Délmagyarország, 1932. július (8. évfolyam, 148-174. szám)

1932-07-17 / 162. szám

vii.tr. CJjabb szállítmány száraz gőzölt bükk, f\EC Tlf A stofli',éc és karő el(5nyös árban ,egÍobb minőségben kapható tölgy, jávor, borovi és minden fenyő 2ss Bach Testvérek Párisi Mnrt, f»H Sortó-Wip dák nem nagyon alkalmazhatók. Egy általános tanulságot azonban te lehet vonni belőIftk. Eltérően az általános reménytelenségnek a hangjától, mely mindinkább lábra kap az egész európai napi- és szaksajtóban, defetista hangot hcnnök felfedezni nem lehet Mindegyikből valami aktiv optimizmus csendül ki, amely serkent, buzdit és a jobb jövő reménységét Igyekszik a lelkekbe belecsepegtetni Arra kérem azokat, akik ezeket a sorokat elolvasták, ne értsék félne, amit mondottam. Eszem ágában sincs, hogy le akarjam kicsinyelni a válság súlyát és jelentőségét. Kevesen vannak, akik jobban bele tudnának látni az ipar és kereskedelem nyomorúságát», mint én, aki állandóan iparosokkal és kereskedőkkel érintkezem. De viszont sok igazság van abban is, amit az amerikaiak csinálnak. Tanulni egyetmást »ölük is lehet Ha egyebet nem, bizakodást és a fellendülés akarását Erre 8edig, ugy látszik, már majdnem akkora szükségűnk van. mint magára a fellendülésre. r WIESHER BÚTOR FEKETESAS UCCA 14. éSgOLCSO asaaHBaHaBBBaHBHHaHHBiaa A kamara nivóflansága A szegedi kereskedelmi és Iparkamara legutóbbi telje8 ftlüsén, mint emiékezebet, az egyik kamarai kültag felpanaszolta azt a vádat amely szerint az uj kamara nivótlan lenne. A felszólalásra Hottzer Tivadar reflektált ott a kamara plénuma előtt Is és most ebben az ügyben a Dclmagyarország szerkesztőségéhez levelet intézett amelvbea többek között ezeket Írja: >A kamara egyik kültagja elpanaszolta a rendkívüli teljes ülésen, hogy valaki nivötlannak minősítette a kamarát. Mint az Igazságnak és szókimoiv dásnak egyik régi haroosa, kötelességemnek tartottam, hogy ezt a dolgot tisrtázram a plénum előtt Valóban megtörtént hogy — bár csak kávéházi asztalnál — nem rég nivótlannak mondottam a kamarát még pedig abban a formában, bogy jelenlegi <5ss-etétele nivótlanabb, mint a régi volt. Viszont le kell szögeznem azt is, hogy biztos tudómásom szerint az ezügyben felszólalt kamarai tag sérelme nem az én kijelentésem nyomán támadt, hanem egészen más oldalról, kaphatta ezt a hirt. A kamara teljes ülésén ezeket mondottam: — A kamara nioótlanabbságdval — és azt hansulyoznom kell, hogy nivótlanabbságról volt szó — egyetlen szóval sem azt mondottam, hogy a kamara nivótlan, hanem azt, hogy a kamará jelen* legi összetétele nem áll azon a nivón, mint a. régi kamara állt mert a kamarai kük- és beltagok egyrésze sem társadalmi elhelyezkedés, sem közgazdasági tudás tekintetében nem közelítik meg a kamara régi tagjait. Ez azonban távolról sem jelenti azt hogy a kamara ezen összetételében a tagok ismereteik kibővítése és szorgalmas munkájuk révén a kamara eredményes munkálkodását talán még jobban előmozdíthatják, mint a régi kamara. Azt ¡s mondottam, hogy a kamarai tagok társadalmi elhelyezkedését és vagyoni viszonyait illetőleg nem állítok fel egy bizonyos mértéket, mert hiszen a kamarai tagok a köz bizalma folytán jutnak a megtisztelő tagsághoz és a köz tudja legjobban megállapítani azt, hogy ki érdemli meg ezt a bizalmat és kinek ». közgazdasági kvalifikációja elegendő ahoz, hogy a kamarában minden tekintetben megállja a helyét — Aki az én, több mint 30 éves közgazdasági munkámat ismerik és társadalmi tevékenységemet figyelemmel kisérték, tudják, hogy mindig demokratikus felfogása voltam, minden munkámban a szociális érzést és kötelességtelje 'ést tartottam elsőrendű kötelességnek és munkatársaim megválasztásánál soha sem a társadalmi elhelyezkedést, hanem a rátermettséget kerestem Még csak azt szeretném megállapítani, hogy felszólalásomat sem állandó zaj, sem közbeszólások nem kisérték Meg vagyok győződve róla, bogy az igazságot teljese® fedő felszólalásomat illetve nyilatkozatómat minden tárgyilagosan ítélő olvasó helyesli, mert hiszen nem kívántam azzaf senki érzékenységét megsérteni, legkevésbé a kamarai beltagokét, csupán az igazságot kívántam megállapítani. Tisztelettel: bástyái Hottzer Tivadar. A befőzésről és a konzerválásról Asszonyaink, anyáink Idejét mostanában, akár módosabbak, akár kevésbé azok, a befőzés a gy ümölcsök konzerválása foglalja eL Még a szegényebb sorsú családban is igyekeznek egy kis befőttféléi készíteni, gyümölcsöt eltarthatóvá tenni, hogy mikor az már nem volna kapható, vagy mikor egy betegünk megkívánja az asztalra tehessük. A bibliai idők tanították meg az embert arra, hogy a 7 kövér esztendőben gyűjtse a kenyérmagvakat nehogy a 7 sovány esztendő alatt szükséget szenvedjen. M«myí család és hány existencia menekült volna meg a végromlástót ha előrelátó lett volna. Hány ember élhetett volna gondtalanul, ba nem pazarol, ha polgári vissz onyok saerint rendezi be életét Az állatvilágban is Számtalan példa van arra, bogy egyes állatfajok öregeikben, földalatti járataikban halmozzák, fel a télire valót. A befőzés nálunk mintegy ösztönszerűleg történik, mikép a szántó-vető ugy dolgozza és munkálja meg földjét ahogyan ezt elődeitől tannlta, ugy a befőzés is legtöbbszór mkiden kutatás, gondolkodás nélkül történik. Pedig, mint a mezőgazdaság manapság szorosan összefügg a tudománnyal és racionális eredményt máskülönben el sem érhetünk, a befőzés is tudományos alapon nyugszik, Gyümölcsöt eltarthatóvá csak ugy tehetünk, romlástól csak ugy óvhatják meg, ha némi alapfogalmat szerzünk magunknak az eltarthatóság eljárásáróll. Sokféle gyümölcsöt már alacsony hőmérsékletnél pincékben, hűvös helyeken megóvhatunk a romlástól. így tehetünk el körtét és aknát csak arra kell vigyáznunk, hogy a felbőr «értetlen maradjon és hogy a helyiségben a hőmérséklet 5—6» legyen Szőlőt a szárfii letörve, a szárat pecsétviasszal bevonva néhány foknál >0< felett nagyon könnyen eltarthatunk. Hűvös helyen általában a legtöbb nedvtartalmu gyümölcs könnyen eltartható. Amerikában jeges vagonokban szállítják messze vidékre a gyümölcsöt amely rendeltetési helyére frissen érkezik megl Nálunk gondtalanabb életet élhetnének gazdáink, ha ugy foglalkoznáoak a gyümölcstermeléssel, mint a franciák. Ez az élelmes nép akkor hozza piacra a. gyümölcsöt mikor az már ritka. "" Eltartható a gyümölcs mészhydrattaf, amely 4—5 centiméter magasságban áll valamely ládában. Ezt a mészréteget papírlappal fedjük bé és erre helyezzük a gyümölcsöt A gyümölcsréteget ismét befödjük papírlapokkal és ismét mészhydrattal lát juk el mig a láda megtelik Azt a gyümölcsöt melyet lehámozva fogyasztunk, vékony paraffinkéreggel vonjuk be és hűvös helyen tartjuk. Hölgyeink, akik a gyümölcsbefőzéssel foglalkoznak gondolják meg, hogy a penészedést a romlást badlhifiok okozzák. A baktériumokat a főzéssel elpusztítja. Mindenek előtt tudnunk keS, bogy van erjedés, rothadás, korhaiás. Erjedés csak ott fordulhat elő, ahol cukor van jelen. Már pedig a legtöbb gyümölcs cukrot tartalmaz, de azonkívül tudvalevő, leg még nagymennyiségű cukrot teszünk a gyümölcshöz. Az erjedés vagy 0—13» között megy végbe (alerjedés), vgv 15—35« között, ez felerjedés, s ez utóbbi gyorsan forr. Ha a befőttünkön e* a habzás mutatkozik, a hab a szénsav fejlődést mutatja, akkor a cukor gyorsan bomlik alkoholra és szénsavra, mert, mínj fent említém. a sok cukortól gyorsan történik az erjedés nagyobb hőfok mellett, ilyenkor célszar« kevés vízzel felhígítani és hidegebb helyre tenni a befőttet A rotha* dást nem szabad az erjedéssel ös*zetévcewteni. A rothadásnál a szerves anyagok bomlanak fel Ma. leg helyen tehát nem szabad a befőttet tartant, viznek sem szabad jelen lenni (már feleslegben azért kezeljük a legtöbb gyümölcsfélét lehet mos. dani hasonló mennyiségű cukorrak mert a cnkor a »fermensek. életfeltételét a vizet Ul«tve nsdvefc séget osmottkus uton elvonja. Ez csak akkor történik, ha a cukoroldat elég sürü. A beíózésnél a - legnagyobb tisztaságra kell törekedni Illatos gyü* mölcfőket, mint a szamócát, nem szokds meleg*' teni, mert ez által a gyümölcs illata elzdll. Az ilyen illatos gyümölcsöt cukorréteggel vesszük kő. rüt az iHat a cukorlébe jut Gyümölcsöt alfa* hóiban is szokás eltartant Uyerkor a főzést természetesen kerülni kell Az alkoholnak konserváló hatása van, hisz muzeumokban nem ritkán láthatunk állati testrészeket alkoholban. Az alkohol a vizet mely a rothadás, bomlás egyik főfeltá. tele, elvonja, A befőtt gondos elkészítése után, mielőtt gyorsan Úszta pergamentpapirral beköt, nők, még fertőtlenítőül sajycilsawaf hintjük be az üveg tartalmát A salycQsrvon Wvül számos fertőtlenítő szert Ismertek, amelyek közül atymot, earbolsav, kreoaot stb. nem ajánlatost A gyümölcs nem csak élvezeti cikk, de egyszersmind tápszer Isi A gyümölcs eltartása még szárítás utján is történhetik, (aszalt körte, aszalt szilva, cseresnye, meggy stb. stb.) A szárítás következtében a romlást előidéző vizet nedvességet távolítottak el Szárítással halakat Is lehet konservátnt a huaféléket füstöléssel tesszük eltarthatóvá Mit ettek volna dulö harcok után fáradt hőseink, ellenségtől körül zárva a világháborúban, ba az emberi elme nem fürkészte volna ki a hus konserválásá* nak módját Némely huskivonat évtizedekig is eltartható t A teremtés koronája, kutató munkája eredményeként a tej eltartási módját is ismeri és a háborúban a katonák sokszor jutottak olyan készítményhez, amely a legfrissebb tejre emlékestetettt Mennyi hus került a háborúban és azután Ausztráliából fagyasztott állapotban hozzánk t Az ember ismeri a hus, a gyümölcs, a tápszerek eltartási módját csak az a probléma látszik a mai gazdasági helyzetben megfejthetetlennek, hogy önmagát hogyan tartsa el... Pert Mihály. Csak a közönség kívánságának teszünk eleget amikor a hihetetlen olcsó • , Fehércégtáblás Boros-Vásárt Széchenyi tér 15. áig meghosszabbítjuk A közönség érdeklődését joggal indokolják ezek az árak: I 2'40 és 3'— műselyem I I Hibátlan arsurnyllat harisnya I harisnya u. hibával 1-581 2-38