Délmagyarország, 1932. szeptember (8. évfolyam, 199-223. szám)

1932-09-06 / 203. szám

DMGYARORSZAG •ZCOMi. SterkeuM*«gi Somogyi 12. L em. Telefon: 23-33. - KladAhlralal, WloMtnkHnvrtAr é* legylroda > Aradi ucea a. Telefon > 13-00, « Nyomda 1 Law LIMVi ucea IW. Telefon t 20-34. TArtratl é* levélcím DélmnqyamnxAg Szeged Kedd, 1932 szépL 6 Ara 16 fillér VIII. évfolyam, 2D3. ELOPlZBTftti VMék«n 3.2Q nap 1«. vaiér. «• Ünnepnap S-a HU. Hlrdetéiek felréleln tarifa Meiluf. Meoíelen*' hétfl Kivételével naponta rengel Cirkusz a színház Körül A belügyminiszter a város közigazgatásával szemben érvényt szerzett a törvény rendelkezi •ének s ugy orvosolta a polgármester által elkövetett jogsérelmet, hogy a város közgyűlése elé terjeszteni rendelte a színház vállalatba* adásának kérdését A törvény ugy rendelkezik, hogy ebben a kérdésben a közgyűlésnek kell határozni, a belügyminiszter ugy intézkedett, hogy ebben a kérdésben határozzon a közgyűlés t mivel ezt rendeli a törvény a 1gy rendelkezik a belügyminiszter, természetesnek látszik, hogy a szeged Iközgyülés nem gyakorolhatja ezt a törvényes jogkörét Hétfőn délutánra összehívták ugyan a köz« gyűlést, hogy hJározzon végre a színház sorsa felett, de a közgyűlést bezárták, mielőtt bárki kinyithatta volna a száját. A közgyűlésen elnöklő polgármester helyettes kijelentette, hogy »elnöki jogánál fogva« leveszi a kérdést a tárgysorozatról s bezárja a közgyűlést Hogy a közgyűlés elnöke ezt az elnöki jogot honnan, miből meríti, arra, fájdalom, nem kapott a közgyűlés felvilágosítást Lehet hogy volt valamikor torvény, amelyik ezt a jógiit megadta a közgyűlés elnökének, lehet, hogy a közigazgatási jorf perczeldezsői fogalmazása b ismeri e«t a jogot, de hatályos magyar törvény ezt a jogot a közgyűlés elnökének' nem adja meg, ha pedig a törvény ezt a jogot nem adja meg a közgyűlés elnökének, akkor a közgyűlés elnökét ez a jog aligha Illeti meg. A közigazgatási törvény 25. §-ban írja körül s sorolja fel taxatíve az elnök jogalt de az elnök jogai, nak legrészletesebb felsorolása sem foglalja magában az elnöknek azt a jogát, amit a szegedi közgyűlés elnöke a hétfői közgyűlésen gyakorolt A törvény 28. szakasza ugyan azt mondja, hogy a tárgysorozat összeállítása a törvényhatóság első tisztviselőjének (tehát nem a közgyűlés elnökének) feladata, ha azonban a Ifirvényhatóság első tisztviselője ezt a JogSt gyakorolta s annak alapján a közgyűlést össze* hivták, akkor törvényes felhatalmazás nélkül a tárgysorozaton a közgyűlés elnöke nem változtathat, mert ez a változtatás már a kőzgyütés fogái>á vált Nagyon felületes és nagyon jogászia'lan volna az a törvénymagyarázat hogyha összeállítani van joga a törvényhalóság első tisztviselőjének a tárgvsororatot, akkor azon változtatni is joga van. A bírónak van joga Ítéletet hozni, de a meghozott Ítéletén változtatni nincs joga. Ha már egyszer a tárgysoro. zatot összeállították — a törvény azt is megmondja, hogy mit kell felvenni a tárgysorozatba —, akkor azon már csak a kCzgyQr lés változtathat. Egyébként a közgyűlés jogát minden esetben ki lehetne játszani, mert ha a közgyűlés elnöke ugy látná, hogy nem a tetszése szerint nyilatkozik meg a többség, akkor szavazás elölt egyszerűen — levesei a tárgyat a tárgysorozatról. Mi méltányoljuk a közigazgatási tisztviselőknek azt az iparkodását, hogy az u] ajánlattevő komolyságáról és megbízhatóságáról meggyőződést kívánnak szerezni, helyeseljük azt c törekvésüket is, hogv a színházat a városra nézve legkedvezőbb módon adják át vállalkozónaki de hátha a közgyűlés többsége direktívát akart adni akár e meggyőzés szerzése tekintetében a város tisztviselőinek? Hátha a közgy űlésnek más terve, más konrcpciója, más gondolata lett volna a színházi probléma megoldására, mint amilyen a varos vezetőinek már évek óta — nincs? Mi delem van abban, ha a közgyűlés, a város polgárságának törvényes képviselete, maga a törvényhatóság kinyilvánítja abban a kérdésben véleményét helyeslését vagy akaratát, amely kérdésben a város vezető tisztviselői már évek óta az egyik bakot lövik a másik után? Azt hallottuk ma a közgyűlés elnöké* tői, hogy az nj ajápBcoaó nem kíván szubvenciót s ez igen örvendetes kilátást nyújt a város számára. A minap pedig azt hallottuk, hogy a szubvenció kérdésében nem lehet határozni. mert abban már jogerős határozat van. Nem veszik észre, hogy a tegnapi álláspontjukat gyöngítik a mai álláspontjukkal s a tegnapi érveiket a mai érveikkel? Hátha a kőzgyűléa maid ugy határoz, hogy nyolcnapos pályázatot ír ki a színházéit jelentkezők számára? Nem lett volna akkor bölcsebb és alkotmányosabb meghallgatni a közgyűlést a ezáltal szolgálni azt a töreavést, hogy, végre necsak a szegedi színház körül legyenek színházi, sőt cirkuszi előadások, hanem végre a közigazgatási szinhá? és a közigazgatási cirkusz után nyíljon meg a szegedi színház is s lásson hozzá annak a feladatnak betölté. séhez, amit a kultura s a városiasság követelmény« irónak rá Talán ez is lehetne szempontja a szeged {közigazgatásnak, mert a színház mégsem azért van, hogy vele szórakozzanak, hanem azért, hogy benne találjanak sző. rakozást „*em leije/ csodáltai várni a síresai Konferenciától" Ftancia—olasx ellentét a Tardlen-terv Icőrtll (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Stresából jelentik :A stresal konferencia hétfőn délután tartotta első telje- ülését Georges Bonnet elnök nyitotta meg az fliérf és bejelent tette, hogy a lett kormány azzal a kéréssel fordult a konferenciához, hogy küldhessen megfigyelőt Stresába. A konferencia ehez hozzájárult Az elnök ezután ismertette a konferencia célját és létrejöttének történetétmajd azzal a kéréssel fordult a megbízottakhoz,hogy tegyenek félre minden politikát, mert csak Így lehet eredményt elérni Hangsúlyozta, hogy csodákat nem lehet várni a franciáktól de fontos, hogy eredményt érjen el, meit ettől függ a világgazdasági konferencia sorsa. Ha Stresában a konferencia kudarcot vall, akkor meg van pecsételődve a világgazdasági konferencia sorsa is. A konferencián a francia-akut eOenáét JtL éleződött. A franciák a régj TardtemAer* alapján azt kívánják, hogy a három ktídntánt állam, Magyarorwéáygal és Ausztriánál pre* ferenclálts viszonyban állva, adjon vámked' vezményeket. Az olaszok ezzel szemben azt hangoztatfák, hogy általános megállapodással,,' amelyet a nagyhatalmak kötnek a válsággal küzdő kis államokkal, alapítsák meg a harmonikus együttműködést A francia terv csald! még jobban szétforgácsolná Európát, — mondják az olaszok. Meghiusul a centrum-Hitler koalldd A braunschwelgi miniszterelnök feltűnő beszéde a horog keresztesek céljairól (Budapesti tudósítónk telefon felenlése.j Berlinből jelentik: A centrumpárt és a nemzeti szocialista párt közötti koalíciós tárgyalások valószínűleg meghiúsulnak. A két párt között elhidegült a viszony, aminek az oka Hitler egyik vezére, Klagge, a braunschweigl miniszterelnök. Klagge vasárnap nagy beszédet mondott amelyben azt hangsúlyozta, hogy a nemzeti szocialistákat és a centrumpártot nem az elvek azonossága és nem a célok egyezősége hozta létre, hanem a taktika. A koalíció nemzeti szocialista szempontból azt jelenti: ha stherCil <* koalíció, akkor a birodalom Irányjfásdt a nerrT zeti szocialisták veszik át Klagge beszéde kinos feltűnést keltett. A' Deutsche AUgemclne Zeitung hangsúlyozza, hogy ezek után nem kétséges a nemzeti szocialisták oélja. Ujabb kerekasztal-konferencia Londonban (Budapesti tudósilónk telefonjelentése.) Bombayből jelentik: Az angol kormány még egy utolsó kisérlotet tesz, hogy rákényszerítse Indiát az uj alkotmánytervezet elfogadására, fnie'ő t parlamentáris uton igyekeznek a tervezetet keresztülvinni Ezért még egy her?kasz'al+ konferenciát hlv össze novemberre, Londonba. Ez lesz a harmadik kerekasztal-konferencia. Kaszala Károly halálos repülőgépizerencsétlentége Budapest szepteml>er 5. Vasárnap reggel vitéz Kaszala Károly, az ismert repülő Eger mellett lezuhant gépével és halálra zúzta magát kísérőjével, Urbancsek János szerelővel együtL Kaszala -SÍIját kis Brandenburg-gépével Greffl János földbirtokost készült meglalógatni. Közvetlenül a leszállás előtt, mintegy 100—150 méw ter magasságban a gép hirtelen féloldalt for*