Délmagyarország, 1932. szeptember (8. évfolyam, 199-223. szám)

1932-09-06 / 203. szám

v • Férfiingek minőségben, natty Yáiasztékban Lampel ¿< Hegyinél A kereskedelmi iskolában as L oaatáiytan 90, a Il.-ban llfiw a IJI'-ban 120, a IV.-bea 111 pengőbe kerülnek a tank6nyvek. ' > ­/is olvasó rovata dult, majd zuhanni kezdett A földbirtokos, aki a kastély udvaráról figyelte a repülőgépet, látta, hogy Kaszala feláll az ülésben, valószí­nűleg azért, hogy kiugorjon ,de már erre nem volt ideje. A gép a következő percben főidet ért és porrá zúzódott A két repülőt holtan húz­ták ki a romok alól. A szerencsétlenséget az eddigi feltevések sze­rint azok a reklámcédulák okozták, miket Ka­szala magával vitt Körülbelül 150-200 kilo­gram sulyu reklámnyomtatvány volt a gépen. Az éle» fordulónál a cédulák féloldalra billen­tették a gépet, rázuhantak a konnánydrótokra és megakadályozták a kormányzást A szeren­csétlenség okát hivatalos vizsgálat kutatja. Szemét a kapuk döfi ígen Is deli Szerkesztőségi Szép szegedi szo káz, hogy ujabban a Belvárosban már rrflr get hat órakor kirakták a háxtk kapai elé a szemetei. Ott álldogálnak, díszelegnek szé­pen sorjában a kiszolgál rozsdás kokszos vödör, a letört hww, egy csomagoló láda, sőt néha még, egy — csakugyan hulladék­tárolásra készült — rendes szemétláda is akad. Eleinte csupán a tegyek vettek róla tudó­mást, hogy a szemeteskocsi érkezése étftt már két-három órával vidám lakmározásra A van alkalom, de legújabban, ha reggelenMnt kitekintek az ablakon, látok egy-egy öreg nénit, •agy bácsit, amint a szemét között kotorász. Gondosan kihalássza, ha akad egy darab gyű­rött pápir, valami írfvarféTe — és a* ég tudja, hogy mi lehet még a szemétben 1932­ben ... Rogy azonban • szemét korai kitétele ezen »népjóléti célokat* szolgálná, azt két­lem és a városiasság határozottan nyerne» ha mégszűntetnék ezt a szegedi szokást Tisztelettel: (AlálrásJ Dinnye lakomák a Tisza pariján Igen tiastelt Szerkesztőségi Fáradt szegedi polgár vagyok, akinek egyetlen örfime van eb­ben a keserves esztendőben, még pedig az, hogy kivételes kegyképpen hosszura nyúló szép nyárral ajándékozott meg a sor». Ebben az őrömben feloldódnak egyéb szerény és ár­tatfan örömeim. Örülök annak, hogy a Tisza vize még mindig nagyszerű, hogy melegen süt a nap, tehát szabad óráimban leballaghatok a vízre, estefelé pedig, vagy ha ft gondok elker­getik az álmot a szememről, kimehetek leve­gőzni • Tisza partjára. Mfofl beljebb kerü­lünk a dinnye-szezonba, annál keveabé marad zavartalan ez az örömem. A Tisza partjának üde levesMe napról­napra élvezhetetlenebbé illatosom*. Sokszor olyan illatáramlatok keringenek a part körűi, mintha a város minden szenny vízlevezető csa­tornája ide őntené tartalmát az orrunk elé. Sokáig nem tudtam, hogy mi wurt az 8H$m­rontó illatnak az oka. most azonban felfedez­tem a nyilt titkot A véletlen a déli órákban vetett a partra éa láttam, hogy a Stefánia partvédő falán valóságos dinnye lakomákat rendeznek. Ugy ülik végig a falat mint a bú­csúzkodó fecskék és bicskaheggyel szedegetik ki a zöld félgömbökből az olcsó és édes dinnye­falatokat. Ebben még nem lenne semmi ki­vetni való, hiszen sok van köztük olyan, aki­nek bizonyosan ez a féldinnve az egyetlen táp- . láléka, a baj csak ott kezdődik, hogy a nagy A gonddal kifalatozott dinnye üres héját ledo­bálják a rakpartra, ahol valóságos dinnyehéi­kazlak keletkeznek. A nap keményen tűz oda, sietteti a bomlási folyamatot és a dinnyének meg van az a rossz szokása, hogy ha rom­lani kezd, hát szörnyű illatokat fejleszt Segíteni könnyen lehetne ezen a városfat­lan bajon. Csak arról kellene gondoskodni, hogy a köztisztasági hivatal alkalmazottai Ide­jekorán takarítsák el az egészségtelen hulladé­kot a partról, ne várjanak ezzel a munkávnl piacnaptól-piacnapig, ahogyan most tesz'«k, mert ilyenkor, a nyári hónapokban, a fürdő­szezonban, amikor mindenki a Tisza vizébe? menekül enyhülésért, bizony nem csak keres­kedelmi forgalma van a rakodópartnak, vagy talán kereskedelmi forgalma a legkisebb, ha­nem tekintélyes személyforgalom is bonyoló­dik le rajta« A jelentősége igy vetekszik akár­hány belvárosi ucca forgalmi jel-ntő^gével. Ha már a Tisza vi;:ét nem akarja megtisz­títani a nemes város a szennytől és a szaba­don úszkáló állati hulláktól, legalább a partot tartsa tisztán, hiszen ehhez a feladathoz nagy szerűen kiépített apmrátusa van. Soraim szives közlését kénre vagyok tiszte­lettel: (Aláírás.) Monstreküldötlség helyett, csak a papríkaérdekeltség kiküldötteit fogadja a földmivelési miniszter (A Délmagyarország munkatársát^.) Dr. Pnrgly Emil földmüvelésügyi miniszter hét­főn délelőtt telefonon felhívta dr. Pálfy József pjlgármjsterhelyettest és közölte vele, hogy a szegedi paprikaérdekeltségek küldöttségét a jövő hét valamelyik, későbben megállapítandó napján kívánja fogadni Közölte a miniszter, hogy a tervezett monstre küldöttséget nem fo­gadhatja, mert á mai súlyos viszonyok mellett feleslegesnek tartja a nagyszámú küldöttség megszervezését Tel jesen elégenda szerinte, ha a paprikaérdekeltségek minden csoportja egy. legfeljebb két kiküldöttel képviselteti magát. A szűkebb küldöttség azért is alkalmasabb, a miniszter szerint mert a küldöttséget be kí­vánja vonni a paprikaszaktanács ülésébe és az­zal együtt kívánja letárgyalni a fölmerült kérdéseket A polgármesterhefyettes közölte a miniszter Elhatározását a paprikaérdekeltségek vezetői­vel és bejelentette art is, hogy a miniszter né­hány napon betűi közölni fogja a küldöttség fogadásának dátumát ' » i , Két ulabb sV ®*3 i s-í­ft gyermekparallzlses megbetegedés (A Délisagyarország munkatársától.) Hét­főn két ujabb gyermekbénulást jelentettek be a főorvosi hivatalnak, az egyiket a Rókusról, a másikat Dorozsma mellől. A főorvosi hivatal a polgármester felszólítására összeállította az eddigi megbetegedések statisztikáját amely' szerint egyetlen kivétellel valamennyi megbé-j tegedés a tiz éven aláli gyermekek közölt tör­tént 29 három éven alóli gyermek betegedett' meg gyermekparalizisben. a többi három évnél Idősebb, de tiz évnél fiatalabb volt A főorvosi hivatal előterjesztésére dr. Pálfy József polgármester ugy rendelkezett, hogv a belterületi elemi iskolák megnyitását uep­tember 21-re halasztotta el. A behatások 19-én és 20-án fcsntek. Valószínűleg elhalasztják a külterületi iskolák megnyitását is, mivel több megbetegedés történt a tanyákon is. A középis­kolák alsó osztályainak megnyitása ügyében még nem hozott határozatot a polgármesterbe­lycttcs^ 9 pengős számtankönvv, 7 pengős irodalomtörténet, 10 pengős latin szótár a íankönyvíronlon (A Délmagyarország munkatársától.) Ked­den reggel megkezdődnek a szegedi középisko­lákban a beiratkozások, amelyek rendkívül! megterhelést jelentenek a szülők számára. A középiskolákban egy uj rendelkezés szerint S5 pengő a beiratási dij, amit a behatáskor egy összegben kell lefizetni. A heiratáson kívül szinte megoldhatatlan gondot okoz a szülőknek a tankönyv beszerzés. Olyan horribilis árakat kell fizetni a középis­kolai tankönyvekért amit ma szinte senki sem tud elviselni. Igaz. hogy a kultuszminisztérium rendelkezésére a kiadok az idén a tankönyvek árát ugvan leszállították, azonban a tanköny­vek árai még ma is olyan magasak, hogv «gy középiskolába járó tanuló uj tankönyveiért át­1; gban 50-60 pengői kell fizetni. A Délmagyarország munkatársa összeállítot­ta, hogy a szegedi középiskolák egyes osztá­lyaiban mibe kerülnek a tankön vvek. A piarista gimnázium I. osztályában, ha minden tankönyvet beszerez t szüli*, — hozzá a rajztáblát teljes felszereléssel — körülbelül 50 pengő kiadás terheli. Az I. osztályban öt pengőbe kerül a magyar olvasókönyv. A II. osztályban sem sokkal kevesebbe ke­rülnek a könyvek. A III. osztályban 70 pengőt tesz ki az újonnan beszerzett tankönyvek ára. Ebben azonban nincsen benne a latin—magyar szótár, amelynek az ára 10 pengő 30'fillér. A IV. osztálybán ugyancsak 70 pengőbe kerülnek a könyvek, feltűnő, a Suták-féle számtan könyv ára: ki­lenc pengő. Az V. osztályban már 100 pengőn felüli kiadás terheli a szülőt. A görög szótár 14 pengőbe ke­rül, a számtan könw 8, a növénytan 7 pengő. A VI„ VII. és VIII. osztályban mindenütt több, mint száz pengő a tankönyvek ára. A főreáliskola I. osztályában a most beírató kozott tanuló szülőjének majdnem 40 pengőt kell kiadni, ha gyermekének az összes tan­könyvet beszerzi. Az I. osztályban a macyar olvasó 5. a német könyv 5 pengőbe kerül. A II. osztályban 85 pengőt a Ml.-ban 60 pengőt kell fizetni a tankönyvekért. A német vsebsző­tár ára 9 pengő. Nagvot ugrik az V. osztályban a beszerzendő könyvek ára. Majdnem szá? pengőbe kerülnek ennek az osztálynak a k5nvvei. A geometria könyv ára 8.70Í az algebráé 9 pen­gő. A VI. osztályban 90 pengőbe kerülnek a könyvek. A legdrágább itt a német ny Iv'an: 6.80 pengő. A VIÍ. osztályban a francia szótár farija a d.ágasági rekordot: ára 9 pengő, ugyanannyi a német zsebszótáré is. Az összes könyvek eb­ben az osztályban 85 pengőbe kerülnek. A VIII. osztályban 70 pengőt tesz ki a tankönyv­beszerzés. A magyar irodalomtörténet ára 7 Kngö 50 fillér. A leányliceumban a tankönvvárak így fa­kulnak: I. osztály 33, II. 40, Ifi. 60, IVT >0, V. 40, VI. 45. VII. 65, VIII. 70 pengő. Leg­drágább könyv a második osztályban a meny­nyiségtan tankönyve: 8 pengő.

Next

/
Thumbnails
Contents