Délmagyarország, 1932. április (8. évfolyam, 73-99. szám)

1932-04-24 / 94. szám

5 jdonosának 1 vásárlásnál it vissza zben zsarnok ez éoi vásárán <s 2—21-ig zárólag ezen szel10a!° visszatérítési nfoson Rónainál készítteti Kárász ocea 10. i • Sért [özködései Vállalat Sceged Telefon 22>33. ílyhák orhálydáR samoi vállalom és falSzíve* pártfogást kér lluhásmester, tola) ucca 14. szám. £ iksrekossagf akcfő$sk h oUüta' ? svonaíokat idejére eső, vasát' 'é* 's 8-án, 15-én és l&An Uéres gyorsvonatok flfci ongutt valónak. A mait ága fi jelentette, hogy re van minden szerelM d bonyolíthassa le a zután nem i* indalnaK nosai május 2-töI lS-igj halnak fel Bu.dapestré etnek Budapestem, mer« 1-ének 24 órájáifi biz. it ányát árlásaihoz. k olyan híreket küdt cesztffséganfcnek, vagy t be. Fölkérünk tebát esüteteket, magánosé»» szánt kiíjJctnenyeikei; vagy Aradtneeai tt gyl-neeaf • <! — 1 í Mőra Ferenc 30 éves Irói jubileuma Az ország szellemi életének reprezentánsain keresztül a nemzet maga hajol most meg Móra Ferenc s Móra Ferenc, harminoéves irói múltja előtt. Mi, akik Móra írói családjához tartozóknak érezzük magunkat, szordinát teszünk hangunkra, amikor ahelyett, hogy beállnánk az ünneplők közé, újságírói kötelességünkhöz képest beszámolunk az ünnepségekről. Móra tagja a sszerkesztőségünknek és harcosa a harcainknak, de olyan harcos, aki a legtöbb sikert és legtöbb diadalt szerezte a tiszta szó és szabad gondolat táborának. Az irodalomtörténet fogja egyszer majd felmérni ennek az irói pályának értékeit és eredményeit, mi csak a kortársak háláját és köszönetét szólaltathatjuk meg, — ebben a zűrzavaros korban, a reménytelenség sötét századában senkinek nem köszönhetünk anynyit, mint aki derűvel cirógat és szépséggel vigasztal. Az ország meghajtja most megtépdesett zászlaját Mőra kiteljesedett élete és életének kiteljesedett alkotásai előtt s ebből a hálálkodó ünneplésből mi részt kér magának a város, amely hajlékot adott? De mit adott Móra Ferenc cserébe az Íróasztalért? A halkszavu magyar iró legnagyobb nevezetessége lett a városnak, a legjelentékenyebb »idegenforgalmi tényezői, kincseket adott a városnak írásaiban és kincseket gyűjtött öszsze azokban a ládákban, amikről itthon senkisem tud, de amiket öt világrész tudományos nyilvánossága tart számon. De talán nem is megfelelő alkalom ez a rekriminálásra, keserű gondolatokkal ne zavarjuk azt a szép, mert őszinte ünnepet, amit összedobbanó magyar szivek rendeztek a magyar föld és magyar szív költőjének liszteletére. Móra Ferencet Budapesten két izben is ünneplik. Előszór vasárnap este, amikor szerzői estjét rendezik meg ünnepélyes külsőségek között a zeneművészeti főiskolán, másodszor pedig a magyar ujságirók és Írótársadalom ünnepen, május elsején, amikor az Otthon írók és Hírlapírók Köre rendez tiszteletére nagyszabású társasvacsorát. Kél áldomás uíán: öngyilkosság (A Délmagyarország munkatársától) Paplógó János 51 éves alsótanyai gazdálkodó tanyáján felakasztotta magát. Mire rátaláltak, meghalt. Paplógó János a mult hét elején bejött a városba, két malacot hozott be a kocsiján, amiket 40 pengőért adott el a piacon. A gazda a vásár után áldomást ivott. A 40 pengő hamar elfogyott. Paplógó meglehetősen ittas állapotban — kocsiját, lovát a beállóban hagyva — hazament a tanyára. Csak másnap látta, hogy kocsi nélkül érkezett haza. Erre ismét bejött a városba, de ahelyett, hogy a kocsit és lovait hazavitte volna, az egészet 55 pengőért eladta. Erre a vásárra is áldomást kellett inni, ez az ősszeg is elfogyott. Paplógó a valóságra ismét csak otthon ébredt rá és annyira elkeseredett, hogy az istállóban felakasztotta magát. Belvárosi Mozi LUIHE II *ID és osoar Ka Iwflss rőszerepl sé el Lucy és a férfiak pazar V[gjátek. Azonkívül: Monté Carló, filmoperett 10 felvonásban. Főszereplők Jiamtte MC Donakt és Maurice Chevalier Előadások tói r?. 5, negved 8 és féf 10 órakor. Korzó Mozi vn,Arnop A veszedelmek, a bravutok, az Izgalmak filmje Láng börtön Tom Mc- ( n.v főszereplésével. I. rész Bob Dar row találmánya II. rész A rekord autó. III rész A bor/a-'-0 ,a. i\. ré z Az uiyUó riadó. Ezt megelőzi :' Sicc «1 kalna íjai F.li'adások's', negyed K éslv |"ló 6 a kor kez ölnek Rádiókészülékéig a Tegmotfériíebll ¿sövéket használja: próbálja ki a (ég»ia«?9 AS 4105 «VÁLTOZÓ EftŐSI?£*Q" (VARIftBba HU) TUNGSRAM UÜHIMCSftH BMWBgaWBMWMBaHBKtaMBM» Hm Éles szelektivitást, élethű és nagy hangerőt finom hanqszabálvozést kap vele. « AS 4105 a regmodernebb, x0Mlltt«(iiiaiUr páncélozott érnyékoltrácsu nagyfrekvencfaerAsitA Körjen Ismertetőt kereskedőiétől vagy a gyártól: EGYESÜLT IZZÓLÁMPA ÉS VILLAMOSSÁGI RT., ÚJPEST 4* A löm Irta dr. Baltazár Dezső. Az egfez or3z5g kétségtelenül annak az utóbbi esztendőkben szokatlanná vált igen nagyszabású költségvetési bevezető beszédnek a hatása alatt áll, amellyel báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter az 1932—1933. évi állami költségvetést a képviselőház elé terjesztette. A régi nagy parlamenti időket elevenítette fel. A beszéd nagyszabása és nagyvonalúsága igazán a régi nagy Magyarország méreteihez van szabva. Nem lehet eléggé sajnálni, hogy nem jobb idők napsütése alatt, hanem komor felhők borulatában kellett pénzügvi kiválóságát a pénzügyminiszternek érvényesíteni. A rendkívül súlyos viszonyoknak lehet tulajdonítani, hogy a hatalmas költségvetési beszéd s:ineire bontva nem mutat szoros elvi egységet és következetességei. A beszéd itt-ott tulkeményen mond Ítéletet ellentétes álláspontok felett, amely álláspontok javára aztán később engedményeket kell tennie. A politika még rendes körülmények között sem kezelhető egy tényezővel. Rendkívüli viszonyok közöit pedig épen sok tényezők k¡egyeztetéséből, több elvi árnyalat kibékítő összehozásából kell állnia. A beszédben talán a legerősebb oszlopon, az engedmények hullámaitól legkevésbbé érintve a pénznek, a tőkének a szentsége áll. Ennek a hitelnek az uralkodó csillagzata a^att áll a beszéd, amely ennélfogva szoros értelemben vett pénzügyi beszéd, nem pedig •— amire inkább szükség volna — közgazdasági beszéd. Ha az államélet pénzügyi része független lehetne a magángazdaságok életállapotától, akkor ez a beszéd gyakorlati értelemben is mestermü volna. Csakhogy a gyakorlat nem tudományos elméletek, hanem élettörvenyek által igazgat! atja magát. Az alulról felfele építés, a fontosság szerinti sorrend, a jelentőségből folyó egymásután nem szakasztható ki a gyakorlati élet menetéből büntetlenül. Sohasem lehetett kár nélkül az eszközök Belvárosi Moxt Hétfő, kedden BrtglUe He'm és Willy Fr|[Sch^l dráma. Azonkívül: F.gy kis hallepes, vígjáték Rena'e MüIler.Hermana Thlmlg főszereplésével Előadások kezdete 5, 7, 9 órakor. Korzó Moxl Hctf\ kedden Három ablak kelet felé izaahnas kémtörténet F.rlrh von Strorhfim és i unstance Benn tt főszereplésével. Azonkívül: V hóhér (P misztikus történet 10 felvonásban. előadások 5. 7, 9 órakor. jelentőségét túlméretezni, mert ez a túlméretezés mindig a cél elhomályosulását szokta eredményezni és a-lényeget félretolva egészségtelen irányokba ferdíti el az egészségre utalt életet Ha a pénzt eszközi mivoltából kiemelve lényeggé erőltetjük és szentséggé magasztaljuk, nem tudom, hol találunk helyet és méltóságot a földnek, amely a maga elsőd- ! legességét isteni és emberi tőrvény szerint kiköveteli magának. A földből indul ki minden, ami csak az életre tartozik. Még a testünk is belőle indulva és bele visszatérve teszi meg világi élte körfutását. A föld a kenyéradó., A föld a haza. És hogy a pénz vallását kővetők előtt a föld tekintélyét valamennyire nyilvánvalóvá tegyük: a föld adja a szentségesen szent aranyal is. A bálvánvt amelyre az anyagelviség esküszik. A társadalomgazdaság tudománya a termelési tényezők Sorrendjét rendszerint igy állapítja meg: föld, tőke és munka. A megállapítás nem természet rendje szerint való. Először volt a föld, azután jött reá az em-" beri munka s azután állította elő az emberi munka a földből a tökét. Meg tudnánk ér* teni, sőt magyarázni is, hogy igen snk vonatkozásban a föld is tőke és a tőke is föld. A' földből a tőketermészet el nem vitatható. A' főidnek és a tőkének a Szétválasztása a kereskedelmi lélek világába tartozik: amely aztán a tőke értelmét a fejlődés folyamán oda szűkítette, hogy ma már a tőke alatt csald a nagy tőkét szokás érteni. Bizonyára azért, mert ennek a kis kis tőkével szemberi sokszor ellenkező érdeke van, mint aho?v az elnyomó és elnyomottak viszonylatában is van érdekellentét. noha mind a két osztály emberekből áll. A föld védője tőkeellenes nem lehet, mert a földben éppen a legnemesebb érteleml em vett tőkét védi. Az élet lényegét, az eszköa hatalma: a pénz hatalma ellen. A költségvetést bevezető miniszteri he. szédben nagyon nélkülöznünk kellett a ma. gángazdaságok termelékenységét előmozdító» szempontokat. Kétségtelen pedig, hogy a maqámjazdaságok egyensúlyi nélkül az államháztartás egyensúlya ködre épített kártyavár. A költségvetés különben is csak valószínűségi alapon álló reménykedés, amelynek valóra válása annál bizonvtalanabb. minél inkább pénzügyi és minél kevésbbé gazdasági a költségvetés. A magángazdaságok, illetve háztartások minden foglalkozási á,nál kétségbeejtő mély pontra szállottak alá. E helyen a földbirtok háztartásával kivánotí foglalkozni. Ennek van elsősége mindenekfelett, mert ennek a rendbeho-atala nélkül el fog nyomorodni, v.jd el is pusztulni az ipar is. a kereskedelem is, minden társadalmi rend.