Délmagyarország, 1932. július (8. évfolyam, 148-174. szám)
1932-07-22 / 166. szám
•ZCOea SzorkMXUMég: I 22.1. em. Telelőn: 23-33. lOayrMt «* > S. Teleion t 13-Ott. * Nyomda i taw > to. Telefont 2A-34. TótImíi a* levélcím MlnaayaroncAo S*epea PénJek, 1932 Juttas 22 Ara M miér Vm. évfolyam, IM. Ottawa Lansume után egy aj név kezd szigetként kiemelkedni az események áradatából: Ottawa. A kanadai fővárosban összeülő brit világbirodalmi konferencia formailag talán külön ügye Nagy Britanniának és kolóniáinak, a valóságban azonban egyik legfontosabb gazdaság! és politikai eseménye a háború utáni, nagy eseményekben egyáltalán nem szegénv esztendők történetének. Külsőleg kifejezésre juttatja ezt az a körülmény, hogy az ottawai konferencián Nagy Britannia hét miniszter-, rel, az angol kereskedelmi kamarák szövetségének elnökével, az angol gyáriparosok központjának elnökével és az angol szakszervezetek főtitkárával képviselteti magát. Kivülök megjelenik még Ottawában a pénzügyi és más gudasági szakértők e^ész sora. Ugyanilyen erős felvonulást rendeznek az önkormányzati gyarmatok is: Kanada, Ujfundland. Délafrika, Ausztrália, Ujzéland és a többiek. Nem log hiányozni a megjelentek sorából India ana, sőt ott lesz a konferencián Írország is,' amelynek padig vannak némi vitás és elintézésre váró kérdései Londonnal. Minden ok megvan rá, hogy még az angolszász nyelvterület határain tnl is némi érdeklődéssel forduljanak Ottawa «elé. A lecke, amelyet százötven esztendő előtt Egyesült Államok elszakadásával kapott tika terén. A nincsen adóztatás képviselet nél kül elvének megfelelően Anglia egyre fokozódó mértékben ismerte el a nagykorúságba belenövő gyarmatainak önrendelkezési jogát. Közjogilag ez először abban jutott kifejezésre, hogy az eredetileg Londonból igazgatott gyarmatok külön parlamenttel biró döminiumokká alakultak át Egy további léj ése volt a fejlődésnek, mikor célszerűségi szempontok által indíttatva, a koloniák miniszterelnökei az angol miniszterelnök elnöklete alatt megbeszélésekre jöttek.össze Londonban, hogy a birodalmat egyetemlegesen érdeklő kérdésekben eszmét cseréljenek. A nagy hálxmiban hozott véráldozatok konzekvenciáit vonták le. mikor a dominiumok képviselői külön tárgyaló félként jelentek meg a párisi békeszerződéseknél és külön írták alá az okmányokat. Betetőzte ezt a közjogi átalakulást az angol miniszterelnöknek a parlamentben tett hivatalos deklarációja, hogy az önkormányzati gyarmatok éppen olyan egyenrangú tényezői a brit államszövetségnek, mint Anglia és Anglia ebben a szövetségien ugyanolyan dominium, mint a többiek. Talán primus inter parit, tJán flvezi ¿»z idősebb testvérnek tiszteletbeli előjogait, de nem ur és parancsoló. Ennek a gyökeresen megváltozott helyzetnek a konzekvenciáit vonja V az ottawai konferencia, amely a tökéletes egyenjogúság alapján kivánja rendezni a brit világbirodalom -problémáit Ezek a problémák pedig olyanok, hogy nagyon erősen érdeklik a kívülálló országokat, még bennünket, a nagy világpolitika járószalagjára fűzött kis Magyarországot is. Miben állanak ezek a problémák? Anglia néhány hónappal ezelőtt a szabadkereskeda'•era évszázada után áttért a védvámos rendszerre. Általánosságban tízszázalékos érlékvámot állított fel minden küirőldről jövő tehozatalra. Ezt a vámtarifát azonban november lMfi felfüggesztette a koloniákkal szemben, mert az a természetes törekvése, hogy akár behozatali, akár pedig kiví'eli forgalma elsősorban a brit világbirodalmon belül bonyolódjék le. Iparcikkeit akarja a kolóniákban elhelyezni viszont ezek fokozott mértekben törekszenek arra, hogy terményeik szamára az anyaországban találjanak piacot. Idáig a törekvés érthető és természetes. Angliának yannak azonban nagyon jelentős, milliós és milliós gazdasági érdekeltségei a birodalom halárain kivül eső országokkal is, amelyek aligha lesznek hajlandók tovább vásásolni az angol ipar termékek, -ha a londoni piac bezárul előttük. Viszont a dominiumokban az utolsó évtizedek alatt szintén fejlődtek olyan iparok, amelyek védelemre tartanak számot, még az anyaországgal szemben is. És nem lehet szemet hunyni az olyan földrajzi tényezők előtt, mint Kanadáinak és az Egye sült Államoknak szomszédsága, amely magá val hozta, hogy ma Kanadának nagyobb á kereskedelmi forgalma az Unióval, mint Nagy Britanniával. Az alsó kérdés tehát az egységes birodalmi vámterület megteremtése. — lehetőleg minél kisebb rázkódtatások árán. A kérdések második része pénzügyi termesze '.ü. Elég ezekre csak utalni, hogy horderejűket nyomban fel lehessen ismerni. Kösismert dolog, hogy London már nem őlytm száz százalékos pénzügyi centruma a világnak, mint volt még husz esztendő előtt is. Kevésbbé ismert AngUa, tV iskolát teremtett a gyárttetp^ ,tkörühjjény elJptUjen. hofly .ajdominiumpk e«j MV. U.A. k -I |/_|_IJ i «_•_ . ff 'm!... —.X. -- X-..Cl .lii.i _.!. része már az anyaországtól eltérő valutáris alapokon építette fel saját pénzügyi-rendszerét. Kanadának például pénzegysége nem a font, hanem a dollár és a kanadai kormány mindig kiváló gondot fordított arn, hogy dollárja a lehetőség szerint a szomszédos nagy köztársaság dollárjával tegyen egyenlő értékű Az iadiai fupia azintén nem simul hozzá a fonthoz és az angol kormánynak évek óta egyik nehéz gondja, hogy miként eliminálja a kétféle pénzrendszerből eredő gazdasági nehézségeket A legkülönösebb azonban Délafrika esele, Délafrika megtartotta a fontot de fontja egészen más, mint a londoni font. Mikor ugyanis a pinlt ősszel az angol bank felfüggesztette az aranyfizetési kötelezettséget. Délafrika változatlanul megmaradt az aranyalapon. Az az ország, amely Transzválban a világ leggazdagabb ar« nylelepeit birja, nem látta szükségét, hogy kövesse az aranyinségpe jn o 11 ondón példáját Mindezek után pedig jön még egy nagy kérdés: ha, már fel vannak vetve ezek a problémák, amelyek nem napi jelentőségűek, hanem állandóan visszatérő és folytatólagos tárgyalást igénylő kérdései tesznek az angolszász világnak, milven tegyen az a szerv, amely intézkedni hivatott mindezekben az ügyekben? Ideig-óráig tehetett ezeket az ügyeket miniszterelnöki megbeszéléseken, ad hoc konferenciákon megtárgyalni, hovatovább azonban szabályozást, rendezést, alkotmányozást igénveinek.' Ottawa ennek a kérdécnek is előkészítője, fis ha tőlünk talán távol esik <s a kanadai főváros, senki se kicsinyelje te egy olyan konferenciának a jelentőségét, amely ugy indul, hogy alkotftányozó gyűlése tegyen a.fóldfclfllef és a rajta lakozó emberiség egy negyedének Dinamikai erejénél fogva Ott»- / wa nem belső ügy, nem Angolország és a koloniák között rendezendő kérdések halmazata, hanem kihatásában, jelentőségében ügye minden országnak, ügye az egész emberiségnek. •» ' / A Kommunisták általános ssziráfkol akarnak proklamálni JSémeiorsscágban Nyugálfaxla1c 24 porosx tartományi főtisztviselői A sxocláláemolarala párt alkotmányos úarcot Qlráet Hitler ÓH és a Kommunistái* ellen (Budapesti tudósítónk telefon jelenlése.) Berlinből je'entik: Az uj porosz kormány megkezdte működését és első ténykedése a személyi változások végrehajtása volt Huszonnégy magasrangu porosz tartományi tisztvlse'ót, közlük 3 államtitkárt. 4 tartományi elnököt, 8 rendóretnökő' és 2 rendórigazgalót hehfeztek nyugállományba. Az elbocsájtottak között van Nos ke hannoveri elnök, aki annak idején véres harcok árán leverte a spartatus lázadást A kommunisták csütörtök estére tanácskozást hivtak össze, amelyre meghívást kaptak a bizalmiférfiak is. A katonai parancsnokság a gyűlést betiltotta, ennek elk-nérc a kommunl«t&k proklamálták az Altalönoe szfr&fkof. ami azonban nyilvánosságra aligha kerülhet, mert a Rothe Fane kommunista újság pénteken reggel sem jelenliet meg a nyomdagépek lefoglalása miatt, a kommunisták röpcéduláit j é lig nyomban elkobozták. A szociáldemokrata párt csütörtöki tanácskozásainak során határozati javaslatot fogadott el, amelyben meybélycyzi « birodalmi kormány eljárását és felhívja a munkásságot, hogy a párt tagjai teljes számban vonuljanak fel majd az urnák elé a választáson és igy adják meg a választ a birodalmi kormánynak. A határozati javaslat támadja á kommunistákat, akik most általános sztrájkot akarnak proklamálni és figyelmezteti a munkásságot, hogy ne hagyja magát beugratni Hitler szövetségesei áltaL Az elmozdított porosz miniszterelnök dr. Hiriziefer porosz helyettes miniszterelnök lakásán csütörtökön értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy Papén birodalmi kancellárhoz levetet intéznek és felvilágosításokat kérnek tőle arra vonatkozólag, hogy milyen alapon távolította el őket a kormányból. Elhatározták azt is, hogy táviratot intéznek Hindenburg elnökhöz és kérik a kivételes állapot felfüggesztését mindaddig, amig a lipcsei fűtörvenyszék ki nem mondja ebben az ügyben a döntó szót. Csütörtök estig egyébként őt volt porosz