Délmagyarország, 1932. június (8. évfolyam, 123-147. szám)

1932-06-19 / 139. szám

VI. 375. Széchenyi tanítása az alföldi kérdésről Irta dr. S, Az alföldi kérdés a legelhagyottabb kérdése az országnak. A szóiilarabo't ország tragikus magára, hagyottságában olyan problémákat vetett fel és igyekszik megvalósítani, amelyekkel hosszú évszázadokon át senki sem foglalkozott Az Alföld problémája az, amely leginkább izgatja az ország legjobb 'Jméit. A probléma bem uj, oly régi, mint az ezeréves ország. Ax Alfölddel soha nem tórödótt senki Az Alföld puszta jellege, növényzete, száraz éghajlata, amelyben fr rró hőségek, kemény hidegekkei 'váltakoznak, fátlansága, viznélkülisége, minden a török korszak, a török hódoltság következménye Széclienul kor", a »harmincas évek«, amelyekről Klebelsber" Kunó gróf oly szépen ir, a legsivárabb állapotban találta az Alföldet. Széchenyi irja; .Vessük figyelmünket legelsőbben is azokra a vidékekre, amefyek a magyarság bölcsőjének tekinthetők. Minden sagitség, melyet anyagi és szellemi tekintetben oda viszünk, ha tán később is, de bizonnyal megtermi reánk nézve is hasznos gyümölcsét < Fejlesszük ld csak egészségesen, — igy folytatja, — >az organizmus kutforrását« és majd elárad a »nem mesterkélt, hanem egészséges pezsgést, sz egészséges gazdasági és kt&urálís fejlődés >a többi erekbe ls«. Ezekben a szavakban benne van az egész prog. ram. Csak a legnagyobb magyar gondolatmenetét keh követnünk és gondoskodnunk keli arról, hogy az »orgaizmus kútforrása, fejlődjék és nem mesterkélt, hanem egészséges pezsgés töltse meg az ország ereit. Szeged határában ma már 9274 tanyaház ált, 40.000-t meghaladó lélekkel. Egymillíószúzezer lelket meghaladó magvarság éi a tanyákon. Az egész 41-901 négyzetkilométer területű Alföldön azosban összesen csak '697 község van, mig a 36.842 négyntkilóméter területű Dunántulon 2042 a községek ezáma. Kerek háromszor annyi község van a Dunántufon, mint az Alföldön. Pedig a Dunántui sem mondható községekkel sürün megszállott, népse földrésznek. A tanyás települést Kaán Károly sem tartja okszerűnek, közgazdasági tekintetben megfelelőnek, mert « kultura egyedül helyé® előrehaladásának etőfelt'ilcle az. hoav községek alakuljanak. Szeged városának sem érdeke az, hogy a taayákon élő 40.000 ember kulturális és gazdasági fejlődését megakassza, az óriási távolság, az. utat. ían uta£, a sár, a szegénység és a boldogulás elő-, feltételeit meggátolják a közlekedés hiányosságai. E tekintetben a háború ulán nagyon sok történt A tanyai vasút, ha drága is, 70 kilóméteres vonal. Vezetésével lehetővé teszi, hogy a város közönsége a tanyával "és a tanyai néD a várossal közvetlenül érintkezésbe jusson. A fejlődés legsürgősebb irányát abban jelölöm meg, amit Szeged városa már eddig is követett: ujabb tanya- központokat kell létesíttetni. B __ .. . __ _ ^ mnga» Aron vAtérol Araimat tiíüjtíf mmmmmnmmm^mmmmm Joviiások legoicaAbban. Befőttjét, ii lekvárját, uborkáját, pnprikáját, paradicsomát Ulkinill tt-lal" tegye el I Akkor lesz tar¥ I EMUUL |6s I Kvok óta kitűnően bevált gyümöIcskon::erváló por. Kapható a késcitOnél: Gergely gyógyszerésznél Kossuth Lajos sugárut és nagykörút sarok. 333 Van-e pénzre szüksége? Keresse elő régi megunt ékszertárgyait, zálogcéduláit és vigye el Mülhofferhez Széchenyi tér 9. Zsóter ház, hol a legjobb árban értékesítheti azokat. Keresek megvételre karáton felüli brilliáns tüggőt és györtit, megbízásból. Elfogadok bizományi tárgyakat eladásra! •*>» ivessy Lehel. A szegedi tanyai rendszer, Kaán Károly szerint, a iegelőrehaladottah, a tanyai központok rendszere sehol sincs kifejlődve csak Szegeden. Szeged, amelynek "határában régebb idő óta két szépen fejlődött fa'uszerü település volt és azóta is folytatódik a tagozódás, további központok létesítéséi keh tervbe vennL « Kiss Ferenc hervadhatatlan érdemeket szerzett a nagy terűletek erdősítésével 'és fásításával. A legtragikusabb oka kereskedelmi mérlegünk pasztzlvilásának, hogy a velünk ellenséges viszonyban Í6vő területekről importáljuk, a fát. Nincs fontosabb kérdés tehát, mint a további fásítás Felhivom » figyelmet a lajai műútra. Csak 6 kilométer hiányzik a befejezéstől. Ha a bajai müut kiépül, ugy a haladás ntján nagy szolgálatot teljesítünk. Viszont azonban ez a kérdés még megoldva nincs, mert mindazokat a terű leieket, amelyek megmaradtak és amelyek természetszerűleg Szegedi* gravitálnak, komoly eszközökkel ide keli kapcsolni. Kelel-Csandd, ameig eddig Aradra irányitolta embertömegek, most természetesen Szegedre irányítaná, ha volna megfelelő közlekedési eszköz. Igy keir irányítani a o Sz.Cs.V. vasúti politikáját. Halaszthatatlan kérdés az aj tiszai híd felépítése. A városnak két jövedelmi forrása van. Az egyik: polgárainak megfeszített adózása, a másik pedig saját vagyonának, földjeinek jövedelme Az utóbbi közvetett jövedelemhez is juttatja a város, mert ha a tanyán lévő 40.000 szegedi lélek jobb gazdasági viszonyok közé kerüf, akkor a város bevétele is emelkedik. Ennélfogva főkötelességürk, hogy a tanyai gazdálkodás felvirágoztatásáról gondoskodjunk. Halasztha^aUan érdeke az Alföldnek és igy elsősorban Szegednek, hogy a vízumkényszert haladéktalanul megszün» tesse az állam. •. ' / • t ; Csak arra mutatok rá, hogy magyar véreink idevágyódnak és milyen nagy látogatottsága volna klinikáinknak és egyéb tudományos intézeteinknek, ha vízum nélkül idejöhetnének a betegek. Végű" újra rá Kell arra mutatnom, hogy 40000 szegedi mngvar kinn a tanyán a haszonbérleti rendszer mellett, békében, lefokozott életigényekM meg tudott élni, de nem remélhetjük azt, hogy ezek a szegény földhözragadt szegedi polgárok kulturigényeiket megvalósítsák, az alig emberi sorból kiemelkedjenek és elérjék azt a kulturnivót, amelyben a boldogabb szegedi polgárok élnek, nem remélhetjük azt, hogy ezek a haszonbérlők a szegedi kereskedelemnek és iparnak fogyasztói legyenek és nem bizhatunk abban, hogy ebből a reményvesztett szegény munkáslömegbői a jobb -magyar jövendőnek előharoosai váljanak ki Már pedig a helyes politikának az feladata, hogy ne szakadjon ketté a város polgársága és re szakadjon ketté <» város polgárságának a lelke. Ha azt a';arjuk, hogy a kulturális és gazdasági haladásnak üteme egyvonafu legyen künn a ta. nyákon és benn a városban és ha azt akarjuk, hogy egyaránt emelkedjék a tanya és a város, akkor szakifanunk kell u haszonbérleti rendszerrel és meg keli találnunk annak módját, hogy boldog kis családok, saját földjüket művelve dolgozzanak a jobb jövőért. Szeged határa, amelyet a város kötött földje ö'eii át, megfelelő időben, de pénzügyileg alátámasztott földreformot kelf kereszlülvinnünk. Nálunk is kiadták a jelszót, amely ugy hangzik, hogy visszatérés a földhöz. Ila megmaradunk a mai haszonbérleti rendszer mellett, akkor le kell arról mondanunk, hogy a tömegek kultúráját íokozzuk. Ha nem oldjuk meg ml magunk a kérdést, akkor azt nélkülünk fogják megoldani. Ennélfogva nem szünök meg hangoztatni azt, hogy fokozatosan és lépésről-lépésre haladva oldjuk meg a város örök fő kljeinek a haszonbérlők tulajdonába való átadását. Vannak megoldhatatlannak látszó problémák, amelyével nieí kell oi lani. A városi\ agyon és őrökföld nem öncéi a város kezében, sőt ma már nem fs kjelégitő löoedcimi forrás. A városi közigazgatásnak és az alföldi politikának csak egy célja le. hel, bogy boldog és megelégedett, fejlődőképes, hazafias, erőteljes és egészséges polgárság éljen a területén. Csak ilyen polgárságon! leh^t megoldani azokat a nagy fe'aiatolcat, amelyeknek megoldása nclkfil a mi speciális C£<zdasáai krízisünk megoldását nem remélhetjük. Ha érdekli — megtudhatja, hogy a legjobb legszebb legfessebb legolcsóbb FflRDŰRUHÁKi minden színben a legnagyobb választékban LRMPEL és HEGYI eégnél kaphatók Sikkasztásért pénzbüntetésre Ítéltek egy dorozsmai ügyvédet (A Délmagyarország munka'ársától.) A szegedi járásbiróságon dr. Ráday László jé I.-o szombaton tárgyalta dr. Kacsöh Gyula dorozsmai ügyvéd sikkasztási bűnügyét. Az ügyvéd ellen Saliay István dorozsmai bőrkereskedő tett feljelentést Előadta a bőrkereskedí, hogy az ügyvédet még 1927 auguszlosában m<gbiz'a a-:za' hogy 700 pengős váltókövetelését a kamatokkal és a kö'tségekkei együtt hajtsa be. Ez meg Is történt, de. az ügyvéd erről neM nem tett emlitést és Így csak 1930 februárjában szerzett róla értesülést, hogy a pénz már régen az ügyvédnéí vsn. Dr. Kacsóht ekkor felhívta, hogy fizessen, azonban az ügyvéd arra való hivatkozással, hogy a bőrkereskedőnek tartozásai állanak fenn vele szemben, megtagadta a fizetést. A bőrkereskedő erre biróifag köteleztette az ügyvédet az elszámolásra. A bíróság megál'apüotta, hogy az ügyvéd 155 pengőt köteles visszafizetni a borkereskedőnek. Sallay most már ennek a 155 pengőnek a megfizetésére hivta fei dr. Kacsóht, de az ügyvéd ekkor aem fizetett A sikkasztási ügyben kihallgatta a biróság a vádlott ügyvédet, aki azzal védekezett, hogy egg fillérre! sem tartozik a bőr kereskedőnek A biróság azonban a tanúvallomásokból és az iratokból megállapította, hogy a -.j! kasztás vétsége fennforog, ezért az ügyvéd bűnösségét megáHapitoTla és 100 pengő pénzbüntetésre ítélte. Dr. Kacsóh Gyula az itéiet ellen fellebbezést jelenlett be. SZT. GELLERT SZOLLO BUDAPEST 201 ® A legtökéletesebb kényelmi berendezések — Gundelkonyha. Cigány- és Jazz-zene. Tánc. Hullámfürdő Mérsékeli árak L