Délmagyarország, 1932. október (8. évfolyam, 224-249. szám)
1932-10-16 / 237. szám
D&MftGYARORSZAG SZCOCU. SzerketzlOtAg: Somogy* UCCA Z2.1. emu Teletöm: 23-33. - KI a óhlrntal, icltlcMnkitnyTtar é* tepylroda i Aradi ucca 8. Telefon t 13-OA. - Nyomda < Ltfw Llpói ucca 19. Telefon t 2t>-34. TATirntl et levélcím • Délmaoraronzág S»eged A nagy temetés A lokálpatriotizmus teszi-e, hogy mind ama beszéd közül, amely az ország és a város nagy halottjának ravatala mellett Budapesten és Szegeden elhangzott, — az egyházi beszédek természetesen kivülállanak minden összehasonlításon, — minekünk Somogyi Szilveszter beszéde tetszett legjobban nemcsak mint szónoki teljesítmény, hanem mint amelyik beszéd ennek a városnak lelkéhez s ennek a városnak gyászához a legközelebb állo't Búcsúztathatták mások a nagy politikust, nr alkotó minisztert, a kiváló tudóst, a nagy nemzetnevelőt, az eredményes kulturpolitikust, a barátot és bajtársat, Szeged polgármestere azt búcsúztatta benne, akit ez a város vesztett el s akit ez a város gyászol. Nem tagadjuk: Klebelsberg Kunó ravatala mellett nemcsak a családtagok, mi szegediek is rászorultunk a vigasztaló szóra. S nem tagadjuk azt sem, hogy nekünk felette jólesett a kormány képviselőjének szavait hallani, aki azzal Igyekezett megmutatni bennünket, hogy a kormány Iparkodni fo-* elfelejtetni ezzel a várossal nagy veszte«é«ét. a kormány törődni fog azzal, hogy a város ne érezze meg nagy pártfogójának elvesztését. Ez a vigasztalás is csak a veszteség sulvát méri 'e1 s érzékelteti meg. A kormány és minden konníny csak megkísérelheti a veszteség pótlását, csak ipar. koáhatlk arra. hogy ez a váró" ne érezze meg elárvulfrságát, csak törődést i<<érhe', de kárpótlást nem adhat. A polgármester elérzékenyült s elérzékenvitő gyászbeszédélen emiitette azt is, hogy sem á városnak', sem a város polgárainak nem volt olyan gondja s nem volt olvan ügye-baja, amit a város nagy jóltevője ne tett volna a magáévá s ne segített volna az elérhető legjobb elintézésig. S minél keservesebbek az életkörülmények, a gond-fának minél több ága huz benn"'i!,-et, minél jobban rá vagyunk utalva az államhatalom támogatására. au"ál lobban érzi a város és érzi a város minden polgára annak a jóságos, serifen! siető hatalmas bardtnnlc hiányát, amit most veszítettünk' el. Az'államhatalomnál s az államhatalom gvnlrorlófnál ő volt a város nagykövete s nacykörete volt minden szegedi nolgárnak és minden szegedi kívánságnak ís. Amikor a város polgármestere ^e-mtoljára Találkozott vele mrtr a S7a*»alónumi *e'e<7STobában. hálála előtt pár nappal arról beszélt még Klebelsberg Kunó, hogv a móravárosrészi gyűjtőcsatornát meg keVe^e énjtení az ínségmunkálatok során, mert a Cserepes-sornak Víztelenítést ««rtk ennek segítségével lehet elérni. Nem volt ennek a városnak sem kulturá. lis, sem gazdasági, sem financiális, sem városrendezési, sem népióléti ügye, amivel ne foglalkozott volna s aminek elintézését nem segítette volna példátlan tanultsiftfnak s bámu. latos tájékozottságának tanácsaival. A város vcretőséfe talaját resztette el benne minden eddicr vészelt munkásságnak, alig volt jelentősebb kérdés, amiben rem kérték ki tanácsát s amiben nem szabták a maguk állásfoglalását azokhoz az irányelvekhez, amelveket Klete^'erg Kunó gróf szinte rajongó városszerelete s kivételes müveltsére jelölt kl. N'incs az a hatalom, amelyik eb! en a vonatkozásban pótolni tudja a város veszteségét. A végrehajtó hatalom annyi halszerencse közt s oly sok viszály után fordulhat még rokonszenvvel e város feló s ha e^ik-másik kérVasárnap 1932 oki. 16 Ara 24 fillér Vm. évfolyam, 237. désben revízió alá vehette meggyőződését, revízió alá veheti még a szegedi kérdésben ls, jöhet még idő, amikor ez a város érezheti újra a kormánytámogatás melegét, de annak' az együttérzésnek', annak a teremtő harmóniának, annak az odaadó segítségnek' és oltalomnak, annak a fáradhatatlan tevékenységnek s alkotó láznak, amit Klebelsberg Kunó gróf élete jelentett a város s e város minden polgára számára, fájdalmas elvesztését nem pótolhatják intézmények vissza vezénylésé vei, vagy itttartásával. Hálásak vagyunk azért a kormányigéretért, amit Klebelsberg Kunó gróf ravatala mellett kaptunk, Íme, Szeged nagy jóltevője még haló porában is tud segi'.eni, de a támogatásnak, segitségrek azt a lel késségét és állandóságát, amit ő jelentett a város számára, sem pőtolní, sem helyettesíteni nem ELOriZCTfi > Napon a helyben 3.20 Vidéken é* Bu<tapMl«l>«0. kUllflldOn A*40 pengO - Boyé* «4« hé,kn«nan 1«. vauSr. «* Ünnepnap 24 mi. H detese<c felvétele eatffa «erlnl. Megfeleniir hélMVvtte'*^1 nwnnola reoaei lehet Az emberi kiválóság igy romlója le a válaszfalakat, amiket a napi politika emel fel. S a ravatal mellett, a sir felett még a komoly ellentélek is elülnének, nemcsak azok, ameIveket a napi politika termelt ki. A gyászban nincs ellentét és nincs különbség köztünk a hálában sem. A politikának joga, talán kötelessége is volt felmérni azt, amit tett, de mi csak hálásak tudunk lenni azért, amit alkotott. Az ország lényes temetést reidezh-'ett, de ahogy Szeded népe gyászolja a nagy Alko. tót, az könnyesebb, meghatóbb, elérzékenyülőbb, őszintébb és bensőségesebb volt. S talán ezért méltóbb volt hozzá, az elköHözölthoz is. Ha mással nem, a könnyeinkkel váltunk méltóvá ahoz, hogy sírjába hanyatlott teste a szegedi főidet termékenyítse. nagy halotlfál KV berg Kuno utolsó utján a fogadalmi templom , ^ kriptájáig (A Délmaqyarorsz*^ _jilc»társától.) Szom. baton délelőtt temette el Szeged óriási részvéttel és fenséges pompával nagy halottját, gróf Klebelsberg Kunőt. A temetési szertartás rekviemmel kezdődött fél 11 órakor a fogadalmi templomban, a hatalmas Templom-tér már kilenc óra után benéperedett. F.gvmásután vonultak fel a térre a bajtársi egyesülete'^, az iskolák növendékei, az egyesületek és a testületek és példás rendben sorakoztak fel a" templomterrasz koszorúkkal borított lépcsői előtt. A budapest iravatalról Szeredre szállított köszörűk két hatalmas vasúti kocsit töltöttek meg és öt fuvaroskocsi Szállította a küldeményt a templom elé. A ravatal körül' csak azokat a koszorúkat helyezték el, amelyek a budapesti ravatalt Is d'—Üc'.ték. Őröl Klebelsberg Kuno nefitz érchoporsóla egész éjszaka ott állt a fogadalmi templom kupolája alatt, a katafalkon, amelyre csak néhány gyertya hintett gyönge fényt A koporsó előtt apácák imádkoztak. Korán reggel, alig világosodott még, kezdték meg a belső koszorúk elhelyezését. A konorsó el-5 került az özvegy és a kormányzó koszorúja, köréje pedig az orsázggyülés két házáé, a közoktatásügyi minisztériumé, külön Hóman Bálint kultuszminiszteré, József és Frigye? főhercegeké, Gabriella főhercegnőé, Kertész K. Bóbert áltamtitkáré, a vármegyéké és a városoké, Albrecht főhercegé, Budapesté, a kormányé és Bethlen Istváné. Szeged hatalmas koszorúját külön tartotta két városi huszá[tt Kilenc óráig hatalmos tömegek tekintették meg a ravatalt, amelyhez megszakítás nélkül tartott a zarándoklás. Kilenc órakor lezárták a templomot és eltol kezdve csak azok juthattak be, akiknek a számára helyet jelölt ki a rendezőség, a hatóságok küldöttségei, az egyesületek és a Budapestről érkezett gyászolók. Tiz óra után gvorsan benépesedett a templom. A katafalk előtt a ba; társi egyesü'é'ek tagjai tartottak dlsrőrséget és ejfy árvalányhajas cserkész-szakasz. A padok között és a kijáratoknál diszslsakos rendőrök és cserkészek állnak, az érkezőlet fehér karinges papok kalauzolják előre kijelölt helyükr^ A rendezőket dr. Balogh István lelkész irányítja Sehol semmi zökkenő, semmi torlódás, pedig egyre nagyobb és nagyobb tömegek érkeznek a templomba. A jobboldali padmezőVet a vidékiek számára tartották fenn, a baloldali mezők a szegedieké. Az első sorokban kapnak helyet a vidéki egyetemek képviselői, a debreceni, a budapesti és a pécsi egyetemek tanácsának jelvényekkel megjelent tagjai. a jobboldalon a szegedi egyetem tanácsa és tanári karának minden tagja. Az első padsorban foglal helyet dr. vitéz Shvoy Kálmán altábornagy, dr. Schmidt Henrik rektotr dr. Pálfy József polgármesterhelyettes. Somogin polgármester a szentélyben a kegyúri izékben foglalt helyet. A kereszthajó jobboldali padsoraiban helyezlier'c' t el dr. I.ázár Andor igazságügyminiszter, dr. Láng-MiHozky Ernő táblaelnök, Petri Pál államtitkár, a képviselik küldöttsége, Mayer János volt földmüve?ősügyi miniszter vezetésével, Lázár László Máv. igazgató, a lengyel kormány képviseletében báró Korsack Bavmnnd k^yc'sSéfíi ^t^. A budapesti különvonat Az állomás környéke szombaton délelőtt már jóval a különvonat befutása előtt megélénkült. Az állomástól a fogadalmi templomig vezető útvonalon díszruhás rendőrök várakoztak. Tiz óra tájban kezdtek szállingózni az állomásra a zsakettes, cilinderes urak, akik a különvonattal érkezőket várták. Egymásután érkeztek a perronra dr. Láng Miticzky Ernő táblai elnök, dr. Rócz Andor elnöki titkár kíséretében, dr. Tarajo«sy Béla, a.; ügyészség, dr. Zombory Jenő a fóügvészs-ég, dr. Konczwald Endre a törvé vszék elnöke, majd megérkezett dr. Somogyi Szilveszter polgármester dr. Tóth Béla föjcgvzó társaságában, megjelent dr. Veress Gábor üz-