Délmagyarország, 1932. június (8. évfolyam, 123-147. szám)

1932-06-21 / 140. szám

in. 2t Érdekes fordulat 1 a Márer-malom bűnügyében Az ítélőtábla az af hitelsértési törvény életbelépése miatt csak szombaton hirdeti kl az ítéletet — Jí szegedi tábla lesz az els0, amely az uj törvényt alkalmazni log|a~ (A Délmagyarorsxág munkatársától.) A Marer-malom bűnügyében az Ítélőtáblán hétfőn délben bellett volna Ítéletet hirdetni Az Ítélethirdetés azonban — Igen érdekes okok miatt elmaradt. A biróság 12 őrskor bevonult a terembe és Kooács Rókus elnök enunciálta, hogy mivel időkőzben a MtelsértésrN szóló törvény életbelépett és az uj tőrvény hatályon kivül helyezi a B. T. K.-nek a csaláni bukásról és a vétkes bukásról szóló szakaszait, a bíróságnak már az n) tórvéng értelmében kell Ítélkeznie. Ezért felszólította a feleket, hogy a bűnügyben uj nyilatkozatot tegyenek. Dr. Liszkag Loránd ügyész azt indítványozta, hogy a vádlottakat a hitelsértési törvény értelmében hitelsértés bűntettében és hitelsértés vétségében mondja ki bűnösöknek a biróság a külön emelt csalási és sikkasztási vádak mellett, továbbá állapítsa meg a biróság a vádlottak bűnösségét a kereskedelmi könyvek meghamisítása által elkövetett magánokirathamisitás bűntettében is. Dr. Reich Zoltán védő kitejtette, hogy sz uj vád. miatt a vádlottak jelenlétére is szükség van és hogy a hitelsértés vétségéért, a hitelezők magáninditványa hiányában, a vádlottak nem Ítélhetők el. Egyben bizonyítási' indítványt terjesztett elő arra vonatkozólag, hogy a vád tárgyává tett rokoni adósságokat a cég mint teljesen behajthatatlan követeléseket jogosan irta le- a könyvekben. Dr. Eisner Manó védő hosszabban nyilatkozott az uj törvény által előállott nj helyzetről. A szegedi tábla —- mondotta — az els6 magyar biróság, amely az uf törvényt alkalmaml fogja és éppen ezért ítélete elvi jelentőségűnek számit. Azt fejtegette, hogy a magánokirathamisítás bűntettére alapított vád alaptalan, a hitelsértés büntette pedig nem állapítható meg, mert oagyonetvohás nsmiörlént. Az ítélőtábla rövid tanácskozás után a bizonyítási indítványt elutasította és az elnök közölte, hogy a biróság az ügy bonyolult voltára való tekintettel, csak szombaton hirdeti kt Ítéletét. A Marer-ügyben ilyenformán érdekes fordulat történt, amennyiben a hitelsértés büntette és a hitelsértés vétsége enyhébb elbirálás alá esik általában, mint a csalárd bukás büntette és a vétkes bukás vétsége, amelyekért a vádlottakat a törvényszék elítélte. Az uj törvény ugyan az elsőfokú itélet kihirdetése után lépett életbe, azonban, mivel enyhébb, mint a régi volt, alkalmazandó. Jogászkörökben nagy érdeklődéssel várják a táblai ítéletet, amely elsőnek foglalkozik az országban a junius 13-én életbelépett hitelsértési törvénnyel. Ai Alföld problémái az Alföldi Bizottság szegedi vándorén illésén „Nemzeti érdek, hogu az Alföld elfoglalta az öt foggal megillető heluet", — mondotta Klebelsberg - litftilu Anna a munkaalkalmak megvalósításáról (A Détmagyarország munkatársától.) Az Országos Alföldi Bizottság vasárnap Szegeden, a városháza közgyűlési termében tartotta harmadiK vándorgyűlését, amely iránt nagyarányú érdeklődés nyilatkozott meg. Az érdeklődés miatt a részt, vevők nem fértek ei a közgyűlési terem padsoraiban, sok pótszéket állítottak be, de még igy is sokan állva hallgatták végig az előadásokat. A vánV dorgy ülésen a már közölt vendégeken kivül megjelent 'Kéthlg Anna, Szeged szociáldemokrata országgyűlési képviselője is. A vándorgyűlés tizenegy óra után kezdődött meg. A vendégeket dr. Somogyi Szilveszter polgármester üdvözölte, majd , • ~ s gróf Klebelsberg Kuné tartott megnyitó beszédet Ismertette az országos Alföldi Bizottság célkitűzéseit és azokat az okokut, amelyek szükségessé, kívánatossá teszik ennek a szervezetnek a megteremtését. A szervezetet atuiról fölfele Aivánják kiépíteni, ezért járják végig most az Alföld városait és alakítják meg mindenütt a helyi szervezeteket. Az Alföldnek ma a csonka ország keretein belüi 'sokkal nagyobb jelentősége van, mint volt a múltban, az alföldi lakosság lélekszáma jóval meghaladja az ország lakosságának egy harmadát Nemzeti érdek is tehát«.., hogy az Alföld elfoglalja az st ioaqai megillető helyet az országban. — Elmaradottságunk érzése az — mondotta — ami megmozgat bennünket. Átfogó intézkedés csak a népoktatás terén történt az elmúlt évtizedben. 1910-től 1920-ig az analfabéták száma a csonka ország területén 1,270.000-ről 1.090000-re csökkent 1920-tól 1930-ig viszont 1,090.000 rői 6760000rc Szegeden 1920-ban 16.000 volt az analfabéták száma, 1930-ban már csak 8500. A töinegmüveléssei magával azonban nem érhetjük be, behatóan keh foglalkoznunk a oazdas<íai kérdésekkel is. Mi nem az ellentéteket keressük az egyes országrészek között, nem sajnáljuk Budapesttől sem a'.okat a nagyértékü beruházásokat, amelyekre még most is tud fedezetet teremteni az állam, de fájdalommal látjuk, hogy a vidék, különösen az Alföld nem részesül aránuos támogatásban. Fájdalommal látjuk, hogy a költségvetésben egyré csökkentik a vízügyi kiadásokat, ugyanakkor, amikor a Tisza szintje évrőf-évre emelkedik, hogy az algyői Tisza-hid költségeinek nyoma sincs a költségvetésben, amikor a Boráros-téri uj Duoa-híd építése elhatározott dolog, fájdalommal látjuk, hogy a fásítás sem szerepel méltó formában a költségve. tés tételei között, pedig a fátlan Alföldön akadály, talanui száguldozhatnak még mindig a sorvasztó Ítéleti szelek, a tranzverzális dutóuf sem szerepel az állami költségvetésben, pedig itt mérhetetlenül nagy dologról van szó. — At alkotmányosság követelménye — folytatta Klebelslierg —, hogy a kormányok figyelemmel tegyenek a közhangulatra, mert k Hönben nem alkotmányos, hanem a itokrala a kormányzati rendszer. Elhibázott dolog garavamh álij politikát folytatni, ha célt akarunk érni. ak' or a közvéleményt kelt megteremtenünk hozzá, akkor szervezkedni keli. Ezért csináltuk meg az Alföldi Bizottságot, amely ki fogja fejezni kívánságainkat, amely figyelmeztetés lesz, hogy mi Is élünk és iogsral megköve. teljük azt, ami kijár. Foglalkozott e-,után az árvizveszedelem kérdésével. Az idei nagy vízállást ugy kell fogadni, mint a természet áltat a-lott élei vészjelet, mert Széchenyi Mozi kedden és szerdán junius hó21., 22-én Közkívánatra! Varsói Bál Gustav Fröhlich legjobb filmjel Repríz t EI&3S5E hétköznap ő, », y ómkor. TÖBBET NYÚJT HA-HA 7 Gyermekszandálok 0.M egyes párok P W 3(1 IhöI szandalettek divatszinefcben NŐI fehér vászon- -V Cipők tfivatforaákfean pl" Férfi fehér vászon- Jatr0% ' 50 Férfi weekendelpfi..... Aras kirakatainkat kérjük megtekinteni 12-50 az árviz mégeggsxer nem pusztíthat fa 4 Szegedet. A védekezést nem s-a'ind az ntoi'só pillanatokig halogatni, előre kell aondoskodnl * veszedelem elhárításáról. — A tanyakérdés problémája szintén igen aktuális, bár nincs igazuk azoknak, akik a mai tanya, rendszer teljes átformálásának szükségességét han. goztatják. Ezt a rendszert a viszonyok és a magyar paraszt lelkében élő hajlandóság termelte ki, azt tehát nem lehet megváltoztatni A közigazgatásnak kelt hozzáigazodnia ehez a rendszerhez. — Amikor az alföldi városok fellendítésén dolgozunk — mondotta ezután —, nagy magyar tradíciók nyomában járunk. A szegedi levéltár őrzi Mátyás király egyik 460-ban keit oklevelét A nagy király ebben az oklevélben hivatkozik azokra a szolgálatokra, amelyeket Szeged tett az országnak, ezért megerősíti Szegedet a kun lege lük használatában. Mátyás király azt irja ebben a diplomában, hogy a fejedelmek nagysága és hatalma a népek sokaságán, meg a városok erején és virágzásán alapszik. Illő iehát, hogy a fejedef. mek a népeket megtartsák és a városokat gazdagitsák, mert ettő« függ az állam nagysága. A Hunyadi-program tehát ősi magvar program. És mi ezt a programot tűztük magunk elé. — Itt áll előttünk az Alföld kultúrájának é8 frodOimán k naag kérdése . is. A népek lePre mindig a költőkön és az irí'knn keresztü' nyilatkozott meg. A magva'- Alföld Arany Jánost és Petőfi Sándort adta ennek az országnak Jó uton járnánk, ha egyesíteni tudnánk az alföldi írókat, hogy előmozdítsuk a magyar szeflem sajáto;. alföldi formájának megnyilatkozását. A világválság közepén vagyunk, ebben a nyomasztó atmoszférában a magyar nemzetnek is alkalmaz, leodni keli a helyzethez. Jó időkben létre tudtunk hozni büszke dolgokat, ma csak azok a nemzetek fognak boldogulni, amelyekben meg van a képesség a válság átélésére. Súlyos hiba lenne, ha éppen azok, akik a nemzet élén állanak, minden feleiősséget erre a válságra akarnának áthárítani. Ma nem szabad azt keresni, ami elválaszt hanem össze ke'i fogni párt, felekezet és nemzetiségi különbség nélkül az ország sorsának jobbraforditására. Ez a mi p-oeraniunk. — fejezte be Klebelsberg beszédét.