Délmagyarország, 1932. július (8. évfolyam, 148-174. szám)

1932-07-17 / 162. szám

VILIT. fpar'diadaia gFb harisnyák 61 Pollák Testvéreknél aok hév\el, lelkesedéssel kell játszani. Ez való az ifjúságnak. — Ide nézzen — mondja és rámutat egy mély ládára, tele van irka-firkákkal. Ezt mind kicsi gimnazisták irták nekem. A swrcpWk, akik tőlem kérnek utasítást, még az epizódisták is. £s én mindre 4 oldalas levélben válaszolok. Mondhatom, nagy élvezet. Imádom az ifjúságot és — ők k engem. És milyen gyönyörű előadásokat produkálnak. Mennyi invenció, eredeti elgondolás fűti az előadásokat, amelyek minden iskolában mások, mert a rendező is tanulj akinek társaival való együttes megbeszélés alapián keü az operát színre hozni... — Most uj operán dolgozom. Kész lesz a jövő szezonig. Azután ismét az ifjúságnak komponálok. Magam irom a szöveget mint eddig minden operámét A librettistám csak stilizálja a gondolataimat Csak így lehet egységes a programmom és a költői mü. Kort Weil, akit a konstruktív zene egyik legpregnánsabb művelőjének ismernek, tulajdonképen csupa líra és minden taktusában ott lflktet a szebb érzés és melegség szomjúsága. Nem ezt bizonyítja^ ez a néhány lelkes szó is, ameOvel Magyarországról megemlékezett? " — Nagyon szeretem a magyarokat mondta és szeretem hallgatni muzsikusaik zenéjét amely szép, mint a titokzatos délibáb tűnő sugára. Ritmusában ott ál a buza hajtása, szélvész száguldása, nyári éjszakák forró suttogása, a Duna—Tfaza fodrai alatt rugó ezer és ezer évös muzsika varázsa... • / r. Lenghet Yilma. 5 ABBAZIA HOTSL COKTINSNTAL *. kentortaMHMbb HilkxSUa, AMwtt •Ml* OMSmoMtiI. — Tenni.». Telje» «ham» nap« 11 u tOr\mi Rivtora legmodernebb, le*b MtM. - Eitt»6 — AppMtoQ*ng«. — Tengeri fBrdfl % hiibsn. — • deerin* etün. T» BBHI I Ahol még mindig muzsikál a műit... * .. f Bolyongás a velencei ghetióban, ahol a középkor óta nem változott meg ú házakon még egy abrakdeszka sem » VenszAi 1932 julks. Talán huszadszor vagyok a lagúnák és a művészetek városában éa nem röstellem bevallani hogy as idén néztem meg először az akadémiát Más ember szégyetne ilyen hrtim vallomást Írásban megtenni, én nem találok semmit abban, hogy töredelmesen beismerjem: ennem itt is, mint mindenütt jobban érdekel a mai élet, mint a muzeumok históriája, gs azt se röstellem bevallani, hogy az akadémián Tintoretto és Rafael örökértékü műalkotásai mellett két kép ragadta meg leginkább a figyelmemet. As egyiket GiambattPto Piaztetta festette, 1683 és 1754 között és ezen a képen legjobban tetszett nekem agy karcso velencei démon, aki pincsikatyát tart a hóna alatt. Vindootn« a címe a paszteUnek, amely abban a korban készült 'amikor a piktorok a női ideált inkább a molett asszonyságokban keresték Pufók arc«, angyalok kergetőznek Rubens vásznain és Rafael szentjeinek fe jól kifej, lett muszkHajsi vannak Nos, a Glambattista Pia/, zetta kissé dekoltált ruhája asszonysága ugy te. kint la ránk a kélszleeszteodős vászonról, mint a Udó elegáns etablissementjainak modern böl0vei Ugy látszik a japán pincs már abban az időben is divat volt és módi volt az is, hogy a dá-nák kedvenc kutyájukat a hónuk alatt tartották. Még csak a mzs se hiányzik a kutyás nő mosolygó ajkáróL £s a hosszunevü talján piktor képe mellett a Huszonkettedik férőmben van aztán egy másik festmény is, sajnos nem jegyeztem fel a nevét annak a piktornak, aki ezt festette Talán azért mert etSK a képen nem mosolyog rám kifestett ajkú, hóna alatt pincsikutyát szorongató dekoltilt ruháju középkori démon. Égbenyúló magas házak sorakoznak ezen a festményen egymás melle keskeny kanáli3 partján és vékony spárgán, amit az egvik ablaktól feszitettek ki a másikig, kúlönhöző fehérnemű szárad Ciszterna áll a házak előtt és ijed* tekintetek kandikálnak ki a szűk ablakok rácsa mögül. Vékony napsugár szánt a házak falán és szinte hallom a gondolás elnyújtott kiáltását aki keskeny jószágát ott kormányozza el a szük kanálison, a tarka házak között Ezt a képet — véletlenül az évszámra pontosan emlékszem — 1616 tájékán festették és a vászon a velencei ghetióban . készült Abban a ghettoban, ahot már 1100 tájéken laktak zsidók. Ma. amikor 1932-őt irunk. pontosan és változatlanul ugyanolyan a velencei ghetto, mint ami!>etine'< az en piktorom azt háromszázegynéhány esztendővel ezelőtt látta. Talán még a betört ablak, ü-.e^fket se cserélték ki ujjal * keskeny sikátorokban. Valahányszor a lagúnák városát járom, az első utam mindig a ré^ ghettoba vezet. £s aztán nlnc-cen rap, hogy el ne csavarogjak a szuk utcák egymásba torkoló labirintusában. Meghitt barátom is akad itt szcp számmal, sőt az idén egy keresztfiura ^ tettem szert Régi barátom:: Aboaf Angelo, Uoidav és alkalmi munkás engem tisztelt me<z aszal, hogy a fia komájának felkérjen, én asszisztáltam a legifjabb Aboaf névadási ceremóniáján és igy most már rokoni kapcsolatok is fűznek azokhoz az öreg házakhoz, ahol reggel és este, a déli nap rekkenő hőségében és ebédután a miniatűr geiatteriak aHg rőfnyi terraszán a maga bűbájos melódiáival a szivembe muzsikál a matt... Mennyire fara játéka a véletlennek; hogy éppen Itáliában, ahol időtlen idők óta eltűntettek mindenfajta válaszfalat zsidók és nem zsidók között, ahol , még csak hírből sem ismerik az antiszemitizmust, ' maradt meg épségben és változatlanul a régi ghetto. Ott, ahol a ghetto falát már régen ledöntötte az emberek szivében a felvilágosodottság, épségben maradtak ránk azok a házak, ahol egy. koron nem lakott más, csak zsidó, de ahol ma békésen fér meg egymás mellett ennek a városnak minden felekezetű polgára. < A San Marcnatlq kel! elmenni. vaporettovaf — az indóház előtt ez az utolsó állomás « Canate grandén, — aztán keresztül keü menni a Rio terra San LeonOrdoa ós máris a ghettonál vagyunk. Három ghetto is van VeQeziában, A ghetto vecehio, a ghetto nuove és a ghetto novissimo. Az ember persze azt hinné, hogy a ghetto vecehio a legöregebb ezek kőzött, pedig nem igy van. Aminthogy Lusslnpíccolo is sokkal nagyobb, mint Lussingrande, azouképen a ghetto nuovo sokkal öregebb, mint a ghetto vecchio. Keskeny tér jobb és bal oldalán öt zsidó templom álf a házak között. Az egvik, a levantel, a legöregebb, az úgynevezett spanyol templomot a Spanyolországból ide menekült zsidók építették a tizenötödik század vége felé. a két német és az olasz templom már az ujabb kor alkotásat de azért ezek is meg. varnak kétszáz esztendősek. Ma voltaképen csak az egyik templomban tartanak rendes isteni tiszte, letet a veiencei zsidóknak, — akiknek a száma mindössze aljg téíezer —. egy templom is el*, gendő. ötszáz személy lakik a ghettoban, amely kétség, kivül még a különben érdekes Venezianak Is egyik legértékesebb látvánvossága. csak azért, mert semmit sem veszített régi varázsából. Este azonban nem szabad elmenni ide, akkor villanylámpák égnek a sikátorok fordulóinál és a villanylámpa valahogyan nem ülik a középkor komor hangulatához. Napnyugta felé kell ide elsietni, olyankor, amikor u evezőcsapisoktól halkan csobogó kanálisok egymás mell;tt meghúzódó keskeny házainak falán vékonyan szántanak bágyadt" csikókat a nap eJtévedt sugarai Ilyenkor kelnek szomorú, tompa elégiák a meg. torpanó házak tízbe vesző szürke, zöld meg sárga falaiból, üyenkor csap meg bennünket egy pillanatra a szele annak a középkornak, amely Hispánia partjairól elkergette a zsidókat amely szegénnyé tette Spanyolországol és hatalmassá Velencét... Van valami igazság abban, ahogyan Aboaf Angelo mondja nekem: — Csak a szegény zsidók élnek a ghettoban, a gazdagok mindig a pfazza San Marcon laktak... De azok is innen kerültek ki Ez a ghetto adta legértékesebb emberei' Venezianak, Mapin kormányának két felejthetetlen emlékű miniszterét: Isacco Pesaro-Maurogonatot és Leone Pincherlet, emlékeiket márványba faragott sorok hirdetik a késő utókornak. Innen indult el az egyetemek katedrája felé sok-sok tehetség és ebből a. ghettóbót finanszírozták • a keresztes háborúk pénzben megszoruló tejedelmeit. Még Endre magyar király se jutott volna et az Cdvőzitő földjére, ha a Rialto partján a velencei zsidók nem adtak volna neki pénzt a továbbutazáshoz. A bölcsők itt ringtak. — ha agyan telett bölcsőre — de a skárlátvórós talárok már Qtt feszengtek a dogek palotájában. Keskeny rács az ablakok keresztfáján, lelakatolt ciszternák a miniatűr tér közepén, maszatos gyerekek a kut márvány vályúja körűt gyerekasszonyok hófehér arcú csecsemőkkel a karjukon, félénk tekintetek a rá.rsok mögött, lehulló vakolat a házak tarka falán, fodrozódó szürke viz a keskeny csatornákban, ahol akárcsak Charon a Styxen, némán és komoran evez a csolnakos, bezárva tartott kapuk, hatan egy szobában, vékony spárgán («eresztett kosarak, amibe pénzt tesz be az, aki leengedi a negyedik emeletről 6a zöldséggel tölti ftieg a boltos, a kávéházak előtt sasorrú, tépett ruhája szomorú emberek, ősi melódiák nekünk idegen akkordjai a régi zsinagógákban: ez a velencei ghetto ma. ez volt négyszáz esztendővel ezelőtt és talán ez lesz négyszáz év mnlva is. Paál 16b. ARANYÉRI, EZÜSTÉRT 0l0e/eflen magas OraRat flxctcK i Nagy óra és ékszeriavitó műhely ZÁLOGJEGYEKÉRT h LACZKÓ (fischir) JÓZSIT orás és éksreréaz, Dreher söröző mellett 1 Ingyen fúrathatja a DÉL MAGYAR ORSZÁGOT, mert visszakap fa elköltött pén»ének 5% út, íja takarékossági szervesetének üzleteiben szerzi be szükségleteit.