Délmagyarország, 1932. október (8. évfolyam, 224-249. szám)

1932-10-11 / 232. szám

x.u tftM-fMtWftk'M |i«i' köiiimertck Mcinl-teakeve kei kösiim Meinl-tea k«i Meinl kei r;. Mf in kei kozil Meinl kei közisme Meinl-teakeve kei közismert Meiul-teakeve kfi közismert Mcinl-teakcve kii közismertek. M Mcinl-te.akcverékei k i közismertek. M< Mcinl-tcakcverékei kei közismertek. Mj Meinl tenkeverék k<-i közismertek. Mrinl-teakcverékfi kei közismertek M WeTnltYaWfcrí. keverékei kösismertek. Mcinl-leakeveréíkéi közismertek, eitil-teakeverémertek. evere¿mertek, tcakeveré* xiomertek. teikeveréközismertek, nl-teakeveré* közismertek. Meinl-teakcveré* kei közismertek, einl-teakeveréi közismertek, einl-teakeveréi közismertek. Hétfőn délben pártközi konferenciái 'ártották a képviselőházban. Az egységes párt képviseletében Mayer János jelent meg, a független kisgazdapárt részéről Gaál Gaszton, a keresztény párt Képviseletében Zichy János és Wolíl Károly, a szabadelvű párt részéről Rassay Károly. Megjelent a pártközi konferencián Friedrich' István, a szociáldemolcraták képviseletében Peyer Károly és Farkas István, a pártonkivüliek részéről megjelent Apponvi A'hert és Szilágyi Lajos. Rassav Károlv felszólalásában előadta, hogy miután a kormány nagy programmal jön a Ház elé, indokoltnak és minden vonatkozásban szükségesnek tart ja, hogy az összes pártok hozzászólhassanak a programnyilatkozathoz. Ezért javasolta, hogy pártközi konferencián állapodjanak meg a kormányprogram vitája tekintetében. Peycr a szociáldemokrata párt nevében indítványt terjesztett elő, hogy a Ház maradjon együtt és hogy már szerdán is gyakorolható legyen az interpellációs jog. Gömbös miniszterelnök hozzájárult Rassay indítványához, hogy a Ház szerdán is ülést •ártson A pártok vezetőinek hozzászólását a kormány semmiféle vonatkozásban nem kívánja korlátozni. A szociáldemokratáknak azt az indítványát, hogy interpellációkat is mondhassanak el a «zerdüi ülésen, a pártkonferencia nem tette magáévá. Kimondotta a konferencia, hogy az általános beszédidő tartama negyedóra, amit ujabb negyedórával meg lehet hosszabbítani, i tömbös bemutatkozó beszéde után elsőnek az egységespárti szónok beszél, azután a következő sorrendben szólalnak fel az egyes pártokrészéről a képviselők: 2. keresztény párt (fel•zólnló Turi Béla és Csekonics Iván gróf), 3. a független kisgazdapárt (Gaál Gaston), 4. szociáldemokrata párt (Pever Károly), 5. szabadclvü párt (Rassay Károly), 6. keresztény ellenzék (Friedrich István), 7. demokrata párt (Vázsonyí János), 8. Meskó Zoltán, 9. Pallavicini György őrgróf, 10. Vitéz Bajcsy-Zsilinszky Éndré, 11. Grieger Miklós, 12." Szilágyi Lajos. Az eltávolított porosz kormány pere a Papen-kormány ellen (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Lipcséből jelentik: A birodalmi törvényszék óriási érdeklődés mellett kezdte meg az elmozdított Í

»orosz kormánynak a birodalmi kormány elen emelt panasza tárgvalását. Az összes bejáratokat rendőrség szállta meg. A törvényszék elnöke Bumke dr., mellette a legfelsőbb ' közigazgatási bíróság tanácsosai foglalnak helyet. A birodalmi kormány, mint kirendelt porosz kormánybiztos, valamint a kirendelt porosz kormány nem képviselteti magát; viszont a birodalmi kormányt, mint ilyet, két minisztériumi igazgató képviseli. Két egyetemi tanár a tanácsadó, ugyancsak két egyetemi tanár képviseli az elmozdított kormányt és jelen vannak a centrum és a szociáldemokrata párt tartománygyülési frakciójának, valamint Bajorországnak és Badennek a képviselői is. A nétfői ülésen ismertették a tényállást és a per iratait. A tárgyalás előreláthatólag több napig tart Titulescu — a „román Papén"? (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) Bukarestből jelentik: A román politikai válság, amelynek középpontjában Vajda miniszterelnök és Titulescu harca állott, vasárnap fordulathoz érkezett el. Titulescu táviratban közölte Vajda miniszterelnökkel a külügyi tárca elvállalását. Vajda miniszterelnök este tiz órakor részletesen ismertette a kormány és Titulescu között kitört konfliktus történetét. Elmondotta, hogy már kormánya megalakulásakor felajánlotta Titulescunak a külügvi tárcát, mert lehetetlennek tartotta azt a helyzetet, hogy Románinnak két külügyminisztere legyen: az egyik Bukarestben a külügyminisztérium élén, a másik pedig Londonban Titulescu szemelvében, akitől a bukaresti kormánvnak „bizonyos okok" miatt minden külpolitikai döntőben ki kellett kérnie a véleményét. Vajda hangjából érezhető volt, hogy dacból hivta meg Titulcscut a külügyminisztérium élére és hr.gv kitart továbbra is amellett a külpolitika mellett, amely ellenkezik a Titulescuéval. Azt is sejtetni engedte Vajda, hogy Titulcscut a király kívánságára hivta meg a külügyminisztérium élcre. Politikai körökben érdeklődéssel vár|ák a Vajda—Titulescu-háború további fejleményét. Titulescu a kirá.v szemében a pártoktól íüggttIcn politikus, akinek a „román Papén" szerepet szánta s aki a király miniszterólnökjelöltje, arra az esetre, ha a pártok nehézséget gördítenek működése elé. Párisi politikai körökben a legnagyobb meglepetéssel értesültek arról, hogy Vajda román miniszterelnök felajánlotta a külücyi tárcát Titulescu volt londoni követnek és nogy Titulescu elfogadta ezt az ajánlatot. Illetékes körökben nem nyilatkoznak a román belpolitikának erről a váratlan fordulatáról, ami érthető is, hiszen tulajdonképpen a francia kormány magatartása volt az OKa annak, hogy Titulescu lemondott a londoni román követség vezetéséről. A francia kormány sürgette az orosz-román megnemtámadási szerződés megkötését, hogy azután Franciaország is aláírhassa a megnemtámadási szerződést a szovjetkormánnyal s Titulescu azért adta be lemondását, mert nem helyeselte a szovjethez való közeledés gondolatát. Puszfiió orkán Szardinia szigetén (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Rómából jelentik: Szardinia szigetén hétfőre virradó éjszaka borzalmas orkán pusztított. Hatalmas széltölcsírek keletkeztek, amelyek 50 kilométer szélességben mindent elpusztítottak. Sok helyütt szökőár tört elő. A kár felbecsülhetetlen. . Gömbös beszéde a romhány! ünnepségen Budapest, Wóber 10. Vasárnap avatták fal a romhányl síkon a Rákóczi-kőoszlopot, amely » 1710 január 12-én vivott csata emlékezetét hirdetl. Hanauer István váci püspök mondta • Ubori misét a templom előtt, azután menet talult a csatasik felé. A romhányi mezőn zászlók leng. tek, djszmagyarok ragyogtak és • népi öltözékek virágpompája tarkállott. Soldos Béla főispán szólt először, majd Gömböt Gyula miniszterelnök mondottt beszédet. A magyar egységről ba. szélt, amely a romhányl csata ideién Is annyira hiányzott. — Elmúlt az ideje annak — mondotta —, hogy kurucok és labancok far kasfremet nézzenr* egg, mással. Ahogyan Anglia Cromwell óta világpolú tikát csinált, ugy Matgarorseágnak kelet euró rtn politikát kell cttnálnia! flerriot Londonban tárgyal a négyhatalmi konferanelirél London, október 10. Nagy fontosságot tulajdonit az angol sajtó Herriot londoni látogatásának, amely szerdán vagy csütörtökön lesz. Azt írják a lapok, hogy a két miniszterelnök elsősorban a tervbe vett négyhatalmi konferencia helyét és időpontját fogja megbeszélni és Herriot megismerteti angol kollégáját a francia biztonsági és leszerelési tervvel, amelyet eddig csak nagy vonásokban vázolt előtte. A német jegyzék, amelyet a berlini külügyi hivatal az angol nagykövet utján juttatott Londonba, megnyugvást kelt, mert elvileg nem zárkózik el a négyhatalmi konferencia alól és feltételekhez sem köti. csak éppen rámutat arra, hogy sem az angol, sem a francia Javaslat nem szolgál alkalmas alapul a német fegyverkezési egyenjogúsági kérdés tárgyalásához. A berlini lapok a találkozásról azt ir ják, hogy megkezdődött a diplomáciai intrika Németország ellen. Herriot és MacDonald találkozása ellentétben áll Kémeturszágnak azzal a törekvésével, hogy a nagyhatalmaknak az öthatalmi konferencia előtt nem szabad megállapodniok egy Németország elleni egységes frontban. A cél kétségtelenül az, hogy egységes frontot hozzanak létre és igy igyekezzenek tervüket rákényszeríteni Németországra. A lapok élesen támadják a francia kormányt. Papén Bajorországban (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Berlinből jelentik: Papén kancellár hétfőn este háromnapos bajorországi útra indult. Utazásának nagy jelentőséget tulajdonítanak. A hírek szerint a tervbevett birodalmi alkotmányjogi reform tartományjogi részét akarja a bajor kormány tagjaival megvítatnL Hómann kultuszminiszter programia Budapest, október 10. Hómann Bálint kultuszminiszter hétfőn délelőtt kifejtette programját. Elöljárójában kijelentette, hogy ellene akar szegülni egyformán gazdaság- és kulturellenes leépítésnek és leszállításnak. Jól tudja — mondotta —, hogy a mai helyzet átmeneti, egyes intézkedése», ket kényszer szül, de nem ismeri ci száz szá. walékhan, hogy a kuliura a Za*daságinkn<ik is csak a gazdaságiaknak lehet a függvénye. Fg en. letes nemzeti kulturát akar, ezt akarja tovább épiteni, mert ugy érzi, hogy aki nem épit, az a fokozatos hanyatlást szolgálja. — A mai gazdasági válság trellett lelki és bizalmi válságot állapit meg, ennek gyógyszere a nem7«ti lélek regenerálása, a nemzet lelki egyensúlya. A program pillérei: a valláserkölcsi neve. lÁs és a népművelés fejle%ztésr. Fel akarja karolni minden bevett felekezet ügyét. A piarist«, a bencés, a premontrei és a kiváló protestáns Iskolák az ideáljai. A mai középiskolai oktatást meg akarfá reformálni, a mai többtípusú rendszert egy-, két-, vagy három rendszerrel akarja felváltani. Müveit iparost és gazdát akar. Kijelentette végül, hogy ellene mn a jövedelmek Hneárit csökkenté, sénck, ellene van a lútszattákaréKostágnak,