Délmagyarország, 1932. augusztus (8. évfolyam, 175-198. szám)

1932-08-14 / 186. szám

Sífot"' Szerhe»IO»ég: Somofl)! uccn tj | „a Irlolon: 2303. ^ Kladölüvnlol, koirufoMOny^nlAr «» legytroda - Aro cl I Uc__ n. Telrlon i 13-00. - Nyomda > lllw Llooi ueo IV. Telefon t 20-34. TArlrnll Irv^lrlm ' n<*lmn<iyn'n«*Ao Kxeqetl Vasárnap, 1932 augusztus 14 Arn 24 fillér VIII. évfolyam, tfSÖ. CLOFIZCTESI Havonta helyben 3.ZO vidíken é> Budapeaien 3-ftO. hUireidtln t >4o pctigfl ^ Egye« aaAin Ara h«KO»­ran IO, vatAr« «• Ünnepnap J4 mi. Hir­<tet««eK lelvélela tarifa aaerlnl. Hegle­len«'< hfiri wivílelével «•»»»»»•»ta reto« A polgári demokrácia feladata ITjra fe'vcflk a gondolatot: me^ kell alakí­tani a nemzetközi agrárblokkot. A dunai kon­federáctf bölcsőjében a Tardieu-koncepoió rin­gatta ezt a gondolatot s a dunai agrárblokká akarjá'i felnevelni a gondolat-csemetét. Alii Cinének azonban le a tárgyaló asztal mellé az pcrárblokk bábái, a nemzetközi ipari ér­del eltség nyomban félreverné a harangot az Ipari államok blokkjának megalakítása mel­lett. Ai agrárállamok blokkját, ha megala­kul. követni fogja az ipari államok blokkja s a két blokk' nemzetközi harctereken fogja foiytatnl azt a harcot, ainit eddig a nemzeti politika deekungjai mögött vivtak meg a lát. hatatlan célokért a látható csapatok. Mi lesz az agrár-blokk? Internacionáléja az agrár-érdekeknek. S mi 'esz az ipari államok blokkja? Internacionáléja az ipari tökének. Ez az internacionálé meg volt eddig is, de ed­dig csak kartelszcrződésekben, holdingalapi, tásokban. eladási rayonirizásokban, — párná­zott szobák mélyében, páncélszekrényekben őr­zött szerződések megállapodásaiban élt Az ag. ráráilamok biokkja most megadja a tőke in­ternacionáléjának a ryilvánossági jogot s a belépőjegyet a moralitás csarnokába. Elvégre, ha iegelsősorban hazafiasnak tartott mezőgaz­dasági érdekeltségek nemzetközi megállapodá­sokat köthetnek egymással, ha a román mező­gazdaság érdekeltség a román fógyasztő, a magyar mezőgazdasági érdekeltség a* magyar fogyasztó ellen kezet foghat egymással, ha a mezőgazdasági érdekeltségek saját nemze­tükbe!! fogyasztóikkal szemben kérhetik egy­más támogatását és segítségét, akkor az ipari tőke. inely sokkal hamarabb emancipálta ma­gát a nemzeti jelszavak és nemzeti kötelessé­gek uralma alól. nyilt sisakkal keresheti a nemzetközi támogatást, saját nemzete fogyasz­tóival szemben. Most nem az a feladatunk, hogy kritikával kisérjük ezeket a jelenségeket és törekvése, ket. Most csak a tényeke1 regisztráljuk, megál­lapítva azt. hogy vagy már van, vagy a leg­közelebbi időbe-.i lesz már internacionáléja minden társadalmi osztálynak, minden tár­sadalmi törekvésnek, minden világnézlelnek, mely tömegek megmozdítására hivatott, min­den vallásnak és minden felekezetnek', mely egyetlen nép, vagy egyetlen nemzet körétéiből kilépett, internacionáléja van máris sok fog­lalkozási ágnak, sőt internacionáléja van már nemzeti szervereteknek. van zöld, fehér, fe­kete, vörös internacionálé, egyedül a polgári demokráciának nincs internacionáléja, egye. dűl a polgári demokrácia vivja nemzettestek­re tagolt küzdelmét az internacionálékba szer­vezett nagyteke és az internacionálékba szer­vezet munkásság melleit és sokszor — azok eüon. A polgári demokrácia egyformán messze áll a nagytőkétől és a munkásságtól s a tragikum az, hogy amikor a nemzeti határokon belül is kénytelen lenne viselni a számbeli, a felké­.szültségfceli inferioritás szerepét, amikor a nemzeti határokon leiül érdekeiknek felisme. rtsélen, eltökéltségében, elhatározásában is gyöngébb, mint a kél másik tábor külön-kü­íón is, akkor még el Ion feleim-k egyre bővü­lő ós mélyülő, egyre hatalmasodó s ujabb és ujabb forrásból íáplálko/ú nemzetközi szer­veivel egyre jobban kiépülő s egyre jobban megszervezett iuternacionúluvat L szembeu ta­lálja magát. A nagytőke és a munkásság két hatalma frontja, a nagytőke és a munkásság sorkatonasága áll szemben a polgári demokrá. cia önkénteseiből toborzott g.ierilla-csapatával. Mi lehet ennek a harmak vég-v? Meddig lehet még helytállásra birni lelkesedéssel s a jövő generációval szemLeni köteles­ségeikre figyelmeztetéssel, meddig lehet még a lelket tartani a demokrácia önkén­teseilen, akiket személyes érdek nem vezet­het s akik a legátütőbb győzelem wetén sem zsákmányolhatnak igazságaik elismerésén tul semmit sem. Meg kell szervezni a polgári demokrácia internacionáléját. A polgári demokrácia szá­mára nincs más ut, vagy bevenjo lobogóját mindenütt, vagy megkeresik, megtalálják a küzdőcsapatok egymást. Ha a nagyipari tőke, ha a mezőgazdasági tőke nemzetközi blokkban szervezkedik, akkor a polgári demokrácia sem folytathatja nemzettestekre tagolt küzdelmét Egységesíteni kell a harcieret, egységesi'eni kell a csapa okát. Mert elpusztulunk s elpusz­títani a harcosok morális és szellemi erejét az országhatárokkal szétszaggatott harcmezőn és lehet, de eredményt elérni csak akkor, ha a polgári demokrácia is átveszi a szervezkedés bevált rendszerét s a hadviselés kipróbált esz­közeit. Legalább ez a belátás s ami a belálás nyo­mában jár, legalább ez az elhatározás legyen eredménye annak a két oldalról jövő pergő, tűznek, ami alá vették most a német demokrá­ciát. A német jobboldal és a német baloldal nemzetkőü támogatásban részesül, csak a né­met demokrácia vivja híircát a nemzetközi tőke és nem;etközi szervezetek szövetsége nél­kül. De, ha a világ nagytőkései s a világ proleíárai egyesülésre törekednek, akkor a demokrácia harcosainak is meg kell egymást találniok határokon belül és határokon ki­vül. Hitler kudarca Hindenburgnál Nem vezetett eredményre Hitler és Papén kélóras tárgyalása — Negyedórás ered« ménytelen kihallgatás az elnöknél A horogkeresztesek az egész hatalmat követelik it> Papen marad ? (Budapesti tudősitőnV' tetefonjelenlése.) Berlinből jelenlik: Hitler Adolf szombaton dél­elölt beszélgetést folytatott Schtelcher hadügy­miniszterrel, majd Papent látogatta meg. • Hindenburg, mint környezetében sz/jmhaton délelőtt nyomatékosan hangsúlyozták, kitart amellett, hogy a birodalmi kancellári tisztség Hitler Adolfra való átruházóm szóba sem jöhet még pedig azért, mert a birodalmi elnök a legutóbbi évek* tapasztalatai alapján határo­zottan ellene van mindenféle pártkormánynak. Az információk szerint P-ipen továbbra is megmarad Hindenburg és a kabinet állás­pontja mellett, ami azt jelenti, hogy a nem­zelt szocialistáknak három vagy négy minisztert tár­cán kívül egyebet futtáin! nem lehel. Ez a három az aikancellári, a heliigyminisz­leri. a munkaügyi és esetleg a népjóléti tárca lenne. Poroszországban a nemzeti szocialisták kezébe kerülne a végrehaitóhatalom, mert a belügyminiszter a rendőrségnek és egyéb ál­lami hatóságoknak legfőbb vezetője. Mint kü­lön ajándékot kapnák a nemzeti szocialisták az általános munkaszolgálat megszervezését és vezetését. Bármennyire is csábítók ezek a fel­té'e'ek, azt biszik, hogy Hitler ebhe se megy bele, mert már tr-ljesen angazsálta magát a saját kancellársága mellett. Nagy feitünést kellett Berlinben Bracht he­lyettes államniztos rendelete, amely a közer­kölcsök érdekében sok olyant megtilt, ami eddig Németországhoz elválaszthatatlanul hoz­zátartozott. Az uj kabinet mcgalaki'ása érdekébon Pcp'-n cs Hitler közölt megindult tárgyalások délután tel)es kudarccal végződlek. Popén és a nácivczérek két óra hosszat tanács­koztak. Hitler Rohm kapitány és dr. Frick tár­saságában je'ent meg a tanácskozáson. A pa­lota elö.t hatalmas tömeg várta, lliiler a mcl­lékkapun m*nt be kíséretével A kétórás tár­gyalás a legteljesebb kudarccal fejeződött be. Sem Papen, sem Hitler nem adta fel eddigi álláspontját és közeledés abszolafe, egyetlen pontban sem történt. A tanácskozás után Hitler kíséretével a főkapun át: távozott a palotából. Az uccán várakozó párthívei nagy tüntetést rendeztek mellette. A délutáni órákban megtörtént a második történelmi találkozás. Hitler Röhm kapitány és dr. Frick társaságában az elnöki palo'.ába ment és dr. Meisner elnöki államtitkárnál kihallgatásra jelentette be magát. Hindenburg elnSk reggel 5 óra­bor fogadta Hitlert Papen és dr. Meisner társaságában Az audien­cia teljesen sjertartásosan folyt le és — ugyan­csak eredménytelenül végződött. Hindenburg megkérdezte Hitlert, hogy hnflmdó-e belépni Papen kabinetjébe és magával hozni néhány párthivét. Hitler elutasító i>álaszt adott és ki­fejtette a nemzeti szocialisták követelését, kö­zölte a pártnak azt a felfogását, hogy nem osi.t|a meg a hatalma! sen­kivel és nem hajlandó senkit sem részeltetni a kor­mányzás felelősségében. Hind.nburg a követ­kezőkéi válaszolta erre: — Sem önaiagammal, sem a német nemzet­te! szemben nem vállalhatom azt a felelős­seget, hogy a birodalmat egy pórinak kiszol­gáltassam. Az elnök ezután figyelmeztette Hitlert, hogy ezek uián az ellenzéki harcot lovagiasan irá­nyítsa és legyen tudatában a nemzettel való felelősségének. Az eg^sz audiencia mindössze tizennyolc per­cig tartott. A két eredményleien tanácskozás teljesen

Next

/
Thumbnails
Contents