Délmagyarország, 1932. április (8. évfolyam, 73-99. szám)

1932-04-24 / 94. szám

-TV minden erkölcsi tartalék, minden történelmi •érték, söt maga az ország is. Ne feledje senki sem, hogy a föld a haza. A földben, a föl­dön keresztül, a föld által, a földért szereti az ember a hazát Ne feledjük, hogy a föld­nélküliek keserűségükben maguk adták ma­guknak a »hazátlan bitangok* nevet Akinek nem volt földje, szent áhítattal vágyódik akár­milyen kicsiny kunyhó-helynek a birtokára; akinek a földje elveszett, elveszett a lelke is, amely a hazához nem csak a kenyér testi vá­gyaival, hanem a legnemesebb eszmények és érzemények szellemi szálaival fűzte. A pénzért a rablógyilkosok szoktak vért ontani, a földért a hősök. A földet, a magyar földet meg kell menteni attól a nyűgtől, amelybe belezavarta a világ eszménytelen üzérkedése. Mindenkinek min­den erővel azon kell lenni, hogy a Tőid meg­tartsa a vonzó erőt mert különben a földtől ¡való elidegenedéssel elvész a haza is. Mivel pedig ezt az elidegenedést az adóssági terhek ostora napról-napra jobban vadítja, ennek a veszedelmes áradatnak a gátjáról való gon­doskodás az első feladat Tudom, hogy a föld termeivényeinek megfelelő értékesítése is el­sődleges feladat de ennek hosszabb folyamat szükséges; az adóssági terhek könnvitése gyor­sabban mehet Nagy kárt okozott az országnak, hogy itt bent éveken át kedvezőbb színben tüntették fel s részben tüntetik még ma is fel a gazda­sági helyzetet teljesítőképesség és pénzérték' 'állóság tekintetében, mint aminő. Nem azért volt ez káros, mintha külföldi hitelezőinket vezettük* volna ez által félre, hanem mert al­kalmat adtunk nekik, hogy a magunk által hamisan feltüntetett nagyobb erőhöz nyugod­tan szabhassák nagyobb s magasabb leöveté­léseikét. Kétségtelen, hogy ennek a belső pénz­gazdaság is hasznát látta a nagyobb kamatok­ban, de kárát vallotta tőnkrejutásig az adós. A külföldet félrevezetni nem lehet Sokkal jobban vannak odakint tájékozódva gazda­sági helyzetünk felől, mint saját magunk. Ha nekem 1929 tavaszán Londonban is, Páris­ban is megmondták, hogy 1931 őszért tönk­remegyünk, ha a fövőt is látják, akkor hogyne látnák a jelent Azt azonban nem lehet fel sem róni nekik, hogy ha magunk képesek­nek tartjuk magunkat a fizetésre S hogy ha a magunk belföldi kamatait magasra szábjuk s magas összegben szedjük, hogy akkor nem tiltakoznak a nekik járó magas kamatok ellen. Miért éppen ők, az idegenek kíméljék az idegen adóst amikor idehaza a kíméletből ki vannak rekesztve a saját hazájókban. A pénzügyminiszter re'áiépett az őszinteség tiszteletreméltó útjára. Menjen rajta, tovább. Jelentse ki a külföldi viszonylatoknak — amit úgyis tudnak —, hogy a magyar föld fizetésképtelen, tehát nem tudja teljesi'eni legbecsületesebb akarata mellett sem a magas kama­tokat, sőt egy időre az alacsony akai se. A természetes sorrendet azonban meg kell tartani. Először a belső Icamatolszonylatot kell rendezni s akkor kérni ehez alkalmazkodást a külföldi hitelezőktől a teljesítés képtelenség becsületes és általuk teljesen megértett kény­szerűsége alapján. Ila a földet a magyar nép­nek, a magyar uépet a hazának, a hazát á második ezredévnek s a hitelezők követelését a jobb jövendőnek meg akarjuk menteni, ak­kor az adóssági kamatok fizetésének hosszú szüneteltetésével teherviselésre képessé kell tennünk a gazdaságokat, hogy megerősödve fizetésképesek lehessenek. Ha majd a föld jövedelmez, akkor a föld mü­velője fizetni is fog becsületesen, igaz öröm­mel. A mai helyzet erőltetése és, folytatása a végzetet idézi fel, amelyben nem a földvesztes nép merül legmélyebbre. Ezt iól meg kell érteni! A másik segítés a külföldi pénzekre kiállí­tott záloglevelekkel való kölcsön visszafize­tés. Igazán őrjitő gondolat, hogy amikor a külföldi tőkés adná szívesen a birtokában levő záloglevelet ötven—hatvan—hetven százalékos leengedéssel, amikor a szerencsétlen adós ilyenformán harmadára, felére leszállíthatná az adássáfiát akkor odaálianak — nem is me­rem kimondani, hogyan — a szabadul'fea aj­tajába és nem engedvén könnyiteni magán az elviselhetetlen adósság kárhozatába vissza­lökik. Kinek az érdeke ez? Kinek használ ez? Nem jó találgatni seml Térjünk vissza a föld sérelméhez. "Első sze­relme volt ez az embernek. Orcája verejté­kével és vére hullásával is szívesen áldozott neki. A föld szerelme: a haza szerelme. A közös édesanya köny­nyitéssel megengesztelt kebelén a hazaszere­tet közössége és egyetemessége nagy káro­kat tud megelőzni, nagy ellentéteket áthidalni s ellenségeskedéseket kibékíteni Ha feleke­zeti téren gyűlölettől vezettetve az idvesség­bői ki akarjuk zárni egymást, felszabadított föld-édesanyánk kebelén mint megbékélt test­vérek egymásra találhatunk. INGBLÚZOK egészségtonszerü „LAHMANN" sislém anyagból, női, férfi és gyermek nagyságokban, valamint HABSELYEM divat ingblúzok minden szin és formában m £ne£2z23218-55. Pollik Testvéreknél Miért nem jut el az Alföld élelmiszerfeleslege Olaszországba ? A fiumei szabad zóna tavaly ötmillió pengő értékű magyar élelmiszert importált Abbázia, április. Két esztendővel ezelőtt jelent meg Mussolini rendelkezése, mellyel Fiumét és a környező területet vámmentes, szabad zónának nyilvánította. Az élet Fiumében ós Abbáziában máról-holnapra mintegy harminc százalékkal ol­csóbbodott. Fiumét és a szabad zónát vámszem­pontból külföldnek tekintik Olaszországban és az állami monopóliumokon — dohány, só, valamint az automobilon — fcivöl mindennemű árucikk vámmentesen importálható. Az utolsó évben ötmillió pengő értékű, magyar élelmiszer érkezett err« a területre és cukron, meg gabonanemün kfvüi jelentős mértékben importál, tunk vajat Pécs, Kaposvár és Nagykanizsa vidéké­ről, szalámit és hentesárut Szegedről, Debrecenből, Békésmegyéből, konzervet Kecskemétről, bort To­kaj, pécs és Gyöngyös borvidékéről, paprikát Sze­gedről és jellemző az export növekedésére, hogy a baranyai zalai vajexport az utolsó esztendő­ben a félmillió pengőt is meghaladta. Csodálatos, hogy ugyanakkor, amikor ezekhői az élelmiszerekből az export állandóan emelkedő ten­denciát mutatott, teljesen hiányzott a fiumei zóná_ ban a magyar baromfi, holott Olaszországnak ngyl szólván semmi baromfitenyésztése sincs, * lakos­ság fe és a szállodák is Jugoszláviából importálják a baromfit. Szinte érthetetlen, hogy a Dtlághtra al­földi nagy baromfiexporiőrök ntiért nem uróbátlúk meghódítani ezt a piacot. A baromfin kivül minden más magyar élelmi­szer importja állandó emelkedést matatott A szépen fejlődő gazdasági kapcsolatot moct komoly veszedelem fenyegeti. A magyar árak exportja hirtelen megcsap­pant. Először a magyar konzerv tftnt ei a piacről, Kogy helyet adjon a kaliforniainak, aztán a magyar bor behozatala szűnt meg teljesen és most kengt*l*nek beszántetni kivitelüket a vaj exportőrök «. Az ok? A magyarországi vaíutarendelkeeésefc hibásán értelmezett magyarázata- A helyzetet a legnagyobb abbáziai hotelkonszern vezérigazgatója. Knncz Jenő igy magyarázta meg: — Mióta megnyílt a fiumei szabad zóna, szállo­dáimban úgyszólván kizárólag magyar élelmiszert konzumáltam. Keressük a magyar élelmiszereket hiszen azok most vámmentesen hozhatók be. Még azt ia programba vettem, hogy élőállatot hozok be Magyarországról. Sajnos az importot ma na­gyon megnehezítik a különböző rendelkezések. Amig szállodáim pénztáránál a számlák fizetésé­nél telje« értékben fogadom el a magyar pengőt, addig nem áll módomban, hogy azzal a magyar pengővel, amelyet magyar vendégeimtől akadály nélkül veszek át, Magyarországon magyar élelmi­szert vásároljak. Mi Fiumét vám tekintetéből egy darab Magyarországnak tekintjük, elkaiben a mi zónánkat külföldnek tekintik a magyar hatóságok amelyek megakadályozzák azt, hogy a külföldi pengő a legáljs kerc-kedeíem csatornáin keress­túi hazakerüljön Magyarországra. Tessék elhinni, a fiaméi szabad zóna ötmillió pengOs évi magyar élelmiszerimportja a sokszorosára emelkednék, Kö!í$zK$d£sefcet hchiben vidékre háztól-házig méltányos árban felelősség melled eszkSzSl „RAPID" 160 Nemzeflcózl SzAIlUmAnyozad Vállalat Kelemen o.l.sz. Telefon 32-90. Máfusl Költözkö­dés alkalmával ingyen szerelem ál csillárjait. &a uf csillár-sztlkségle­léi nálam s*er*l l>e. FOIWÓ SOlttS viUamosa^t Kölcsey-ucca 4. Telefon 11-65. Üzletáthelyezés! Ménes és PrfrinszhQ «maíszücsOH szdríitfárultázuhat gft. áfhelijeiift XXZrj™^­Nyári idényre |Bff"~ szőrmemegóvásokat "9(8 és javításokat jutányosán vállalunk. t*a módunkban állana Maff'Jarország élelmiszertar* melésének feleslegéből azzal a pengővel vásárolni, amelyet mi teljes értékben fogadunk el maaaat", vendégeinktől. Igen érdekesen nyilatkozott erről a kérdésről Dinich Vidor országgyűlési képviselő, aki a hot* véti ünnepeket Olaszországban töltötte. — Véleményem szerint elhibázott lépés kortt­tozni szabad mozgásában az embert — mondotta. — Tény az, hogy olasz szállodák Abbáziában a hotelszámlák kiegyenlítésénél teljes értékben fo­gadják el a pengőt abban a mértékben, ameddig annak kivitelét a fennálló rendelkezések megen­gedik, ugyanekkor azonban a szállodáknak nen», áll módunkban magyar pengőért Magyarországom vásárolni abból az élelmiszerből, amelybői nagJ5 feleslegünk van. — Magyarország agrárállam és Magyarország! nem engedheti meg magának at a luxust hogy; elveszítsen egy olyan piacot, mint amilyen a fiumej szabad zóna. Amig tisztel Magyarországon csak külföldi valutáért vásárolhat a külföldi kere t addig a fiaméi nagykereskedők Újvidéken, tel Jugoszláviában vagontételekben vásárolnak fago* szláv tisztet es ezért magyar pengővel fizetnek. — Nem engedhetjük meg magunknak art • luxa«*, hogy lemondjon* egy növekvő bor-, Bszt_ gyümölcs-, husnemü-, konzerv-, vaj és egyéb élet miszerexportunkrói. Magyarországon a mezőgaz­dasági termelés súlyos krízisben van, én tehát a fiaméi kérdést magyar közügynek tekintem és ilyen értelemben kezdem meg odahaza afcd&j mat is. Paát J<\ i SZEGEDI SAKKÉLET A május 8-án kezdődő tebetségverseny Iránt tfag)| érdeklődés mutatkozik. A verseny efcő dija egy fényképez« gép, a többi díjak értékes sakkmui* kák. Nevezési díj nincs, a versenyen résztvebefc nek nem kőrtagok is. Játékidő vasárnap délutánon» ként. Nevezéseket elfogad kedd és péntek este a Szegedi Sakk Kör titkársága. Szeged 1932. évi körbajnoki versenyének állása a 14-ik forduló után: Konrád 13 és fél, Soóky IX Sandberg 10 és fél, Kovács József 10, Rosenberg Sándor 9 és fél, Simon 9, Tóbiás, Kmeftyó 8 é* fél, Szűcs, Becker 8, Kasza 7, Mák 6, Roscnberg| Béta 5, Visky 3 és fél, Lőtnczy 3, Singer 2 pont Vasárnap délután 3 órakor Zwickl Ferenc a§ multánt ad, jelentkezés a helyszínen Ité klr* Az öreg ga; (A Délmagyi tőrvényszék G< folytatólagosan ügyét A legutól a bíróság bizc Szombatra be> Az iratok isn ügyész mondo Zoltán és dr. A biróság i Ítéletét Bűnös gyújtogatás bii Elégé Cll v«f el pö FérP teke Ús«m és u V Bálgyeim es rfka kisasszon: «ősségével és csak hogy m telki róla bc Mfnte mosoly a>tah ligára és BRMgyeim és landó verejté Intrikák közö Horlkát lelke a színház is. tehetséget •». •yos kjs tánc pagással érezt Ha szabad a tánc e rer ismeri a szin bőnap óta. t aztán Európa kettek, ahol < kedvességéneí a külföldi di sztár lett, mi rA Magyar Szí is Pest azót jnást követtél sápig most sával, boszoi • kirándulást röl, Kecsken A siker ki vadozás volt Marjka és a egy nappal r főn este.i. Kedden a ' Zi'ahy Lajos leumát éppe most készül adását — a szer már lel szegedi viláj mutatott a ! Közben ell lege is, — : mialatt Kass MnmanD Tm R i K ^"l"1 CSÖ1 % (fermtr i

Next

/
Thumbnails
Contents