Délmagyarország, 1932. május (8. évfolyam, 100-122. szám)

1932-05-10 / 106. szám

A város 230 ezer pengő kölcsön! kapoll a Salgótarjáni Kőszénbányától As őaazegből kifizették a Magyar-Olasz Banknál leltei függőkölcsöní - A polgár­mester nyíléikor a la az érdekes kőlcsőntárgyalásrél beje e itettük a pénzügymir.iszterneR tsN aki természetesen tudomásul vetle beielentésün­fl Délmagyarország munkatársától.) A táros néhány nappal ezelőtt 250.000 pengő tgy'ivre szóló függőkölcsőnt kapott a Satgó­farjáni Kőszénbánya Részvény társaságtól, melynek igazgatói helyet foglalnak a gáz­gyár központi igazgatóságában is. A kölcsön­vett ősszegből, amely után a város két Szá­lalékkai nagyobb kamatot fizet a Nemzeti Bank hivatalos kamatlábánál, a Magyar— Olasz Banknál lejárt 300.000 pengős függő­kölcsönt fizetik ld, miután a pénzintézet kö­vetelését be akarta tiábláztatni a város in­gatlanaira. A függőkölcsönből 50.000 pengőt ft város már a Salgótarjánitól felvett kölcsön felőtt kifizetett, ezért csak 250.000 pengőre volt szükség. A rendkívül diszkréten előkészített és végre­hajtott kölcsönügylet feltűnést keltett, mert köztudomásu, hogy a gázgyár központi igaz­gatósága és a város hatósága között folyó kon­cesszlőtárgyalások most jutottak el a döntő stádiumba. Dr. Somogyi Szilveszter polgár­mester a kölcsönügyletről a következőket mon­dotta a Délmagyarország munkatársának: — Megkértem a Salgótarjáni igazgatóit, hogy folyósítsák ezt a kölcsönt, amelynek felvéte lére a városnak kormányhatósági engedélye van még a mult évről. A Csongrádi Takarék­pénztárnak ennél a kölcsönügyletnél semmi Szerepe nem volt, a város a kölcsönt köz­vetlenül a Salgótarjánitól kapta. A kormány­hatósági engedélyünk ugyan ugy szólt, hogy a pénzt a Csongrádi Takarékpénztártól ve. hetjük lel, a Csongrádi azonban az engedélye­zett hétszázezer pengőből csak 400 ezer pengőt folyósított, a Salgótarjáni a Csongrádi Takarékpénztár helyett adta,a kölcsönt Ezt kej. — A pénzre azért volt szükségünk, hogy kifizethessük a Magyar—Olasz Banktól fel­vett függőkőlcsőnünkeL Igaz, hogy a kölcsön­engedélyt nem errer a célra kaptuk, hanem arra, hogy a mult évi költségvetési hiányt pótoljuk, mivel azonban ezt a hiányt a pénz­tári készletből pótoltuk, a függökölcsön visz­szafizetésére szánt ősszeg nem állt a rendel­kezésünkre, igy végeredményben a felvett köl­csönt még is csak eredeti rendeltetésére for­dítottuk, ha nem is közvetlenül. — A Salgótarjánitői felvett kölcsön és a folyamatban lévő gázgyári tárgyalások között semmiféle összefüggés nincsen. Valószínű, hogy a Salgótarjáni előzékenységét fokozták ezek a tárgyalások, amelyekre azonban Sem­miféle kihatása nincs és nem is lehet, mert a kölcsöntől függetlenül is megtörténhetik, hogy a megegyezés nem sikerül, hogy a kon­nessziót nem hosszabbítjuk meg. — Az a költségvetési hiány, amely a kői­csőn felvételére kényszeri tette a várost, ugy állt elő — folytatta a polgármester —, hogy a buza ára 19*0-ban, amikor az 1931. iévi költségvetést összeállítottuk, lényegesen maga­sabb volt és igy a főldbérjóvedelem erősen visszaesett Nem hagyta jóvá a miniszter a csatornázási adót sem, ami 160.000 pengőt vont el a költségvetésbe.illesztett bevételekből, de nehezebben folytak be az adók is. Igy ke­letkezett a 300.000 pengős hiány, amelyet kénytelenek voltunk áthozni erre az eszten­dőre. „Azért harcolunk, hogy a tízéves rendszer vlnza ne térhessen többé", — mondotta Rassay Károly vasárnapi beszámolóiában A gyűlésen nem szólalhatlak fel a Szegedre érkezett ellenzéki képviselők politika dzsungelében csak a házfeloszlalás fegyverével lehel Járni" (A Délmagyarország munkatársától.) Ras­say Károly vasárnap délelőtt tartotta meg kép­viselői beszámolóját a Belvárosi Moziban, amelynek nézőtere megtelt az érdeklődőkkel. Rassayt és a társaságában lévő képviselőket, gróf Sigray Antalt, őrgróf Pallavicini Györ­gyöt, Nagy Emilt, Pakots Józsefet, Bródy Er­nőt, Klein Antalt, Tauffer Gábort a közönség hangos ovációval fogadta, amikor féltizenegy érakor megjelentek az émelvényen. A pártgvülési dr. Pap Róbert k szegedi szabadelvű párt elnöke nyitotta meg hosszabb beszéd keretéoer. Nagy vonalakban is­mertette a politikai helyzetet és birálta a kor­mányzati rendszer ténykedéseit Kijelentette, hogy «» a kormányzati rendszer megvalósította az or­cágban a nyomor demokráciáját, mert már min. den társadalmi osztály egyformán a tönk szélére jutott Azt a soffőrt, aki rosszul vezeti az autóját és balesetet okoz, eltiltják az autóvezetéstől és elveszik soffőrigazolványát, akik azonban az or­szág szekerét az árokbaforditották, még mindig ott ülhetnek nyugodtan a bakon. A kormánvzat verklijében két kotta van: az adóemelés és a fizetés* csökkentés kottája, a verkli állandóan csak ezt a nótát játsza. Az ország már régen megrendült a hitében és egyre kétségbeesettebben vár ui vezető szellemet a politikában. Pap Róbert ezután foglalkozott a szombat esti pártvacsorával, amelyen megtörtént az első lépés a nemzeti koncentráció felé. Felolvasta gróf Esterr hdzy Móric, gróf Hunyady Ferenc, Turchángi Egon és Éber Antal Szegedre küldött üdvözlő táviratait amelyek a sürgönyt küldő politikusok és elvba-' rátáik csatlakozását jelentik be Rassaynak a kon­centrációs mozgalomhoz. Pap Róbert ezután fel. kérte Rassayt beszámolója megtartására. Rassay beszéde Rassay Károly azzal kezdte beszámolóját, hogy u egyik szegedi újság vasárnapi száma erős nyugj­talanságot árui el a koncentrációs mozgalommal uemben, amely ellen legfőbb kifogása az. hogy " benne a gróf. -- £n a legnagyobb értéknek azf'tartom awndotta Rassay —, hogy a történelmi osztály vezetői most tanúságot tettek megjelenésükkel, be<­Diaonjitották hogy ncmcsak akkor foglalkoznak * politikával, amikor hatalmon vannak, hanem •kkor is, ha ellenzéki oldalon a néppel együtt küzdhetnek a demokráciáért. Hálás vagyok, amiért Bitet tettek a nemzeti összefogás gondolata piellett. ez a gondolat nem zárja ki magából sem a "•unkást, sem a grófot Ez a mi demokráciánk és •*ért a legkevésbé tehet szemrehányást az az orgánum és az at oldal, amely tíz esztendőn k«­resztül mást sem tett mint egy grófnak szolgált szolgai odaadással.. A kérdéses újság vasárnapi cikkének második kifogása az, hogy az ellenzék Bethlen István parlamenti beszédét turbulens je­lenetekkel zavarta meg. Én harcos hive vagyok a szólásszabadságnak — mondotta —, akkor is azt hirdettem, hogy érvek­kel szemben csak érvekkel lehet harcolni, amikor a mi érvetikkcl szemben bombákkal és pokolgép pékkel harcoltak. A túlsó oldalról most nem rek­lamálhatják a szólásszabadságot akkor, amikor most, ebben a teremben a kormdn:/hai(iiom némnsá'rn k irhoztotta ii magyar túrvényhozás megielcnt t'giait. (Nagy taj.) 140 édes légyotton várja fez Isteni hangú Jéanette Macdonald 49 CHEVALIER a BELVÁROSIBAN Hogy mikor t Holnap megtudhatja ngyanlttll Rassay ezután a Szegedre érkezett képviselők szombat esti fölszólalásábó! idézett üzenet for. májában, miután a rendőrség nem engedte mea, hogy a beszámológyülésen rajta W>üi más i* fól­szólalhasson, A közönség az idézeteket élienzés közben hallgatta végig. — Ezekután — folytatta Rassay — majdnem szükségtelen, hogy beszámolót tartsak, mert kép­viselőtársaim itteni megjelenése a lényege a be­számolómnak. Én a nemzeti összefogás gondolata mellett hitet tettem már a Bethleni-rendszer teljes fénykorában és most megérhettem, hogy a le$* különbözőbb pártkeretekbe tartozó politikusok frűz­denek velem ugyanazért a gondolatért. Az termét, szetes, hogy a nemzeti összefogás gondolata el­lenállást vált ki, mert hiszen ha a gondolat megvalósul, ak­kor elsöpri a tízéves rendszert minden prelorlánnsával együtt. Ezután Bethlen narlamenti felszólalásával fog­lalkozott — A volt miniszterelnök azt mondotta, bogy a becsületük, az önérzetük nem engedi meg a kon­centrációt Ezt nem tudom megérteni, mert az én becsületem eddig mindig parallel tudott ha­*ladnl a nemzet érdekével. De Bethlen István az önérzetre sem hivatkozhat, mert hisren 9 hónappal ízelőtt a velencei lagúnák egyik gondolájában ér­bette meg munkáaj, kormányzása eredményét, a magyar állam összeomlását Mi nem küzdünk most sem személyek ellen, hanem hogy egy kom­vtssza ne többé. promlttált rendszer Ha Bethlen István őszintén, becsületesen odaállt volna a parlament elé Ss azt mondta volna, hogy ember volt tévedett, ez az emberi megnyilatkozás talán részvétet is keltett volna szemelve iránt. De Bethlen azzal állt oda, hogy ha ajra kezdené, agyanugy csinálná ismét. Igy nincs joga az ér­zékenykedésre, igy kőtelesséa küzdeni a visszatérési kisértet ellen. — 1931 augusztus 20-án tnlzéves kormány­zati rendszer omlott össze Magyarországon min­den vonatkozásban, összeomlott elsősorban külpoli­V.kájában, amelyek utiát elmulasztott alkalmak és elkövetett hibák jelzik. Mi állandóan tiltakoz­tunk a romantikus külpolitikai elképzelések, az olasz orientáció ellen, amely teljesen izo­lálta az országot Álláspontunk helyességét a legjobban Olaszország magatartása igazolta, mert Olaszországon mult, hogy nem kaphattuk meg a népszövetségi kölcsönt és igy kénytelenek voltunk a francia kölcsönt kikönyörögui. A Tardlea-fervet, amely talán nem felel meg száz százalékosan a magyar érdekeknek, de azért lényeges haladást je­SZÉCHÉNYI MOZI Kedder, mAjus h6 10-én Az évad legsikerültebb boldog békebeli K. a. K. katonai bohózata K. U. K. FELDMDRSUHDLL (A tábornok ur Inspldál) RODA-BODA legkitűnőbb bohózata 10 lelv..ban Főszereplők: VLASTA BURIAN és RODA-RODA Előadások 5.7,9.va^ár- és ünnepnap 3.5.7,9-kor 248 Nagy pOwkősdl ISi££!E:í!í:! Fehér hét! S KHIlIEL-nél |

Next

/
Thumbnails
Contents