Délmagyarország, 1932. október (8. évfolyam, 224-249. szám)

1932-10-28 / 247. szám

X. Jllsógöáön elfogták Körpel Ric&árdot őrizetbe vették és Szegedre Qozzák i,A Délmqgyarország munkatársától.) Nem. régiben nagy feltűnést keltett az ismert, r<gi Seifmann-cég összeomlása A Klauzál téri üz­letet az összeomlás után elárverezték és ugyan­ekkor el'ünt Szegedről a cégnek 25 éven át volt főkönyvelő}*, majd a: utóbbi időben társ­tulajdonosa. Hamarosan kiderült, hogy Kör. pel Richárdot a csalások és okiratharaisitá­sok egész sorával gyanúsítják. A Seifmann­oég ügyfelei az üzlet elárverezése után egyre­másra adták be a feljelentéseket Körpel el­len. Körpel Richárd — amint arról a Délma­gyarortzdg már többiben beszámolt — a rész­letre vásárolt bútorok vételára fejében átvett fedezet iváltókat leszámítolttá, sok váltóra hamfs aláírásokat sokszorosított. Ezekről az ügyekről a volt üzletfelek csak akkor szerez. tek tudomást, amikor a váltók lejártak. Eddig körülbelül 50 feljelentést tettek a rendőrsé­gen. a kárösszeg meghaladja a 30 ezer pengőt. Amikor Körpel Richárd eltűnt, a rendőrsé­gen részletesen kihallgatták özv. Sci/mann 36­zsefnét, aki azonban Körpel ügyeiről sem­mit sem tudott A rendőrség az első feljelentések után rádió­körözést adott ki Körpel Richárd ellen, aki hetekig eltudott rejtőzni a hatóságok elől. Csü­törtökön azután Köroelt Alsógödön váratlanul elfogták. Az alsógödi csendőröra csütörtökön délben rövjd táviratban közölte a szegedi rendőr­séggel, hogy elfogta Körpel Richárdot. Dr. Borboli Jenő rendőrfőtanácsos intézkedésére Körpelt Szegedre hozzák és az ő vallomásával kívánják tisztázni a bonyolult ügy részleteit. Súlyos megállapítások Szeged szociálpolitikájáról a népjóléti bizottság csütörtöki ülésén Heg kell javítani az Inségebédeket és meg kell változ­tatni az eddigi rendszert Szombathely, Miskolc, Győr, Pécs és Szeged Inségakclőfa —- November 15-én kez­dődik oz Inségmunka (A Délmagyarország munkatársától.) Csü­törtökön délben végre összeült a népjóléti bí­zottság, hogy véleményt mondjon a város szo­ciálpolitikai gazdálkodásáról és javaslatokat tegyen a téli inségenvhitésre. A bizottság ülé­sére több olyan töi-vényhatósági bizottsági tag is meghívót kapott, aki nem tagja a bizottság­nak. Az ülést dr. Pálfv József polgármesterhelyet ­tes nyitotta meg. Dr. vitéz Szabó Géza tanács­nok, a népjóléti ügyosztály vezetője azonnal megkezdte a népkonyha üzemének ismertetését Bejelentette, hogy je­lenleg 911 olyan család kap népkonyhai ebé­det, amelynek feje munkanélküli és akiknek meg kell dolgozniuk a sovány ebédért. A 911 • salad 2811 családtagot jelent. A népkonyhán kap ebédet 670 keresetképtelen család is 1480 családtaggal. A munkakényszer bevezetése óta jelentékenyen csökkent a népkonyhák forgal­ma — mondotta a népjóléti tanácsnok —, mert a munkanélkülieknek esak a hatvan százaléka vállalt* a munkakényszert. Elmondotta még a tanácsnok, hogy a munkaképtelenek havi 6 pengő közsegélvt kapnak, a számuk 887, ezek­nek nagyrésze szintén igénybeveszi a népkony­hai ellátást. Gyorssegély cimén a népjóléti ügyosztály naponta átlag 100 pengőt oszt ki. A Berlini-köruti népkonyha 900 család ebéd­adagjait. a Vásárhelyi-sugáruti G70 családét osztja ki. Az ebédosztás 11 órakor kezdődik és 1 óráig tart­Egy személy havi ebédellátása a vá­rosnak 4 és fél pengőjébe kerül. A munkanélkülieknek ezért bárom na­pig kell dolgozniuk minden hónapban, annyiszor bárom napig, ahány tagja van s csaladjuknak. Kijelentette a népjóléti tanács­r.ok, hogy mindaddig, amig több pénzt nem kap. kénytelen a népkonyhai munk^kényszert fenntartani és nem térhet át az élelmiszereso­magok rendszerére. Tapasztalatai szerint a természetiem élelmiszerekért sokkal szíveseb­ben dolgozik mindenki. A mult évben az telte lehetővé a csomsgosztást. hogy a legfontosabb élelmirikket. a lisztet az állam ingyen adta a városnak. Dr. Pálfy .Tózs^f polgármesterhelvettes beje­i- ntette ezután. bo<r\- dr. vitéz Shvoy Kálmán Kot-szövöttben elöli jár 8 „Lampe! és Hegyi" gyár. I altábornagytól a népkonyhai ebédosztás de­centralizálása érdekében mozgókonyhákat, úgynevezett „gulyás-ágyukat" kért. A vegyesdandárparancsnok szívesen haj­landó ilyen gulyáságyukat a város rendelke­zésére bocsájtani. Egy-egy gulyáságyuban két­száz ebédadag fér el. a Somogyi-telepi ínsé­gesek élelmének kiszállítására tehát legalább öt az ujszegediek számára egy mozgókonyha szükséges, Az ebédet valami zárt helven osz­tanák ki. Dr- Dettre János kérdésére Vágó Károly, a Vásárhelyi-sugáruti népkonyha vezetője is­mertette a népkonyhai ebédek összetételét. Egy-egy adag ételhez felhasználnak 9 deka babot, 3-4 deka lisztéi, 1 deka zsírt és az ínségesek fejenkint 20 deka kenyeret kapnak. Ez körülbelül 1000 kalóriát jelent. Ha rizsleves az ebéd, akkor a kalóriaértek 1124. — Amióta nagyobb kanalat kaptunk —mon­dotta Vágó — az Ínségesek is nagyobb adago­kat kapnak. Vasárnap husosebéd van, amikor 10 deka hus jut minden adaghoz. Aki dolgo­zik a népkonyhai ebédért, az minden munka­napra az ebéden kívül kap még 10 deka sza­lonnát és fél kiló kenyeret ami az ebéddel együtt 8400 kalóriának felel meg. Ezen a héten a következő az étrend: hétfőn bab, kedden pa­radicsomos káposzta burgonyával, szeror­borsó galuskával, csütörtökön bnrgonyafőz»lék paradicsommal, pénteken savanyukáposz^i rizzsel, szombaton lenese, vasárnap Mrkagu­lyás. Szabó tanácsnok hozzáfűzte ezekhez az ada­tokhoz. hogy a minőség ellen senkinek sem le­het kifogása, csak a mennyiséget keveslik. — Egy izben jelen voltam az egyik ebédosr táson — mondotta a tanácsnok — és azt ta­pasztaltam, hogy ott állandó izgatás folyik. Az előterjesztésekhez elsőnek dr. Dettre Já­nos fűzött észrevételeket. A birottság elő tárt ismertetéseket nem tartia kielégítőnek különö­sen a jövő szempontjából. Megállapítja, hogy a népkonyhai rendszert a sze­refefnélkflliség Jellemzi, mert sízeretetnélküUségről tanúskodik az. hogy a város a tizenötfilléres ebédek elnyerését is mesterségesen támasztott akadályokkal nehe­zíti meg Hivatkozva Vágó jelentésére, csodál­kozik azon. hogy az ebédadagok nagysága az osztókanál nagvságától függ, tehát az aüagolc nagyságát nem a szflkségjet. hanem a kanál szabja meg. Dr. Pálfy József: A Vásárhelyi -««SrutI népkonyhán az elmúlt évben jobb minőségű ebédet "adtak Ez a magyarázata annak, hogy ott kisebb adagokat osztottak ki. Az idén azon­ban egyforma ebédet fór. mindkét népkonyha és ezért szerezték be a nagyobb osztókanalat Dr. Dettre János: A babfőzeléket lehet ka­nállal mérni, de a kötelezettségeket nem. Ezer kalória tápérték még annak az embernek sem elég. aki egész napját mozdulatlanul, ágyban fekve tö'.ti, mert az emberi erő megtartásához naponta minimálisan 1400 kalória szükséges. Aki azonban mozog, elmegy például az ebéd­ért, annak lényegesen több kell. Ha a testi erőt, a munkaerőt, ami a legnagyobb nemzeti érté­ket jelenti, konzerválni akarjuk, akkor emelni kdl a népkonvhai ebédek táp­ériékét Foglalkozott ezután a népjóléti tanácsnoknak azzal a kijelentésével, amely szerint a megdol­goztatás rendszere a munkanélküliek negyven százalékát kirostálta a népkonvhai ellátásból. Ezután Lájer Dezr.ő szólalt fel. Kijelentette, hipv a város a népfőiét területén ha|­tofle végre a legkőnyőrteleneb­kíQI a takarékoskodás elvét. A népjóléti ügyosztály a legszigorúbb ellenőr­zést alkalmazza, hogy illetéktelenek véletle­nül se vehessék igénybe a népkonvhai ebédet. Kérdi azonban, hogy az ügyosztály megvizs­gáltatta-e azoknak az életkörülményeit, akik nem vállalták a népkonvhai ebédért a munkát, gondolt-e arra, hogy ilyen föltélelek mellett nagyon sokan már csak akkor mennek el az ebedért, amikor a rajtuk levő utolsó rongyu­kat is eladták már. — A tanácsnok ur kijelentése szerint az ebédosztások alkalmával izgatás folyik — foly­tatta Lájer. Engem az Izgatott föl, amit a ta­nácsnok ur elmondott az előbb. Kérdem, ki lesz felelős azért, ha a napról-napra fokozódó tlkeseredés kirobban?. Én elsősorban a város hntóságát teszem felelőssé. A polgármesterhelyettes itt félbeszakította Lájer Dezsőt — Tiltakozom a bizottsági tag ur fenyegető szavai ellen. Figyelmeztetem, hocy a hatóság minden rendelkezésére álló eszközzel fogja elfojtani a bejósolt kirobbanásokat — fcn nem tudok semmiféle készülődésről — válaszolta Lájer —, de ismerem a hangula­tot. Amikor pedig erre fölhívom a hatóság fi­gyelmét. nem csak a munkásság. hanem a város egész polgársága iránt érzett kötelessé­gemet teljesítem. Ezután ismertette több város népjóléti rend­szerét és megállapította, hogy az ország váro^ sai között Szeged támogatta leggyengéb­ben az ínségeseket Páeaett az 1—2 családtaggal rendelkező munkanélküli Ha­vonta 10 napot dolgozhat a városnál napi 2 pengő 40 fillérért A természetbeni élelmiszerekért 2. a tüzelőanyagért 3, lakbérsegílyért 4 és ki­sebb kiadásokért 1 napot kell dolgoznia. A mun­kanapok száma a családtagok számával arányo­san nő, a 11—12 tagú család eltartőja minden hó­napba« 20 napot dolgozhat. Miskolcon pártközi értekezletet tartottak az ínség öpvében és ugy határoztak, hogy az inaégmnnka napsgám­hére 3 pengő. A családos mnnkanélköliek a család nagyságának arányéban lisztwt, burgonyát. z«lrt babot, és lencsét kapnak A népkonyhái ehéd a vá­ro«wak 22 fillérjébe keriíl. a polffári étkezdékben kiszolgáltatott ebéd 4f» fillérbe. Ezenkivfll WbcVV segélyt is adni fog a város. A terméweethenl se­gélyekért nem kell «rfilixés-munkát végewit Szóin hathelyen háromféle fnségntalvány van Az 1. SZáll) Tí bW­ványt a nőtlenek é* a gvermektel*n nős mnnka­nélkiiliek kapják é< az* beválthatják 3 kilő ke­TŰZIFA, SZEN, KOKSZ minden mennyisAgben házhos szállítva legolcsóbb árért kapható a O» Rókusi Fa- és Szénbeszerzési Vállalatnál Kosiuto Lajos sugirut 70. szim. (Teréj uoca sarok.)

Next

/
Thumbnails
Contents