Délmagyarország, 1932. június (8. évfolyam, 123-147. szám)

1932-06-21 / 140. szám

VI. gFb fürdőtrikók főbb, olcsóbb mini a külföldi Pollák Testvéreknél A vált kultuszminiszter beszéde utlK S*|6 Elemér miniszteri tanácsos tartotta meg előadását Szeged és tfdékének virgazdasági kérdéseiről Megállapí­totta, hogy a trianoni békekötés következtében Ma­gyarországon a vizügyek fontossága • háború előtti helyzettel szemben jelentékenyen emelkedett Fog­lalkozott Szged árvizbiztpnságának kérdésével A várost az idén közvetlen veszedelem nem fenye­gette ugyan, de már most meg sett tenni «z intézkedéseket a: árvízvédelem biztonsagának foko­zására. Fejleszteni *eH * tiszti hajózás lehetőségeit, hajózhatóvá kcU tenni a mellékfolyókat, és nagy jelentősége fenne a megépítendő Duna—Tisza eaa­tornának A tiszai átrakodókikötök kőzü» 'elsősor­ban a szegedit és a szolnokit kell megéplbsoL A földművelésügyi minisztérium erre vonatkozólag megkezdte az előtanulmányokat. Bejelentette az­után, bogy a miniszter ICO.OOO penr,ő* angcdéty szett a tápéi téti kiköti létesítésére. Ezeket a munkálatokat ebben as évben befejezik. Foglalkozott ezután az öntözés kérdésével, amely egyik iegfo: -í,|> problémája a magyar mező­gazdálkodásnak. A Tisza vizének felhasználásá­val ' valóságos Kánaánná lehetne tenni as Alföld legterméketlenebb részelt. As értékes előadás után dr. Csergő Károly csongrádi alispán árra kérte az Alföldi Bizottsá­got, hogy etóu síc.temberi vándorgyűlését fagy Csongrádon, vagy Szentesen tartsa, majd Bencs Kálmán, Nyíregyháza polgármestere a szeptem­beri második vándorgyűlés színhelyéül Nyiregg­házát ajánlotta fel. A bizottság mindkét meghívást elfogadta, Ezután indult meg a viftt Sajó Elemér előadása felett Először Berzenezeg Domokos műszaki főtanácsos szólalt fel. Szeged árvízvédelmi viszonyait ismertette és megállapí­totta, hogy a szegedi védőtöltések, különösen a Tisza szegedi oldalán, feltétlenül ma/ositásra szo. rulnak. Dr. Veress Gábor Máv. üzletigazgató a Duna­Tisza csatorna kérdésével foglalkozott és azt mon­dotta, hogy a csatornának a kiépítésére mindaddig nincs szűkség, amig a vasúti forgalom nem meríti ki a vasúthálózat teljes kapacitását — Mert drága a vasút, a vasúti tarifát nem tehet kibírni/ — szóltak kózbe minden oldalról Sajó Elemér kijelentette, bogy a kérdés egyelőre csak az előkészítés és a tanulmányozás stádiumában van H. P*pp István, a szegedi ármentesitő társulat főmérnöke »z nj aígyő—dorozsmai ármentesitő csatornáról tartott felolvasást Wlttner Ervtn a budapesti Touring Klub al. etnöke a caiafs—konstantinápolyi tranzverzális autóút kiépítésének fontosságára hivta fei a bi­zottság figyelmét A vila utolsó szónoka Kélhly Anno, Szeged szociáldemokrata országgyűlési képviselője volt, aki általános figyelem és helyeslés közben többek között ezeket mondotta: — Nagyon megnyugtató, hogy az Alföldi Bizott­síig felfele kivánja nivellálni azokat az ellentéteket, amelyek ma fennállnak Budapest és a vidék kő­zött. Sok megnyugtató momentum csendült ki Sajó Liemér előadásából is, amelyben tagadhatatlanul sok az optimizmus, do azért elénk vetített egész sereg uj munkalehetőséget A felsorolt munkaalkal. maknak azért van nagy jelentőségük, mert nem viselik magukon a szükségmun.'a jellegét. Aki is­meri a magyar munkás lelkületeit, az tudja hogy milyen óriási különbség van a szükségmunka is a produktív munka között. Ezért a programért csak gratulálhatok az előadónak. Ha ennek a program­nak csak egyrészét a megoldás stádiumába viszi az a pártkülönbség nélküli összefogás, amelyet az Alföldi Bizottság a programjába vett, akkor el­ismerésreméltöan étrtékes munkát végez. Nagy örömmel és a legnagyobb szeretettet ajánlom fel ehez a munkához « maiunk munkiját és kérem a bizottság minden tagját, hogy ugyanilyen szere­tettei vegyenek részt ejbai a közös munkában, mint amilyen szeretette*- mi "ivánunk benne részt, venni. Kéthiy Anna beszédét a vándorgyűlés lelkesen megtapsolta. Ereky Károly volt miniszter tartotta meg előadását A mező­gazdasági' termények értékesítésének problémájá­ról beszélt Előadásának az volt a lényege, hogy a legfontosabb mezőgazdasági cikknek, a búzának az árát hatalmi Intézkedéssel keli minimálni leg­aláh 2S pengőben. Ebbői négy pengő lenne a kivi­teli prémium, két pengő a kezelési költség és Így a gazdák 22 pengőt kapnának a buzájukért A pénzintézetek szívesen adnak megfelelő össxegü tőket a búzaexport biztosítására Ha a gazda tisz­tességes árat kap a búzájáért, rögtön megindul a gazdasági vérkeringés, mert fogyasztóképessé válik Dr. Tonelti Sándor szólalt fet elsőnek a kér­déshez Azt fejtette ki, hogy a magyar buza nem lehet a világpiacon versenyképes, mert az amerikai gabona versenyképességének területét évről-évre jobban kiszélesítik. A magyar mezőgazdaság ssá­oiára mis megoldás nincs, mint as, ba a szomszé­dos kis államok erős gazdasági egységbe tömörül­ne* Kár a Duna—Tisza csatornáról beszélni mindaddig, amig kétszázezer pengős problémák he­vernek megoldatlanul. Itt van a bajai at, amelyből alig hatkilométeres szakasz hiányzik és as állam ezt sem építi kl. Pick Jenő helyesebb külkereskedelmi szerződé­sek kötésének szükségességére hivta fw az Alföldi Bizottság figyelmét Dr. SurányUU nger Tivadar egyetemi tanár a termelés és a fogyasztás belső egyensúlyának kiépítéséről beszélt Amikor Surányi-Unger professzor befejezte fel. szólalását, félhárom óra volt Klebelsberg befejezte a vitát, bejelentve, hogy dr. KogutomMz Károly professzor napirendre tűzött előadását más alka. lommai tartja meg. Ezután sor került az AlfOMI Bizottság szegődi szer­vezetének megalakítására Dr. Somogyi Szilveszter polgír. mester olvasta fai 'a javaslatot, amelynek alapján az Országos Központi Nagybizottságba beválást, tották dr. Mgner Károlyt, dr. Somogyi Szilvess. tért, Wimmer Fülöpöt dr. Veress Elemért, Baek Bernátot, Berzenczey Domokost, dr. Kogutow«z Károlyt Kiss Ferencet dr. Tonetli Sándort, dr. Wagner Adolfot ás dr. Verms Gábort Választoltak még negyvenöttagu végrehajtóbizottságot A vándorgyűlés után társsaebéd volt az ipartes­tűlet dísztermében. Az első pohárköszöntőt 'Wim­mer Fű'öp mondotta, aki Rkbelsberget köszöntötte Pohárköszöntőt mondott még Jánossy Gyula, Bé­késcsaba polgármestere, dr. Tonelli Sándor, dr. E<ek István szolnoki főorvos, Szilágyi Lajos kép­viselő és dr. Kogutowitz Károly. 30 KÖNYVET olvashat \ havonta JL pengőért mert naponta cserélhet könyvet a Délmagvarország-kölcsönkönyvíár elfiflzelőle. Cukrot, gyufát, cigarettapapírt lopott a Fenyő Testvérekig alkalmazottainak tolvajszövelkezele 5 alkalmazottai őrizetbe vettek (A Délmagyarország munkatársától.) A Fe­nyő testvérek nagykereskedő cégnél nagyobb­szabásu tolvajlásnak jöttek a nyomára. A cég főnökeinek már régebbi idő óta feltűnt, hogy az áruraktárt állandóan dézsmálják. A fő­nökök házivizsgálatot tartottak, de a legszor­gosabb figyelés és kutatás ellenére sem tud­tak rájönni a tolvajok személyére. A mult év decemberétől gondos megfigyelés alatt tartot­ták az áruraktart, de minden vizsgálódás ere/ménytelen maradt az áru ngyre fogyott, a tolvaj személyét nem sikerült megállapítani. Amikor a cég főnökei látták, hogy a házi­nyomozás nem vezet eredményre, feljeteutíst tet'.ek a rendőrsépen. A detektívek munkához látlak és a néhány hétig tartó megfigyelés után meglepő dolgoknak jöttek a nyomára. A cégnek az Attila-ucca és a Valéria-tér sar­kán van az üzlete, a detektívek itt álltak iesbe, különösen az üzletnek a hátső ajtaját tartották szemmel, amelyen keresztül az áru­kat be- és kihordták. Észrevették a detektívek, hogy az üzlet előtt sokszor ismeretlen emberek settenkednek, akik arra figyeltek, hogy meg­jelenik-e valaki a hátsó ajtónál. Abban a pillanatban, amikor egy-egy ember feltűnt az ajtóban, az őgyelgő emberek gyorsan ott ter­mettek és rendszerint valamilyen csomnggal eltávoztak, vagy az ajtó előtt' várakozó ko­csira dobtak fel egy-egy bála árut Ezeknek a megállapítása után a nyomozás most már gyors tempóban folyt tovább és hamarosan eredményre vezetett. A delek'ivek rendszeresen követték azokat az embereket, akik árut vettek át, vagy pedig azokat a ko­csikat, amelyek a bálákat elfuvarozták. A leg­több esetben az ut két füszerkereskedőltCz vezetett Az egyiknek a Belvárosban vau üz­lete, a másiknak Rókuson. Most már nem volt nehéz a tolvajlás szálait kibogozni. A két kereskedőt vallatóra fogták, akik hamarosan beismerték a tényállást Elmondották, hogy a Penyó teslvérek-eég személyzetének segítségével jutottak az JOICSÓ portékához. Cukrot, gyufát és ctjarettapapirt kaptak a cég raktárából. A cég személyzetének hat tagja ugyanis állandóan károsította fő­nökeit. Ezek az alkalmazottak külső emberek­kel állottak összeköttetésben, akik a két ke­reskedőhöz szállították az árukat Egész nap lesték az üzletben, hogy mit csinálnak a fő­nökök. Ha egy pillanatra eltávoztak, vagy pedig sürgős tárgyalásokra vonultak vissza irodájukba, nyomba működésbe lépett a tolvaj­banda-, A hátsó ajtóhoz ekkor már klk^szi'ett árut villámgyorsan kihajították az uccán vá­rakozó cinkosokhoz, akik azután a fent ismer­tetett módon továbbították az árut A rendőrség a cég alkalmazottait kihallgatta. Hat gyanúsított közül öt bevallotta, hogy részt­vett a szervezett tolvajlásban. A hatodik gya­núsított egyelőre nem találha.ó. A lopásokról hétfőn olyan hirek terjedtek el, mintha a cég kára a 40 ezer pengőt meg­haladná. A oég tulajdonos ii a leghatározottab­ban kijelentették, hogy szó sincsen ilyen nagy összegről. A cég kára legfeljebb 7—8 ezer pengő körül mozog, de valószínűleg ez ls megtérül. A rendőrség az előállításokkal kapcsolatbau házkutatásokat is tarlóit és az egyik gyanúsított lakásán nagyobb mennyiségű árut foglalt le. Ezek az áruk azonban nem a Fenyő-cégtől valók; lehetséges, hogy más lopásokból szár­maznak. A nyomozás teljes erővel folyik.

Next

/
Thumbnails
Contents