Délmagyarország, 1932. április (8. évfolyam, 73-99. szám)

1932-04-03 / 75. szám

ÚAR OLi GYERMEKEKNEK IS Ingatlanforgalom szeged terültén március 25-tól április l-ig a kővetkező inca' anok csen 11, k gazdát LIppay Mihály és nője eladták Rótta Béla és nejének Kistelekipántlika dúlöbeli 642 négyszög­öles szőlőjüket 550 pengőért. Herczeg Ferenc és neje elatták Bíró Etelkának Gólva-ucca 20. számú 190 négvszőcöles telkü háza­kat 9746.40 pengéért (árr vétel). r.er* Mózesné elalta Bárkányi Mártonnénak GaJ­gonya dülőbeli 753 négyszögöles szántóját 250 pengőért Daffanek Miháíyné eladta Barabás Szatymaz kap. 595. száma tanyaépületet 789 négyszögöles szőlő­vel 3000 pengőért Meszes Mátyás eladta Kocsó Illés és nejének x?aiástya dülőbeli 13 hold 326 négyszögöles ingat­lanból 4 hold szántó sth. Rslástya 291. és 292. számú tanyaépületekkel 1840 pengőért Ozv. Huszta Jánosné eladta Csóti Mátvásnénak Ballagi-ló dúlőb«u 121 i-éí/v^ögöias kertjét 174 pengőért riombos Mihályné eladta Szántó Ferencnének /ta!lagi-tó dülőheü 98 uégyszőeölss Vartict 10ft pengőért Kátay András és neje eladták Loykó Miklós és nejének Alpári dülőbeli 1 hold 205 négyszögöles szántó és szőlőjüket 2268 pengő 80 fillérért Strauss Ferenc és társai eladták Nógrádi Ármin képviseletében kk. Nógrádi Olgának Párlsi-kőrut 18. számú 167 négyszögöle? telkü házukat 11.000 pengőért. Kivélíomzálogból értéktárgyait, megveszem készpénzért Ha másként kivánja ér­tékesíteni, 5 százalék részesedésért eladom. Bigo­mányba átvett tárgyakra eladásig kamatmentes elő­leget adok a tárgy forgalmi értékének 85 száza­lékáig. Kiváltásnál, ha üzlet nem is jön létre. költséget nem számitok. 825 G l.n 4 . Mikszáth Kálmán ucca a S p a rt ia, tfaH.rla.Ur sarok. SZEGEDI SAKKÉLET Ma este'az Orosh'ázi Hódy Sakk-Kör ellen csa­Vuo}fjp|BS TP»i»*S • lsjzojfj^m pioufsqied favorit szegedi csapat tagjai: Becker, dr. Burger, Kmetyó, Konrád, Kovács, Liebmann.. Mwinger, Rossnberg, Sandberg, Soókv András, Soóky László, Szántay. A verseny 9 órakor kezdődik. Szeged 1932- évi egyéni sakkbajnoki versenyé­nek állása a nyolcadik forduló után: Sandberg, Konrád, Kovács 7 és ftf Soóky 7, Szűcs A ás fél, Simon 6, Kknettyó S és fél, Tóbiás, Kasza 4, Becker, Rosenberg Sándor 3 és fél, Mák 3, Ro­senberg Béla 2 ás fél. Singer 2, Visky, i.Ürinczy 1 és fél. Csibészbluz 2a70 GIQckathsl és Tárna. Caekonlca n. 3. M-ímérgezte majjat, mert elhagyta a vőlegénye. Toppantó Zsófia szombaton megmérgezte magát Mire tettét fslfedozték, meghalt Tettét azért kö­vette el, mert vőlegénye nemrégiben elhagyta. Köszönetnyilvánítás Mindazon hatóságok, testületek, Jóba­rátok és Ismerősöknek, kik felejtheted len jóságos férjem, apám, illetve fivé­rünk, sógorunk és nagybátyánk Bokor Adolf gyógyszerész elhunytával drága halottunk végtisztes­ségén va'ó megjelenésükkei, valamint a személyesen vagy írásban kifejezésre juttatott jóleső részvétükkel mérhetetlen fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ez­úton mondunk hálás köszönetet. Szeged—Budapest, 1932 március hó. A gyászoló család A szegeat községi üzemeltről Ismeretes, hogy a községi üzemeket, különösen a háború óta a nyugati államokban épp ugy, mint nálunk előszeretetlel vonják ki a közigazga­tás alól és öltöztetik valamelyes magánjogi for­mába Nem egyszer a bürokratikus vezetéstől akar­ják őket igy mentesíteni és a mozgékony kereske­delmi Irányítást e réven szóhoz Juttatni. A köz­ségi üzemek magánjogusitását azonban elősegíti az a körülmény is, hogy ezáltal az üzem számára a hitelszerzés rendkívül megkónnyitödik. Igv * háború után Franciaország és Amerika rendkivül nagy tőkéket bocsátottak a német gazdasági élet és ennek Kapcsán a német közületek üzemeinek is a rendelkezésére. Érthető, hf>gv az ántántbeli hi­telezők a bizonytalan és még máig sem tisztázó­dott nemzetközt-politikai vjszonyok folytán szive­sebben vettek oly magánjogi ügyleteknél, m n! minő egy kölcsön folyósítása, magánjogi szemé­lyeket kontrahensül, mint hogyha állampolitikai behatások alatt álló közjogi közületekkel kell tt volna nekik ez üzleti összeköttetéseiket félve, pi. Hogy a hitelkereső nvilvános közületek a hitele­zőik ebbéli proforma kívánságát teljesítették, az már a hitelkereaó pszihológiájában találja a ma­gyarázatát. Minden eszközt meg kell ragadni, mely a felkínált hitel felvételét megkönnyíti. Kül n">s­kép fennállott ez akkor, ha az üzemeiknek magín­joii személyekké való átalakítása révén mente­sültek azon bonyolult előírások betartásától, me­lyek a közjogi alakulatok hitelfelvételét különben annyira megnehezi'i':. Természetesen megtörténhe­tett az is, hogy egyes községek a hozzájuk közel­álló magánjogi személyeik révén felvett hitele­ket a maguk céljaira fordították. Hiszen nálunk Szépeden ls ugy volt, hogy az elrmilt évben vá­rosunk egy hitelügyletéhez a külföldi hitelező — valószínűleg r fentj elgondolás knpe^n — megkö­vetelte a fonlosabb városi üzemeink jótállását, melyek annak Idején épp e célból át is alakultak magánjogi személyekké. firdekes, hogy SzcgM e lépésnél megállt és nem ront belőle további következtetéseket. Abban »z időben ugyanis, amikor a város a kisvasút építé­séhez felvetie az úgynevezett Speyer-kőlcsönt, a kisvasút — In statu nsseendi — természetes'n nem volt még magánjogusitva, úgyhogy a város evvel a hitelnyújtójával szemben egymaga szerepelt mint kölcsönfelvevő. Ennek a puszta formalitásnak ered­ménye az adóhatóságnak ama közismert álláspont­ja. mely a kisvasút mérlegéből törli ennek a köl­csönnek évi esedékességeit és ezt a köztudomású­lag veszteséges városi üzem tisztán üzemi feles­legét megadóztatja. Vájjon mi lenne az adóha­tóság álláspontja, ha a város a kisvasút építésé­hez felvett e kölcsönét a kisvasút magánjogusitása után erre oedálná azzal, hogy a kisvasutnak az évi törlesztési és ksmatősszegeket továbbra is ő elő­legeznél Valószínű, hogy a tisztán üzleti alapon álló kőlcsőnnyujtó külföldi bank sokkal k<nvc' bea hozzájárulna ehhez a tényleges helyzetet feltün­tető formalitáshoz, mint i merev törvényes elő­írásokhoz ragaszkodó és a meglévő súlyos vesz­teségeket feltüntető mérleget al nem ismerő hazai adóhatóság. A községi üzemek vállalkozási tárgya szerint a magánjogi keret lehet javallott vagy lehet eluta­sítandó. Itt természetesen nem kell gondolni rend­kívüli idők és viszonyok azon alakulataira, melyek kapcsán nyilvános közületek külrn'wn kisipari mű­helyek üzemétől sem tartózkodtak. Közjogi ha­tóságok ama üzemeit magánjogusitották a leg­többször, amelyek monopolisztikus kereteik mel­lett a kapitalisztikus magánvállalkozás feladatait is képezhetik, vagyis olyanokat, melyek az eddigi gazdasági konstellációk szerint bizonyos nyeresé­gek elérését legalább is snpponálnl engedték. Ilye­nek p. o. a többnyire engedélyek alapján működő gáz- és villanymüvek, közlekedési vállalatok. Ritkábban válnak magánjogu üzemekké oly köz­ségi vállalkozások, melyeknek tárgya a közület feladatát képezik, de normális viszonyok mellett a magángazdaság érdekkörén kivül fekszenek, mert esetleges nyereség belőlük épp a szervezetük foly­tán nem állhat elő. Ilyen p. o. egy község víz­ellátása, bár tudvalevőleg az árvíz titán Szege­den ez is volt magánvállalkozás tárgya. Ilyen továbbá a szennyvizlevezetés, amely főladatkőr ugyancsak átjuthat az előző kategóriába, an.int a szennyvíz értékesítéséhez szükségelt mütani be­rendezések is megvannak. A kőzmivelődési fel­adatok is megoszlanak a két csoport között, mint p. o. a szinház Szegeden annyira változatos esetei mutatják. Vannak a közt terhelő oly feladatok is, melyek a maguk technikája folytán közvetlen hasz­not nem hajthat..uk, p. o. a közutak építése és fenntartása. Az utak üzemi technikája folytán oly­szerü közvetlen jövedelem, mint milyen például a vasútnál a viteldíj révén szedhető, nem is té­telezhető fel, ezért a rájuk fordüandó költségek kizárólag különféle adók révén födőzbefők. Elgondolható azonban a magánjogi forma cly rernah m;B!l»nkorrs butn»itT% V«m «rro»»if. Iliimtől' l»mcr«t*t 90 fillér M]v»e «Us. riéNtn diokréíen béras»nfr» knld M­Gumi Export Bucinpest, Nípízlnhóz u. 13. t<z (Byr gumlUzem, (avttAtt vAllnl) 918 közüzemnél is, melv a történelmi fejlődés foly­tán alakult ki. Ilyen például Szeged város tóid­birtoka. Homokos' területet hajdaniban épp ugy nem tudták megművelni, mint nl.ojy általában ma a szikeset még nem tudják. Nem is váitak az ily területek az Alföldön magántuUjdornl, ha­nem mesmaradtak egyes közületek, jelesül Szeged, Kecskemét, Debrecen mezőgazdasáai közbirtoka­ként ezek tulajdonában. E birtokok ko/bir'.okosságt jellegén mit sem változtat az a k. r .lmény, hogy a vonatkozó hazai törvények Jogesel hiján nem sorol ják őket ezek sorába. Viszont a magyar köz­igazgatási szervezetre \onitkozó l^guöbbi térvé­nyek egyáltalán nem is számolni'; egyes hazai város földbirtokos jellegével. Más szóval ezelt a különben mind nre kiterjeszkedő törvények a Jel­zett városok tulajdonába lévő retvIMvül nagy ér­tékek kezelésére von»Uozólag nem ir'éíker'n'k. pe­dig hát Szegedet épp a nagy földbirtoka jogosítot­ta fel már a háború előtt de különóskép a kó­zelmultban, tetemes kölcsönök felvételére. Az nj közigazgatási törvény e szembetűnő hiányossága folytán a városi közigazgatási hatós.'u a törvény­nek megfelelően kizárólag jogi képzettségű tiszt­viselői kénytelenek a városra'mint n gybirtokosra háruló, beható mezőgazdasági szaktudást követe­lő kérdésekkel mellékcsen foglalkozni. Ennek a fölfogásnak a visszásáét tüntetik föl á város bér­leti szerződéseinek Jogilag kifogástalan, de mező­gazdasági szempontból nem mind' n ép helyt álló pon'ozatai és az a túlzó mondás, hogy földbirto­kát a város végső fokon a bírósági végrehajtóval kezelteti. Az évszázados városi közbirtokossági föbirtok okszor hangoztatott, eladás utján tórtérrntő fel­osztása köztudomás szerint komoly táriryalás alap­ját nem képezheti. Ez»e! szemben az általános, szövevényes vtlá«gazda>ág> helyzet még • homoki földbirtok szakszerű és belterjes kezelését is meg­követeli. Elméleti szempontból tehát elképzelhető és talán helyeselhető az a felfogás, mely szeriiii a történelem folyamán ebben a néhány alföldi vá­rosban kialakult' különleges mezőgazdasági munka­kört — ha már a közigazgatási törvény felőle nem intézkedik, — egy, a magánjogon alapuló Jogi személy lássa el. E lehetőség kivitelének a nehéz­ségeit fokozzák egyrészt a fentemliteít tény, Kógy a város rendkívül Igénybe vett bitelének alapját épp ezen ingatlantulajdon képezi, másrészt a birtok kezelésének Jelenlegi bérleti rendszere, mely első­sorban szociális és hasonló okokból nem boly* gatható. nr. LŐW Lipót, Hálnsi nagy átköltözködésekre való tekintettel, sálét érdeke, ha k&ltt?Z~ tetését nálunk már most el^tegvezteH Budapestre ktiUOzkttdAk lloyelmébe alónlluk a MÁV háztól házig íorgalmát Bauer és Ungár szállítók JS8&5 MAvABT nepedl kltendelH<ge. Közalkalmazottak figyelmébe I Nagy elfoglaltságom miatt egy hétig módomban van még a közalkalmazottak részere, akiknek te­hermentes lelkük van kevés penzzet vagy anélkül csalánt hárnvat felépíteni. Érdeklődni lehet: Roya] szálló, Liber építésznél vasárnap kivételével min­den nap 9—12-ig és délután 2—4-ig. Az igy készült épületeket lásd Osztrovszkv-ucca 11, Hétve*ír­ucca 43., Fodor-telep, l^ndesberg-telep, Rother­mere-telep, stb. 13S TAVASZI fűző- és fehérnemű­újdonságok megérkeztek Schiller Ilus szalonjába Ctekxnlcs ucca 4.. I. am. Szenzációs olcsó tavaszi Kabátvásdr P 14 • • 30 Angol divstk*bit príma anys^oól Gyapjú tweed divatkabát sveifolt fazon Gyapjú tweed tiszta gyapjuktbát sveifolt fazon 33 Sima gyapjú szövelkabát gyönyörű színekben M 34 Sima gyapjú tzóvatrnba minden szlnbsn n 13 Műselyem ruha gyönyörű színekben M 4 Láncz Jenő divafáruház Sxeged, Széchenyi tár 13. (Barcsav.oatiks mellettj

Next

/
Thumbnails
Contents