Délmagyarország, 1932. május (8. évfolyam, 100-122. szám)

1932-05-10 / 106. szám

fentért tolna a ml siámunkra, izintén OUacorttág baktatta el Londonban, anélkül azonban, hógy helyett® tudott volna adni valami más megoldást. A magyar gabonafölösleg eiidhatatlanul hever a raktárakban «s Olaszország ahelyett, hogy gabonaszükségletét tőlünk szereznú be, Orott dömping* taöonát vásárol. Ezekután előáll Bethlen, bílsikftrü külpolitikáját állítja elénk követendő példaképen éa parlamenti beszédéül meg*k*ázt4a • francia orientációt — De nemcsak gazdasági vonatkozásban állunk llt taoláltan, igy vagyunk • békerevlzló gondolatával Is. A kormányul, amely góndatlln volt pénzügyi és gazdasági téren, elgyöngitette a MDftió gondolatát 11. Néhány éwei eielőtt taég a r«vizló problémájától volt hangos a világpolitika és a revízió vágya elevenen élt az egész nemzetben, n a azonban a UoHussorbi Juttaott nemlet nagy gondolatokért nem tud harcolni olyan átfltő erővel, mint ahogyafi harcolni Itellma. — Csúfosan megbukott a B'thlen-kotmány pénz. Qffyi politikája lt, mert hiszen neffl Jelentettek semmit azok a számok, amelyek as állátnházp tartás stabilitását látszottak igazolni, stabilitásról nem lehet beszélni akkor, amikor a stámok igazságit nem támasztja meg a magángazdaság prosperitása. Evekkel efeifltt, amikor sürgettük a feltornászott költségvetés lefaragását, a kormány oldaláról gúnyos leinlésben volt részünk és most Bethlen István meghajtja az elismerés zászlaját a pénzügyminiszter előtt, aki 150 millió pengőt le tudott faragni at államháztartás Költségvetéséből. Sz a leg. frioolabb politikai fótfk. 1927-ben Smith Jeremiát megállapította, hogy az ország pénrügyi egyensúlya helyreállítottnak mondható, ha a kormány óvakodik a kiadáro't szaporításától és a külföldi kölcsönök felvételétől, Ennek éppen at ellenkezője történt Nem lehet azt mondani, hogy a mai helyzet ssás százalékosan a világválság következménye, mert abban, hogy az ország benő váltága ehy\h nyíre klmeiyüH, nagyrétté van a kormányzati rendszernek. BetAlen István most megállapítja, bogy a katasztrófát a buza áresesése idézte ató. Furcsa dolog az, ba a volt kormányelnók utólag állapltja meg a diagnózist, de kormányzása idején semmiféle élÖr«látá»t ü«m tanúsított. Az ellenzék évek óta Ugv«lme»l*tt« a kormányt arra, hogy a buza ára taíög esni, mert a lakodalom nem tarthat soká és az állam életét nem lehet a 35 pengős búzára alapozni — As egyetemen nem tartják ezeket a dbtgókatf — nólt közbe valaki a közönség sóraiból. — Tanítják, de Ck nem járnak ódat — válaszolt Rassay. Magyarországon nem a miniszterelnökség •lőtt, hanem utána mennek az embérek k közgazdasági egyetemre. (Derültség.) Rassay azután a Bethlen-rezsim alkotási lázáról beszél, örül, hogy a parlamenti éllénzék Vezérei lejöttek most véle Szegedre, mert igazi ellenzéki képviselő csak az íehet, aki végigmégy érén a vámson és látja, hogyan őr&kitette meg önmágát a a tízéves rendsear kőben, ércben, márványban. Néhány lépéssel távolabb pedig « kultúrfölény nagyobb dicsőségére rongyos aszfaltburkolatokat, tengeiytörő kátyúkat láthat. A rendszer hívei azt mondják, hogy itt nem történt tékozlás, mert as elköltött pénz meg van a nemzeti Vagyonban. Furcsa helyzetbe kerülne Szeged, ha k akarná árulni az alkotásokbői á beléjük költött péazt, ha «1 akarná adni például a szobrokat, vagy az állam, ha el akarná adni Lillafüredet, a csődbe, jutóit borházakat, a külföldi követségek pompásan berendezett palotáit, a Saent Márk-térei Megbukott a kormány gazdasági pOllflkála ls, mert a kormányzat mesterségesen csinált itt ipart és azt körülbástyázta védővámokkal, akkor megteremtette a mezőgazdaságot a boléttáVal, de a boletta ls megbukott. Az állam 38 millió pengőt fizetett rd a botettára és most, amikor a kónmánvzat bevallja, hogy a módszer megbukott) el ejtette, de behozta helyette a másik abuszurdumot, a lisztadóval kombinált földadó-eiengedést. A földadó-elengedés bizonyos vonatkozásokban he. lyes, de csak akkor, ha' « ktn exislenciák szdy mára jelent könnyiltst. Meg ke'i szüntetni a gaz dastgi életben kifejlesztett privilégium, k i! és a protekcionizmust. Rassay ezután belpolitika! kérdésekkel foglalkozva hivatkozott Károlyi Gyula miniszterielnök egyik régebbi kijelentésére, amely szerint ezzel a válasz tó joggá' nem lehet mégegyszer vá lasztt ni — Kulturáltamban, ha a kormányéinak lly«n kijelentést tesz annak csak egy konzekvenciája lehet' meg kelt alk'tni at uf választójogi tönvényt és a lehető leggyorsabban ki keUl ím <u uj Pdlasstást. Károlyi Gyula megállapítása azt jeléét!, hogy es a Választójog nem alkalmas a nemzeti akarat kifejezésére, tehát olyant kell alkotni, amely alttalmás rt — Kérdem, honnan veszi'a kormányzat azt as öüérzetet, amellyel Szembefordul a nemz-ti össze fogát gondol atáftl. Alt hirdetik, hogy azért nincs szükség a koncentrációra, mert az egységes párt Kompakt többség. As egységes párt ma olyálfélé, tnjnt egy árokbafordult, össtrtört autó taré tál yá ban lévő benzin, amely csak arra való, hogy felrobbanjon ás pusztítson. Uj motor keli ét meg tittiiatnt á motorba való benzint. Azt mondjak hogy az egységes párt erő, ml aeonbsn tudjuk hogyan jött létrt ez as érő. Szuronyok^ kii, a nemiét megtévesztésévé/* hoztál létra. Mi lett azóta S fényes válasitáü Ígéretekkel, mi lett a pompás Városkapukkal, áe üreá telkekkai, ame* lvekre már ragyogó palotákat áálmodott a félrerezetett flkösiág. A választás után hat héttel bekövetkezett at összeomlás, amüor kiderült nogy minden büMka Ígéret osak silány válásztásl hazudság volt • Politikai pályám legegyenletesebb emléke a 33-as hlaottsághoi fülődik, - folytatta beszédét — Ugy ültünk ott, mintha agy vagyonbukolt cég helysetét viisgáltuk volna- Csak. a legkétséabeejtőbb harcok, huzavonák után leetett megtudni, hogy menny ' ^ magyar állam költségvetésen kivüll ádósNekünk nem Imponál az " *í Irfayláai, amit az egységes párt kirohanása jelent a nemxéti öszszefoágs gondolata ellen. Hiába öltik magukra szefogás gondolata Sltaa. Hiába öltik magukra a népjólétitől kölcsönvett díszruhákat, hiába gurjtiák fol a bástyafokokra á mmhlkéhdrdókat és hiába töltik meg zsebeikét a piosmák aranyaival, tzeuge Deit kívánnak tőlünk a válsíg Idejét* és á nemzet érdekére hivatkoznak, mim mindig, amikor bajba kerültek. Hát ml s kiragadtuk a nemzetet a kezük-' Ml, nem engedjük, hó v Játékszernek komálják még tovább Ii~ MmlyT Gyula Werté meg iflrtéaefná feladatát, vagy hagyja el a hefjH. \ politika mai dzsungeljében csak a báifekMtlatás fegyveréül lehet járni. Hiába küzdenek a koncentráció ellen, ez a koncén ráció m'«r létrejött a nemzet lelkületében. Ml nem BethkBOrf Zfuiük kooeenlrldél, hanem a bünefkot megbánt euberekkd A felelősség most elsősorban Káfplyi Gy»láé, mert a hatalom as ö kezében van, ha ő késlekedik, akkor a mentés egyetlen lebatfcéflft omlasztja el. — Sokszor megvádoltak azzal, hogy nem vagyok pártember, — fejezte be Rassay a beszámolói —, lehet, hogy ez igy van, de én Jé hízáfl «• Jó polgár akarok elsősorban lenni. Lehet, hogy nem vagyok jó ellenzéki sem, de egy eflott vsa. A tapssal, éljen léssel fogadott beszéd után a közönség a helyén maradt, bár as emelvényen ülő politikusok már megindultak a kijárat felé, - Halljuk Nagy Emilt, halljuk SlgAytt - Motozták a nézőtérről. Nagy Emil az ügyeletes rendőrtiszt Jelé feltett és harsánv hangon kiáltotta: — Nem fchet. A tömegben a nyugtaiináig csak akttr szűnt még, amikor Rassay néhány sióval nyugatomra kérte M-s beszámológyülés kőlönségét A töOrtg sz uocán ls éljenezte as ellenzéki poltUratokat Rassay vasárnap délután Alsótanyára ment kt ahol a Domaszék! Gazdasági Kér közgyűlésén megköszönte disaelnökké való megváltastását. Rassay bos»iabb bestédben vásolta as elmúlt Idők politUai és gazdasági eseményeit, rámutatott azokra a súlyos hibákra, amelyeket a rendszer elkövetett Itt Is hangsúlyozta, hogv a nemzeti összefogás az egyetlen járható Ut i Jövőben, az sddlgl pazarló, elhibázott gazdaságpolitikává! izemben Komoly produktív gazdálkodása van szükség. A gazdák nevében ittspétarPá! gazdakört ebók mondott köszönetet Rasáfty Károlynak. Gróf Károlyi Gvuláné pere a szegedi törvényszéken 167 vásárhelyi gazda ellen (A ÜHtnagyarórszág tndnkatáfától., Érdekes perben hozott ítéletet a Szegedi törvényszék. Gróf Károlyi Gyuláfté és 167 vásárhelyi gazda peréten, amely régóta folyik a szeRedí törvényszék élŐtt Gróf Károlyi Gyuláné, Károlyi Mélinda gtfőfnő 1920-21. években több «ücr hőldas Nagy* sziget-dülől Ingatlanát áruba bocsátotta. A földet 167 vásárhelyi kisgazda vette meg. A vétel után jó idő múlva, 1929 éléjén 50.000 pehgó eréjéig pött tndltótt a föld vásárlók eltén azon á elmen, hogy öert akarják megtéríteni a vagyonyáltság haszonbérét, melyet helyettük fizetett be aü államkincstárba. A pör bevont gazdák védekeztek a kereset ellen, mire a grófnő azt kívánta igazolni, hogy t£nyUá ő fizette be a nyíregyházi pénz-, ügyigazgatóság által kirótt vagyonváltságot és! hsseonhérékat, mélyeket tulajdoflkéfeftm ai vásárlóknak kellett volna lerónL A gazdák azzal érveink, hogy a gr^nő által módosított, az eredeti szövegtől sokban el. térő szerződést kényszerhelyzetben fogadták el, ugyanis akkor már birtokában vfeltak a földnek és egyébként is csak a vagyonvált. ságot vállalták magukra, amit ftzétVk eddig is & fizetni fognak ezután ls. A törvényszék sokáig foglalkozott a perrel Több tárgyalás volt és most hirdetett Ítéletei a,törvényszék. A grófnőt keresetivel elutasítótta a bíróság és arra kötelezte, hon a perkőH* séget fizesse tneg. Hogyan halt meg Szabó Pál a dorozsmai országúton A törvényszék (elmentette az emberöléssel vádolt Csikós Antalt (A Délmagyarország munkatársától.) A mult év november 23-án hajnalban egy borzalmasaíh ősz. szeroncsolt holttestet találtak a járókelők a donozsma-forrásknti országúton. K vizsgálat és a boncolás adatai arra mutatlak, hogy az éj sötétjében autó gázolta háláim Szabó Pál gazdálkodót. Csak később merült fel az a (tvanu, hogy Szabó Pált meggnitkoltck. A gyilkost lázasan kereste a rendőrség, rövidesen letartóztatták C.sktt Anlal gazdálkodót, aki a bűncselekményt ergo* telhetetlen gyü'ö'JbCl elkövette. Még egy terheltje'volt az ügynek: Gyuris Vince, aki ellen késrtbb az eljá'ást megszüntették. Gyuris Vince rendkivül ierhelő vallomást tett Csikós ellen. A vád a gyilkosság előzményét és lefolyását a köve ke/őképen rekonstruálta a tanúvallomások és az ujabbi szakértői vélemények alapján. A két ember a Sándor-féle kocsmában iddogált. Csikós Antal az íj folyamán többek előtt kijelentette, hogy még az éjszak* meghal valaki. Amikor SzaLó l\'il ittas állapotban eltávozott a kocsmából, Csikós ul.iiu sietetl, liitulról a földre rántana es addig ututle-uertc, amíg élet volt benne. Gyuris látta messziről, ap-.ikor a tettes utolérte Szabót a földre rántotta és többször betern|btt Csikós Antalt hétfőn vonta felelősségre ttándhs emberölés büntette miatt a szegedi törvén /szék Viftf.tanácsa. Csikós tagadta s vádat Pllaowte, hogy a távozó Szabó után sietett, de csak azért, hogy valamilyen munka miatt néhány szót váltson vele. A biróság ftözef husz tanút hallgatott Id » délelőtti és délutáni tárgyalás során. A fiatal legények arról tettek ingadozó vallomást bogy Csikós fenyegető kijelentéseket tett. Gyuris vallotok sának éppen azt a részét változtatta" meg, amelyrt az orvosszakértők véleményüket alapították. Dr. Szarvas János ügyész után dr. Dettre Jáno< mondotta el védöbeszédét és főleg a zzakértál véleménnyel és Gyuris vallomásával foglalWzv« felmentést kértA bíróság rövid tanácskozás után C'íkb felmentette a vád ától, azzal az indokolással, MJ; a vád nem nyert kellő beigazolást Az ügyész az ítélet miatt fellebbezést jelet!let'. W ••••MaBHHHaBMiiM^^^ - Olcsóbb ár, nagyobb forgalom es dece**** , ben takarékossági T|sszat«fllés|