par­lamentben független ellenőrző párt szerepét tölti be, a maga politikáját követi és a maga álláspontját mindenkor az adott esetekben fejti ki. A határozathozatal után megérkezett a pártba Gimbös Gyula minlszferelnö; a kormány tagjaival együtt. Gömbös kijelen­tette, hogv programot adni most nem kíván, programját a keddi ülésen fogia kifejteni, kérte a párt jóakaratú támogatásat, amig meg­győződése és lelkiismerte szerint ezt ő és a kormány megérdemlik. Gróf Zichy János vá­laszában kijelentette, hogy remélhetőleg meg­fogják egymást érteni. A Független Kisgazdapárt is értekezletet tartott, az értekezletet azonban bizalmasnak nyilvánították és arról csak annyit közöltek, hogy a párt álláspontját Gaál Gaszfon fogja a keddi parlamenti ülésen kifejteni, ha majd a miniszterelnök előteriesztette pro­gramját A szociáldemokrata párt is, Farkas István elnöklete mellett értekezletet tartott. Az értekezlet kimondotta, hogy a párt a Gömbös-kormány megalakulá­sával a politikai válság elmélyülését látja. A válságból más kivezető ut nincs, mint az egész kormányrendszer megváltoztatása, az általános titkos választójog, Házfeloszlatás és uj választások kiírása. Ezt a programot csak a legsürgősebb gazdasági rendszabálvoü egé­szíthetik ki, ilven rendszabálvok azok, ame­lyek az elviselhetetlen nyomorúságon akar­nak segíteni A párt álláspontját a keddi par­lamenti ülésen Peyer Károly fogja kifejteni.

Next

/
Thumbnails
Contents