Délmagyarország, 1932. június (8. évfolyam, 123-147. szám)

1932-06-26 / 145. szám

VL Férti sportingek, női sportbluzok nagy választékban oícsó árakon Pollák Testvéreknél a bekebelezett összeg 76 százalékával számit 50 holdnál k|sebb földbirtoknál 434 p 80 és 100 hold közötti kisbirtoknár 197 P 100 (* 1000 hold közötti középbirtoknál 18O P 1000 holdnál nagyobb nagybirtoknál pedig 125 P tesz k* holdanként A kisbirtokosok adóssága te. hát nagyon súlyos, különösen figyelembe véve azon körülményt, hogy ezen kategórián belül Is nagy kitolódások Vannak, mert példán! Csanád-megyében a kisbirtokok adósságainak átlagos összeg* kat. holdankmt 661 pengő, Békésmegyfijen 571 Pengő, ami kat. holdankint 60 pengős évi kamat, tehernek fefel meg, amit megflsatni lehetetlenség — Energikus és^jyors segítségre van szükség, ha as ezisztenclák százezreinek koldusbotra váló futását «i akarjuk kerülni. A földbirtokok effektív adósságainak összege 1190 «v végén 1570 millió volt, ebből 384 millió kölcsönt a .Földtehfrrendezés pénzügyi lebonyolítására alakult szövetkezet* folyósított 6.1 százalékos kamatláb mellett, ellenben a még fenmaradó 1176 millió kölcsön után 103.9 millió kamat fizetendő, ami kb 9 százalékos kamatnak felel meg Segíteni csak ugy lehet, ha ezeket a kamatokat is 6 százalékra szállítjuk Cs és a különbözetet a budget terhére kifizetjük, aminek keresztülviteléhez, mintegy 50—35 millióra volna szükség, önmagammal kerülnék ellentétbe, ha erre az uj kiadási tételre a költésvetésben o fedezetei nem jelölném meg Költségvetésünkben 36.123000 pengő államadós. ságaink törlesztésére vétetett fef, mely összegnek felhasználása * kamatengedmé íyek fedezésére, azt hiszem, nem fog aggodarma'<at felidézni, miután ez az összeg nem ránk bízott idegen tulajdon és meg vagyok győződve, bogy hitelezőink, figyelemmel a vifágkrlzlsre — miután ezrei tulfcjdonképen semmiféle áldozatot sem hoznak — okvef. lenül hozzájárulnak, az amortizációs fizetések kitolásához Erre vonatkozólag utalok egy nemrégen s »Times <-ben megjelent cikkre, melynek tárgya a dunai államok pénzügyi febegitése és amely többek >őzőtt azt taondja: »Némi könnyttést Jelentene • gyengébb valutáju országok részére, ha a tőkela-fozásuV törlesztésére néhány ívig engedményeket kaphatnának, vagy azokat egeszeu feffüggeszthetnék.' Ebbőf azt látjuk, hogy a törlesztések megszüntetése nem Váltana kl visszatetszést httlfezőtnknél. Ezzel a kama'kérdés lényegesen enyhülne. ( - • >• • — A legnehezebben megoldható probléma agrárfeleslegeinknek vllágparitáson felüli áron való elhelyezése, amit a gazdasági és politikai okokból életbeléptetett határzárak c«aknem lehetetlenné tet. tek A törekvés, ezen áldatlan állapotokat valami módon megszüntetni, ve lette fef s Tardleu-terveL — Minden a Duna-államok össxefogdadra Irányuló /ervnek csak akkor van a ml szempontunkból Jelentősége, ha ezáltal agrárterményeink árai a világpa. ritás fölé emelkednek. Ez csak akkor következik be, ha az egész agrárfeleslegek előnyös árban való elhelyezése biztosítható, másképen az árak világparitáson maraínak De amnit Szterényi május 19elhangzott beszédében kifejtette, az öt dunai állam gazdaiági összefogása nem biztosítja Magyarország, Románia és Jugoszlávia mezőgazdasági feleslegeinek elhelyezését, mert Ausztria és Csehszlovákja agrárszükséglete kisebb, mint a három agrárállam feleslege Tehát még egy agrárimportra szoruló állam, Olaszország, Németország vagy Franciaország is bevonandó. Csakhogy ezen államok mindegyike az «grárprodukturaainknak nyújtandó preferenciákért ellenszolgáltatásként sa. ját ipara részére fog preferenciákat kérni. Ahhoz azonban, sem Ausztria sem Csehszlovákia nem adhatja hozzájárulását, hogy a bárom agrárálíamnatc adandó vámkoncessztfk ellenében ezen három agrúráliam területén szembe ta'álkozzék egyenlő feltételek mellett a fejlettebb német, francia vagy olasz versennyel. Ez a Tardieti terv sibája. Külön, ben is a Dunaállaniok akármilyen firmában való összefogása csak a befejező lépés lehet, melyhez csak az egyes államok gazdasági és pénzügyi szanálása után szabad nyúlni. — Másként alakulna a iipfveet az öt dunai állam vámuniója esetében, mert akkor a még mula'.kozó agrárfeleslegek előnyös elhelyezése, preferenciális szerződésekket biztosítható volna Ez azonban a dunai államok gazdasági struktúráját erősen megváltoztatná, mert egyik részről a mesterségesen !:ifejleszt«tt_agrárprodukciót, a másik részről pedig mind- . azt az Ipart, mely csak a magas vátnok védelmének köszönheti rentabilitását, fel kellene hagyni. Ez hosszadalmas processzus, nekünk pedig azonnali segítségre van szükségünk Részünkre nem marad más megoldás, mint az, hogy preforenciáiis szerződések álul, nz agrárfeleslegeink teljes alhelyezését a többi agrárállamtól függetlenül is biztosit. suk — Ezen esetben az árak elméletileg » világpa. ritáson, plus » legkisebb preferencia mozognak. Minél magasabb árakat akarunk agrárexportunk részére elérni, annál nagyobb preferenciát keli követelnünk, viszont annál nagyobb preferenciát kell adnunk. Ónként vetődik fef tehát az a kérdés, hogy egyáltalában miért ragaszkodunk a túlzott protekcionizmus rendszeréhez? Estei « politikával, a protekcionizmus és autarkia őrületével, mely minket a középkorba vetett visoza, szakitannrk kelt, meri az autarkta ée protekcionizmus oly nigy munkanélküliséget Idézett elő, a termelés és « k res. Merem összezsugorodása folytán. amllaihre még pétda nem vott. •,, ( HtnimdUa vámok állapitandók meg,v melyek csak arra alkalmasak, bogy az ipari termeiéiben a külfölddel szemben - mutatkozó hátrányokat ellensúlyozzák. Ezer kis vámok alapján kössünk azután preferenciális szer. ződéseket mindazokkal, kik haj andók a termelési feleslegeinket hasonló kis vámok mellett felvenni. Csak ezen az alapon érhetünk el mezőgazdasági termén veinkért jobb árakat és juthatunk otcs«r?b ipari termékekhez is, melyekre oly nagy szükségűnk van. — Sajnos ujabban a vámokon kivül » devlsaieiNfelefek is bocsátottak ki, melyek dacára a megkötött kekereskedelmi szerződéseknek, beviteli tilalmakkal az export áruink kivitelét lehetetlenné tették Mi fs devizakógyszergazdálkoőást léptettünk életbe és fran«fermoratóriumot deklaráltunk: A pénzű gyminiszier ur teljes tájékozatlanságban hagy minket afelől, miként fogunk a transfermoratórlumból és a devizakorlátozásokból kivezető utat .találni- Mert ba a külföldi hitelezőinktől 80—100 milliós kamatengedményt kapunk is — többre t i nem számithatunk — a fizetési mérlegünk 200 millióval per anno még mindig passzív marad. Szükségeknek tartom, hogy a pénzügyminiszter ur, amint azt' annak idején Smtth Jeremiás a szanálási budget összeállításánál tette, a következő évekre fizetési mérleget állítson össze, mely megfelelő gazdaságpolitikai intézkedések aikabtiaráfá-ak hatásaként, a passzivitás fokozatos ctökkenéaét mutatja éa végül teljes egyensúlyba jón. — Ezáltal elérjük, hogy hitelezőink, akik látni fogják, hogy néhány év elteltével ismét képesek leszünk a kamatokat devizákban fizetni, aokkal inkább lesznek hajlandók nekünk engedményeket adni és ugy itthon, mint a külföldön, a megrendült bizalom a pengő stabilitásával szemben helyre fog állni A bizalom helyreálltával azután sikeredni fog a külföldi hitelezőinkkel a következőkben megegyezésre jutni és pedig először a kaciatengedmény'elt, másodszor a rövidlejáratú kölcsönöknek hosszú lejáratú kölcsönökké való átalakításának, harmadszor a tőketörlesztések néhány évre való felfüggesztésének és negyedszer a transfermoratórium ideje alatt, a Nemzeti Ean'i-boz befolyó kamatfizetések tőkésítésének kérdésében. Ezáltal ezfk az összegek felszabadulna'^ résben a mezőgazdaVan-e pénzre szüksége? Keresse elő régi megunt ékszertárgyait, zálogcéduláit és vigye el Miilhofferhez Széchenyi lér 9. Zsóter ház, hol a legjobb árban értékesítheti azokat Keresek megvételre karáton felüli brilliáns függőt és gyürüt, megbízásból. Elfogadok bizományi tárgyakat eladásra 1 Ságnak nyújtandó kair.a engedmény. rfeAeo egv esetleges budget-deficttnek a fedezésére, önámllá* volna, ha ezrei a lehetőséggel nem számolnánk és kellő fedezetről nem gondos kodnánk. — Ennek előfeltétele természetesen az, bogy a kormány adjon olyan programot, mely flseelésl mérlegünk paasatvltdeának fokoxatos csökkenésé* öez vezet , Különösen tanulmány tárgyává teendő éi Whasz. nálandó minden tehetőeég, mely alkalmas lehet az export növelésére. Ez minudosus detaiftnunkát kiván, melyet azonban meg lehet éa is keli csinálni. De sikert csak akkor remélhetünk, ha azt az okot, mely a kereskedelmi mérleg passzivitását előidézi, meg. szüntetjük £n már a mult decemberben tartott beszédemben utaltam arra, hogy passzivitásunk onnan ered, bogy a pengő belföldi vásárlóereje kisebb. mint a külföldi vásárlóereje, vagy más szóvai, hogy az ipari cikkek drágasága folytán a belföldi általános árnivó magasabb, mint a külföldi. Ezen körülmény természetes következménye az volt, hogy az sranyunk az országból kivándorolt, követve ezzel az arany természetes törvényét t, f, bogy az arany m'nd-g oda folyik, abol többet lebte ért. Vásárolni Például alighogy az Egyesült államok elhatározták a belföldi árnivó emelését, az arany rögtón széles mederben kiáramlott az országból. Csak egy .emedium van: leszálWMnt az Ipari cikkek belföldi árnivöfdt, « vámok, m törteitek, a vasúi' tarifák, a kamatok én a köztérAe* leépítésével, mert ellenkező esetben kinysze• rttve leszünk orra, hogy « pengőt devalváljuk, * — Ezek kapcsán utalok az Ekonomist-baa iné* jusban megjelent cikksorozatra, melynek tárgya .a .Dunaállamok devizakorlátozása volt és amely ugyanezt a nézetet vallja Caak egyben nem fogadom el az Ekonomíot fejtegetéseit 11, hogy mir el. késtünk volna az árnivó leszállításával és most már nem maradna más háti«, mint a pengő devaf. vádója Meggyőződésein, hogy még nem kéeO, a pengőt még meg tettetés » ts kell menteni. > Az angol cikkiró nem ismeri a magyar gazda szorgalmát, a magyar gazda igénytelenségét és nem ismeri a magyar áldott főid csodás termőké, peaségét aea. - ' —: Ax Ipari termékek tufmagas árai nemcsak az agrár társadalomra nehezednek súlyosan, hanem veszélyeztetik pénzrendszerünket és gazdasági életünket fz Teljesen tisz. tábaii vagyok awat; hogy az tp&rf támogatni kelt és hogy az ipar fejlődése a jövő kibontakozásának az a.'apja. Csakhogy ennek más mödja van. A tuf.TOtt vámvédelem sufyos hiba és ha ettöt nem tér."ink ef, az országot kataklirmusba visszük. — nem lehet elég sokszor hangoztatni, hogy arra a? útra, mely a pengő devalvdldsá&om vezet, nem szabad lépnünk. Csodálkozásomra a képviselőházban tőob szónok ezt az utat aján. íotta, melytől szerit,Wc az árak emelkedését vár. hatjuk. Ez azonban országunkat, mely a külfölddel szemben el van n~6<oú\s és amelynek adósság ii nem magyar pengő, t<a lem külföldi valutára szóinak, az anyagi öss:crm(ás lejtőre ve-etné^ mert külföldi adósságaink pengőértekben megnövekednének. Ebben lényegesen különböHk helyzetünk Angolországétől. — Nem lehet elég sokszor rámutatni arra sem., mennyire helyes a Nemzeti Bank nolitikája, mely a pengőt súlyos áldozatok árán aranyparitáson tartja, \zonban a deviza- és importkorlátozáfok végeredményben csak a külkereskedelem és a termelés óriást összezsugorodásához vezettek, anélkül, hogy kereskedelmi mérlegünk javult volna. Ez'h t a korlátozásokat minél előbb meg kellene szi)nt*tni mindazokkal az állam-.k'-al szemben, mélyít vetünk szemben is feloldják a beviteli korlátozásokat. Igy megszabadítjuk a termelést és a kereskedelmet a béklyóktól, melyekben elsorvadnak A gyógyulás előfeltétele a bizalom helyreállítása velünk es a pengővel szemben. Ehez azonban az szükséges, hogy a kiegyensnlyozott budget mellett, az elkövelksző évekre fizetési mérleget állítunk fel, melyből a passivjtás fokozatos eltűnése látható. F.z termí^etesen csak akk >r lehetséges, ha a külföldi hite!c:ck beleegyeznek a külföldi adósságaink cenvertálásába es consolíd.isába és ha a kormány mindent elkövet a nemzetgazdaság újjászületésének érdekébea