Délmagyarország, 1932. szeptember (8. évfolyam, 199-223. szám)

1932-09-21 / 215. szám

IX. ZI nesi tolás- 4t szalon diáfcriketf, kovácsszén MMffi^^ Herrioí leleplezésekre készül Genfben (íiuJ.inrsti tudósítónk telefonjelcntése.) Pái isi>ó! jdenik: A kormánv mn minisztertanácsot tíirtotl, amelyen Herríot miniszterelnök ismét tá jékoztatta a kormány tagjait a külpolitikai helyzetről, majd ismertette a Genfben elioglalandó ál'íispontját. A minisztertanácsról kiszív irgott, de meg nem erősített hírek szerint Herríot bejelentette, hogy Genfben nyilvánosságra hozza a rendelkezésre álló adatokat a német titkos fegyverkezésről. Herríot kedden este Paul Bonconr társaságában Genfbe utazott, ugvszintén Sir John Simon angol, báró Ncurath német és Zalesky lengyel külügyminiszter is. Berlinből jelentik: Kedden este Walkó Lajos külügyminiszter Genfbe utazott, ahol a pénzügyi bizottság előtt Boyal Tyler beszámol Magyarország pénzügyi és gazdasági helyzetéről. Szociáldemokrata kormány Svédországban (Budanesti tudósilónk telefonjelentése.) Stockholmból jelentik: A svéd szoriáldemokratapárt választási győzelme folytán a párt kapott meghíz.-is t az u j kormány megalakítására. A rárt vezére, Hanson, kedden délben kihallgatáson |elent meg a királynál, aki felkérte, hogy ala.dsa meg az uj kormányt. Hanson a megbízatást elfogadta. MAX HANSEN K.U.K. CSÓK-ATTASÉ EGOERTH MÁRTÁ-val mrqhódllln e »zenedl kOzKMéget catltOi tttklöl a I! tLVÁUOSIB AN, HaSler Istvánt felmentették a csalás vácija alól Az ügyész éles vádbeszéde Budapest, szentember 20. A Haller-ügyben kedden délelőtt' elhangzott dr. Bary Zoltán iigvész vádbeszéde. Az ügyész azzal kezdte beszédét, hogy ezt az ügyet nem a bűncselekmény különlegessége, hanem a fövádlott szemelye emeli ki.' — Elhihető volt-e még 20 esztendővel ezelőtt, - mondotta az ügyész — hogy magyarországi minisztériális tisztviselők, vagy az egyik legnagyobb magyar város polgármestere egyik napról a másikra a hatalom legmagasabb polcáról börtönbe jussanak? Elképzelhető volt-e valamikor Magyarországon, hogy aki az ország kultúrájának legfőbb őre volt, aki 10—12 évvel ezelőtt az államfő bizalmából a legmagyarabb közjogi méltóságok egyikében ült, olyan lejtős útra tévedjen, amely a kultura legfőbb őrének a székétől a vádlottak padjáig vezet? Az üyvész ezután az „Apostor-nyomda ügyeivel foglalkozott és arról beszélt, hogy amikor a nyomda fizetésképtelen volt, Haller erkölcsi szinvakságba esett és minden áron pénzt akart szerezni. Nem látta. hog> ezek a pénzszerzési módok a büntető törvénykönyvbe ütköznek. Hallernek látnia kellett" volna, hogy a vállalat összeomlás előtt áll. 1930 augusztusában, amikor bundát kellett elzálogosítani, hogy a munkások bérét kifizessék, akkor nem gondolt volna a vállalat vezetője arra, hogy a vállalat r, tönk szélén áll? Hát mikor kell ezt észreve:..a? — A sértettek — folytatta beszédét Bary ügyész — nem Haller nyomdaigazgató hitelére adtak pénzt, hanem a volt miniszternek, az országgyűlés! képviselőnek. Világos, hogy a sértettek előtt Hídler no1>'»;Vfi mull in volt nz aranyfedezet. Csak később derült ki, hogv az aranyfedezet talmi. Haller visszaélt a bizalommal, megszerezte a kölcsönöket, elhallgatva a vállalat anyagi nehézségeit, saját fizetésképtelen r égét. Az ügvész azzal fejezte be beszédét, sulvosf'itó körülmény, hogy Hiller erkölcsi regarddal lr.rto7ott az államfő személvének, akinek bizalmából miniszter lett és az egész nemzetnek, amelynek minisztere volt és amelynek most miatta s/éTvenkeznie kell. Ezért kér elégtételt é> meijtorlnst. f.efráis, másolás, irágéolavatás, szalag, karbantartás KElLER~néJ, Kárász-u. 8. félemelet. *> Telefon 13-63. Bernolák Nándor védőbeszódében azt mondotta, hogy Haller senkit meg nem tévesztett, serikit meg nem károsított Azokat kilenc a vádlottak padjára ültetni, akik alaptalan feljelentéseket tettek ellene. Felmentést kért Lányi Erzsébet védőié is felmentést kért Haller megindultan hallgatta a védőbeszédeket, maid rendkívül szenvedélyes hsngon «rólalt fel az utolsó szó jogán. Azt mondta, hogy „oly^n ember áll a biróság előtt, aki mindent másokér* áldozott fel." A biróság délután félölkor hirdette ki Ítéleté* amelyben Haliért és vádlott társait felmentette a csalás vádja alól. Az Mö A Szegedi Meteorologiai Obszervatórium jelenti szeptember 20-án. Szegeden a hőmérő legmagasabb állása 30.6 C, a legalacsonyabb 15J0 CL A barometer adata nullfokra és tengerszintre redukálva reggel 763.2 mm, este 761.7 mm. A levegő páratartalma reggel 80 százalék, délben 49 százalék. A szél iránya északnyugati, erőssége 1. Idő jóslat a Délvidékre: Egyelőre még igen meleg idő. II kegyúri bizottság októberben választja meg az uj rókusi plébánost (A Délmagyarország munkatársától.) Megírta a Délmagyarország, hogy fílattfelrirr Gyula megyéspüspök megejtette a jelölést a rókusi plébánosi állásra. A pályázók közül Henny Ferencet, Krámer Tamást és IAszló Jánost jelölte. A jelölés mindenütt nagy feltűnést kelteit, mert az több érdemes pályázót zárt ki a választás lehetőségéből. A polgármesterlöl nyert értesülésünk" szerint a kegyúri bizottság októberben ö' össze, hogy megválassza Rókus uj plébánosát Azért csak októberien, mert a bizottság két tagsági helye Várhelyi József prelátus és dr. Kószó István halála következtéLcn megüresedett. Ezt a két helvet a szeptember végén összeülő közgyűlés tölti te. n Duna—Tisza-csatorna! A kérdés egyik leglelkesebb harcosa, Klebelsberg Kunó gróf a Szentesen tartott Alföldi Bizottság gyűléséről Szegedre is ellátógatott és itt e kérdés megvitatására a városházán értekezleiet tartott. Nagyon természetes, hogy ezen megbeszéléshez sem a DunaTisza-csatorna kérdésének állandó napirenden tartása és megvitatása végett, sem az öntözés és csatomázás kérdés megvizsgálása végett Szeged törvényhatósága által még az 1931 október 10-én tartott közgyűlése által kiküldött bizottsági tagjai nem hivattak meg. Nem hivattak meg annak ellenére, hogy a bizottságok kiküldésével egyidejűleg a város po'gármestere 39.892. és 39893. szám alatt felhívta a gazdasági ügyosztály vezetőjét arra, hogy e bizottságokat niielébb hívja össze és tegyen megfelelő javaslatot. 1931 október óta a »mielébbi* összehívásra s javaslattételre nem volt idó. Ugy látszik e kérdések nem sürgősek annak dacára, hogy az Alföldi Bizottság minden egyes vándorgyűlésén 'éppen e két kérdés a vita és vitatkozás homlokterében áll. Egészen biztos, hogy e bizottságok létezéséről a referens megfeledkezett, mert különben kapva kellett volna kapnia azon az alkalmon, hogy az Alföldi Bizottság elnöke Szegeden éppen e kérdésekről kiván tájékozódni és tárgyalni Bármily utópisztikusnak is tartják egyesek e kérdéseket és bármily lekicsínylő'eg nyilatkoznak is felőlük, nagyon fontosak azok és ugy látom, lassacskán aktuálissá is válnak, mert különben Klelelbserg azokkal hírlapokban és gyűléseken egyrészt nem foglalkozna, másrészt a Genfben összeülő nemzetközi bizottság nem tűzte volna ki a Duna—Tiszacsatorna l;é dést a napi endre. Az e<.és7- világon duló ' munkanélküliség az internacionális megsegítés módját keresi s valahogy kézenfekvő, hogyha olyan terv van felszínen, amely mintegy 55 millió köbméter föld megmozgatását teszi szükségessé — hogy egyéb hozzá kapcsolódó munkálatokról ue is beszéljünk —, akkor a munkanélküliség leküzdését ezen munkálatoknak megindításával programba venni és azt végrehajtani kelL S habár igaz az is, hogy a Bugyi—Fél egy háza—Szeged, illetve Félegyháza—Csongrád közt tervezett csatorna a közbeeső dombháton 15—20 méteres bevágást tesz szükségessé (a budapest—szolnoki irány 45—50 méteres bevágást) s e bevágást már kézierővel végrehajtani nem lehet, mégis a csatorna legnagyobb részén kézimunkaerő félhasználása szükséges s főleg a hozzákapcsolódó számtalan mellékmunka évekre való foglalkozást biztosit. E tekintetben Sajó Elemérnek töké'e!esen igaza van, ha évente bizonyos «feszégnek a kihasitását proponál s munka kiadásaként a munkanélküliség leküzdésére kíván felhasználni. Nem lehet e kérdésről lekiesinyiőleg nyilatkozni, még akkor is meg kell ezt oldani, ha más célt nem is szolgál, mint munkát adni. A fruktifíkáció esetleges teljes hiánva sem komoly indek, mert még mindig maradandóbbat és jövedelmezőbbet létesítünk vele. mintha a munka nélkül állókkal tessék-lássékmunkát végeztetünk, amelynek semmi egyéb célja nincs, mint a munkanélküli segély elfátvolozása és araely munka praktikus célt nem szolgál. Szeged város kiküldte a bizottságokat és e bizottságok megvannak. Szerény véleményem szerint ez,el egyedül a kérdést még nem vitték előbbre. ^ Gíl Miksa. KÉZIMUNKÁÉI mlndcnni'mll káiimanlc* iny«e w már fillérekért •», kaphtl'. FAY MARGIT kézjmanki Oxletébon Di.ip'»ruAk, lö|ri{<'i)yHk montirni&M, *]ftr»jH>lá» 104 , SZEGED, KICiVQ UCCA 3. SZÁM.